549 talált cikk a bérleti díj kifejezésre

Kérdés: Egy házaspár tulajdonában van egy ingatlan (lakás) 50-50%-ban. A férjnek és a feleségnek is van külön-külön bérbeadáshoz adószáma. A férj és a feleség 50-50%-ban tulajdonosai a Z kft.-nek. A feleség bérbe adja a lakásuk 1. emeletét a Z kft.-nek. Éves bérleti díj 900 E Ft. A férj bérbe adja a lakásuk 2. emeletét a Z kft.-nek. Éves bérleti díj 900 E Ft. Nincs olyan megállapodás a férj és a feleség között, hogy minden megszerzett bérleti díjas bevételt egymás között megosztják. Össze kell-e vonni a kettejük jövedelmét a bérbeadásból, mivel ugyanazt az ingatlant adják bérbe? A feleségnek és a férjnek kell-e a Z kft. felé úgy nyilatkoznia (és a számlát is úgy kell kiállítania), hogy vonják le a 14%-os ehót? Mindkettőjük éves jövedelme a bérbeadáson kívül minimálbér.

Kérdés: Könyvelőirodánk ügyfele flottakezeléssel, autó-bérbeadással is foglalkozik. A bérbe adott autók nem a cég saját tulajdonában vannak, hanem operatív lízing konstrukcióban maga is bérbe veszi ezeket. Ügyfelei között magánszemélyek is vannak. A magánszemélyeknek bérbe adott autók után van-e cégautóadó-fizetési kötelezettség? A finanszírozó bank az operatívlízing-díjról számlát állít ki, amit a cég közvetített szolgáltatásként továbbszámláz a magánszemély felé bérleti díjként. Véleményünk szerint a valódi cégautó-használat nem valósul meg, hiszen ez esetben a valós gazdasági esemény az, hogy az autó bérbeadása magánszemély részére történik.

Kérdés: Bérelt ingatlanban végezzük a tevékenységünket. A továbbszámlázott közüzemi költségeket az anyagköltségek között kell kimutatni? Vagy a bérleti díjjal együtt szolgáltatásként kell könyvelni? A továbbszámlázott építményadó könyveléséről is kérünk tájékoztatást.

Kérdés: A kft. egy autókereskedő céggel szponzorszerződést kötött, amely szerint X db személygépkocsit ad bérbe a kft.-nek. A kft. ezt reklámszolgáltatással ellentételezi. A szponzor számlázza a bérleti díjat és a biztosítási díjat, a kft. pedig a reklámhelyek bérleti díját. Külön szerződésben rögzítették, hogy a két számlát kompenzálják. A futballidényen belül a szponzor cserélgeti a kocsikat. A szponzorral kötött szerződés nem felel meg a pénzügyilízing-szerződés követelményeinek, a kft. a gépkocsikat nem a cég érdekében bérli. A kft. a bérelt személygépkocsikat átadta a sportolóknak, akiknek a magáncélú használat miatt eddig gépkocsi-használati díjat számlázott. A sportolók semmilyen költséget nem számoltak el a kft.-nél, útnyilvántartást sem vezettek. A kft. ténylegesen felmerülő költségei a bérleti díj (amelyet kompenzál a reklámdíj) és a biztosítási díj (amely utalandó). A bérelt személygépkocsikat – szerintünk – nem terheli cégautóadó. Mit lehet tenni a magáncélú használattal, ha a kft. nem akarja a továbbiakban számlázni a gépkocsihasználatot? Az egyik gépkocsit a kft. ténylegesen a cég érdekében használja, vezetik az útnyilvántartást, és üzemanyagköltséget számolnak el. Mi lehet a megoldás az ilyen használatban lévő személygépkocsikra?

Kérdés: Egy belföldi illetőségű, általánosforgalmiadó-, ill. társaságiadó-alany betéti társaság 8903 vámtarifaszámú vitorlás hajót vásárolt bérbeadás céljára egy belföldi kft.-től, aki 20% áfát hárított át. 1. Levonásba helyezhető-e, és ha igen, milyen feltételekkel az áthárított áfa összege? 2. Milyen nyilvántartás szükséges a "túlnyomó részben történő" bérbeadási tevékenység dokumentálására, alátámasztására? 3. Levonásba helyezhetők-e az üzemeltetéshez szükséges alkatrészek, a karbantartási költségek, a kikötőhasználati, téliesítési, bérleti díjak áthárított áfaösszegei? Illetve a társasági adó szempontjából az előbbi költségek elismert költségeknek tekinthetők? 4. Alkalmazható-e az áfaarányosítás a meghatározott időtartamon belül értékesített tárgyi eszköz miatt, ha a beszerzéskor az áfa nem volt levonásba helyezhető, és ebben az esetben az Áfa-tv. 87. §-át kell-e alkalmazni?

Kérdés: Az elmúlt évben a mérlegkészítés időpontját követően több, az előző évvel (évekkel) kapcsolatos tétel merült fel, amelyeknek a számvitelben, a társaságiadó-alap tekintetében való helyes kezelésével kapcsolatban bizonytalanok vagyunk. Többéves földbérleti szerződést kötöttünk a szántóterület bérletére az NFA-val. 2007. évben elemi károk miatt bérletidíj-mérséklést kértünk, amelyet az év végéig nem bíráltak el. Így 2007. évre a szerződés szerinti (mérséklés nélküli) díjat könyveltük a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben. A mérlegkészítés időpontja 2008. január 31. A jelentős összegű bérletidíj-mérséklést tartalmazó, 2007. december 31-i teljesítési időpontú, 2008. májusi kiállítású számla 2008. májusában érkezett meg. A 2007. évre elszámolt, időbelileg elhatárolt díj és a számlázott díj különbözetét 2008. évi egyéb bevételként számoltuk el. A cukorrépa értékesítése kapcsán többször előfordult, hogy a cukorgyár a végleges elszámolást a későbbi években kialakult árfolyamok függvényében korrigálta. Például 2004-2005. évekre vonatkozó teljesítéssel 2006-ban bocsátott ki árbevételt növelő, illetve csökkentő számlát. A társaságiadó-alapnál ezeket a tételeket a 2006. év elszámolásában szerepeltettük. Ez esetben – úgy véljük – helyesen jártunk el, mert a nem jelentős összegű tételeket a tudomásunkra jutás évében könyveltük. További kérdés, a társasági adónál is határ-e a mérlegkészítés időpontja? Van-e az adó szempontjából jelentős összeg? Helyesen jártunk-e el, hogy a fenti esetekben a társasági adó alapjára vonatkozóan nem végeztünk önellenőrzést? Megoldás-e az, ha a számviteli politikában rögzítjük az általunk alkalmazott eljárást?

Kérdés: Cégünk ingatlant vásárolt egy másik cégtől. Az ingatlan művelési ága: kivett telephely. Eddig a telephelyért bérleti díjat fizettünk. Az eladó cégnek nyilatkoztunk, hogy nem választottuk az Áfa-tv. 88. §-ának (1) bekezdése szerinti adózási formát. Így az eladó a számlát nettó értékben állította ki, ráírva, hogy az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján az adót a vevő fizeti. Hogyan értelmezzük a nettó értékben kiállított számlát, van-e adófizetési kötelezettségünk? Az ingatlan területén az egyik épületben mentőállomás működik. A megvásárlás után a bérleti díjat mi számlázzuk. Be lehet-e jelentkezni az áfakörbe, hogy a számlát áfásan állíthassuk ki? Ha megszüntetjük a mentőállomással a szerződést, be kell-e fizetnünk az áfát az ingatlanvásárlás után?

Kérdés: A betéti társaságnál a tárgyieszköz-kartonok felülvizsgálatakor megállapították, hogy a nyilvántartásban "nulla összegen" gépkocsibeálló szerepel. Mivel a bt.-nek erre az építményre nincs szükséges, hogyan lehet azt kivezetni? Átadhatja-e ingyenesen vagy minimális összegért a kültag részére (az ő háza udvarán áll)? Évekkel ezelőtt a kültag családi házába (ami telephely is egyben) különböző épületgépészeti berendezéseket vásároltak a bt. nevére, melyek szintén nullára leírtak. Jól jártak el annak idején? Hogyan történhet a kivezetés, a kültag részére az átadás?

Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft. rendelkezik az USA-ban egy itthon is bejelentett telephellyel, ahol kutatás-fejlesztési tevékenységet végeztet egy kapcsolt vállalkozással. Az amerikai cég számláz ide a magyar cégnek "táplálékkiegészítők analitikus vizsgálatai" címén, illetve különféle vásárolt anyagok költségeit, bérleti díjakat, mint kutatási tevékenység közvetlen költségeit. Ezeket a Ft-ra átszámított számlákat, és az amerikai tulajdonos Magyarországon kifizetett jövedelmének, járulékainak 10%-át "K+F" tevékenység címén társasági és kiegészítő adó számításakor csökkentő tételként kezelik. Kérdésem, hogy jogosan teszik-e, illetve milyen egyéb feltételeknek kell megfelelniük a kedvezmény igénybevételéhez?

Kérdés: A magánszemély eladja ingatlanát egy lízingcégnek, annak érdekében, hogy azt a saját cégén (kft.) keresztül ugyanezen lízingcégtől visszabérelje (a cégben 50%-os tulajdonos). Az induló lízingdíjat – az ingatlan 20 százalékát – a saját kft. nem pénzmozgással egyenlíti ki, hanem a lízingcég, a lízingbe vevő saját kft. és a volt tulajdonos magánszemély beszámítási megállapodása alapján az eladó magánszemélynek járó vételárból beszámítja a cég önerős fizetési kötelezettségébe. Felmerülhet itt az ajándékozás esete? Valamilyen szempontból aggályos lehet-e az ügylet? Hogyan kell nyilvántartani ezt az ügyletet, ami egyébként valós piaci áron realizálódott?