829 talált cikk a bérlet kifejezésre

Kérdés: Ha a reklám közzétételének megrendelője nem rendelkezik nyilatkozattal, és az adott hónapban kézhez vett számlán szereplő ellenérték a 2,5 millió forintot meghaladta, akkor a feletti rész (adóalap) után 20% mértékű reklámadót kell fizetni. Ezek szerint ez bruttó összeg? Partnerenként, számlánként, vagy havi összes reklám célú költséget kell figyelembe venni? Vannak olyan cégeink, akik megveszik a reklámfelületet (általában bérleti díjként számlázzák nekik), és ezeket értékesítik tovább. Ők lennének a törvény 1. §-a (2) bekezdésének 11. pontja szerinti reklámértékesítő ügynökségek? Ezeknek a cégeknek a nettó árbevétele nem éri el az 500 millió Ft-ot. Viszont ha pl. egy 3 milliós reklámfelületről beszélünk, akkor meg kell fizetnie a 20%-os reklámadót? Ha igen, akkor ez esetben már nyilatkozhat a vevőjének, hogy ő megfizette azt?

Kérdés: A látványcsapatsport-támogatásból megvalósuló beruházás elszámolásával kapcsolatban kérdezem. Önkormányzat tulajdonában levő ingatlanon sportegyesület létesítményt kíván létrehozni, amelyhez a szakszövetségtől nagy összegű támogatást kapott. Az önkormányzat egy közszolgáltatással vegyes hasznosítási szerződésben azt kívánja rögzíteni, hogy hasznosítási díjuk teljesítését az idegen eszközön végzett beruházásnak könyv szerinti értéken történő átruházása jelenti. A hasznosítási díjról az önkormányzat, tulajdonjogának bejegyzésétől kezdve, minden a tárgyhónapot követő hó 5-ig számlát állítana ki. Jogos-e az elszámolás tervezett módja, megvalósítható-e a hasznosítási díj ellenében a beruházás átruházása az egyesület részéről, tekintettel a Tao-tv.-ben megfogalmazott 15 éves hasznosítási követelmény fenntartására? Amennyiben igen, hogyan könyvelendő a sportegyesületnél az egész konstrukció, ideértve a sportegyesület által kapott támogatást is?

Kérdés: Társaságunk saját tulajdonú ingatlanait bérbe adja. A Tao-tv. 1. számú mellékletének 7. pontja alapján 5%-os értékcsökkenést érvényesít. Ha a bérleti szerződés megszűnik, mikor indokolt megváltoztatni az értékcsökkenési leírást a Tao-tv., illetve az Szt. esetében?

Kérdés: A kft. ingatlan-bérbeadási tevékenységet folytat. A bérlők 90%-a magánszemély, akik nem egyenlítik ki a bérleti díjról szóló számlát. Felszólításainkra (tértivevényes levél, telefon) az volt a reakció, hogy akkor sem tudnak fizetni, ha bepereljük őket. Mit tudunk tenni? Leírhatjuk a követelést behajthatatlanként? Milyen adóvonzata lehet?

Kérdés: 2014. március 15-ével hatályba lépett az új Ptk., amely a korábbi Ptk.-tól eltérően tartalmazza a pénzügyilízing-szerződéssel kapcsolatos előírásokat is. Mivel az Szt. értelmező rendelkezése szerint a pénzügyi lízing a Ptk. szerinti pénzügyilízing-szerződés alapján létrejött ügylet, a pénzügyilízing-szerződéssel kell a pénzügyi lízing számviteli elszámolását alátámasztani. Számomra úgy tűnik, hogy a pénzügyi lízing számviteli elszámolásához szükséges információkat nem tartalmazza az új Ptk. szerinti pénzügyilízing-szerződés. Jól látom-e, hogy a pénzügyilízing-szerződéssel megalapozható a pénzügyi lízing számviteli elszámolása? Vagy esetleg további kiegészítések szükségesek a lízingszerződésben?

Kérdés: Két egymástól független társaság 20 millió forint értékű gépre egy jövőben esedékes (opciós) szerződést köt úgy, hogy a vevő a jövőben bármikor bejelentheti vásárlási szándékát. Amíg nem vásárolja meg a gépet, addig a vevő havonta 500 ezer forint bérleti díjat fizet a használatáért. A megállapodás értelmében az eladási árból a vásárlás időpontjában levonják az addig megfizetett bérleti díjakat. Lehet-e ilyen megállapodást kötni? Hogyan kell elszámolni a havi bérleti díjakat és a tényleges eladást? Milyen értéken kell számlázni az eladáskor?

Kérdés: A társaság üzemben tartója több tehergépjárműnek, amelyekre ingyenes üzembentartói szerződést kötött határozatlan időre egy magánszeméllyel, illetve egy egyéni vállalkozóval. A társaság a 0. Számlaosztályban tartja nyilván a szerződésben meghatározott értéken a gépjárműveket. Értékcsökkenést nem számol el, ezenkívül minden költséget, adót a társaság fizet és számol el. Az egyéni vállalkozó tárgyi eszközként tartja nyilván a gépjárművet, amelynek könyv szerinti értéke az értékcsökkenéssel folyamatosan csökken. Egyéb költséget a gépjármű után nem számol el. Megfelelően jár el a társaság, illetve az egyéni vállalkozó? A magánszemélynek keletkezik-e bármilyen jogcímen jövedelme?

Kérdés: Közúti áruszállítás főtevékenységű egyéni vállalkozóval gépbérleti szerződést kötöttek, amelynek tartalma teherszállító jármű bérbeadása vezetővel, a jármű üzemanyagát a vállalkozó biztosítja, a járművet a vállalkozó vezeti, nincs alkalmazottja, nincs más tevékenysége, a bérleti díj a menetlevelek szerinti óradíjjal számlázandó. A fent említett tevékenység építési hatóságiengedély-köteles tevékenység, az építési területen belüli anyagmozgatás történik. Bérbeadásnak minősülhet-e ez a tevékenység?

Kérdés: Ügyfelünk az ingatlant a tárgyév augusztusában értékesítette, de azt csak a teljes vételár megfizetése után, a tárgyévet követő évben adta a vevő birtokába, ezzel az időponttal szállt át a tulajdonjog is a vevőre. Az ügyfél az ingatlant (raktár- és irodaépületek) az értékesítés előtt és az értékesítés után is bérbeadás útján hasznosította. A helyi önkormányzat álláspontja szerint, mivel az ügyfél szándéka az ingatlan értékesítésével megváltozott, a tárgyév zárásakor a tárgyi eszközök között kimutatott ingatlant át kellett volna minősíteni készletté, és a tárgyévet követő évben történő értékesítésekor mint készletértékesítést elszámolni. Helyes ez az álláspont?

Kérdés: Cégünk egy németországi cégtől bérel autókat hosszú távú bérleti szerződéssel, 36 hónapra. Az autókat Németországban helyezték üzembe, német rendszámmal közlekednek. Partnerünk áfa nélkül számláz, önadózással könyveljük a fizetendő és a levonható áfát. Cégautóadót fizetünk. Havonta könyveljük a bérleti díjat. Helyesen járunk el?