Bérbe vett sertéstelep, bérbe vett állatok

Kérdés: Adott egy "A" és egy "B" társaság. "B" társaságban 100%-os tulajdoni részesedéssel bíró magánszemély 12%-ban tulajdonosa az "A" társaságnak. Továbbá szintén 12%-os mértékben tulajdonosa az "A" társaságnak "B" társaság tulajdonosának a felesége is. "A" társaság üzemeltetési szerződéssel időlegesen átad 2 db sertéstelepet, és haszonbérleti szerződéssel az ezekben levő állatállományt a "B" társaság számára. A telepek és az átadott állatok az "A" társaság könyveiben szerepelnek. "A" társaság a telepekért ellenértéket nem kér, de előírja kötelezően az állagmegóvást és fenntartást. Az állatok "használatáért" "X" millió Ft + áfa/hó haszonbért számít fel "B" társaságnak. Továbbá a haszonbérleti szerződés kötelezi "B" társaságot arra, hogy az átadott állomány mértéke ne változzon, azt ő a bérleti időszak végén így adja vissza. A szaporulat a "B" társaságot illeti meg. A haszonbérleti szerződés értelmében "B" társaság, mint üzemeltető, jogosult az átvett állato­kat saját nevében harmadik személy részére értékesíteni, illetve köteles az állomány pótlásáról, valamint a takarmányozásról és az üzemeltetéssel kapcsolatos egyéb költségek fedezetéről gondoskodni.
Kérdéseim (adó- és számviteli előírások szempontjából) a fentiekkel kapcsolatban:
1. Helyesen jár-e el "A" társaság, ha a telep üzemeltetésért nem számít fel díjat?
2. Értékesíthet-e "B" társaság a haszonbérlet útján használatába került állatállományból, a szaporulaton túl úgy, hogy az átvett állomány időlegesen az átadáskori mérték alá csökken anélkül, hogy azt neki az "A" társaság kiszámlázta volna?
3. A haszonbérlet ideje alatt keletkezett szaporulat (mivel az jogilag is őt illeti) kimutatása a "B" társaság könyveiben történik?
Részlet a válaszából: […]  1. Az "A" társaság bérbe adja sertéstelepét a "B"társaságnak. Így a két társaság között szolgáltatásnyújtás történik. Ha ezért aszolgáltatásért nem számítanak fel díjat, akkor ingyenesen nyújtottszolgáltatásról van szó, mind számviteli, mind adózási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 8.

Bérbeadó lemond a bérleti díjról

Kérdés: A Számviteli Levelek 256. számában az 5237. kérdéshez kapcsolódóan kiegészítésként kérdezem: ha a bérbeadó nyilatkozattal lemond a bérleti díjról, milyen adóvonzata van a bérbeadónál?
Részlet a válaszából: […]  Ha a bérbeadó lemond a bérleti díjról, ennek megfelelőenmódosítani kell a bérleti szerződést, és ezáltal megvalósul a térítés nélkülibérbeadás. A magánszemély bérbeadót ez esetben sem terheli személyijövedelemadó. Egyebekben a Számviteli Levelek 256. számában az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 23.

Önkormányzati feladatok ellátása támogatásból

Kérdés: Önkormányzatok körében kialakult gyakorlat, hogy feladataik egy részét 100%-os tulajdonú gazdasági társaságok részére adják át. A feladatok finanszírozása eltérő módon, számla alapján dologi kiadásként, illetve havonkénti támogatás formájában pénzeszközátadásként történik. A feladat végrehajtásához szükséges tárgyi eszközöket is eltérő gyakorlattal biztosítják: haszonkölcsön-szerződés formájában (ingyenes használat), vagy üzemeltetésre átadás, vagy vagyonkezelésbe adás, térítés nélküli átadás, vagy bérleti díj formájában. Milyen feltételek mellett finanszírozható a "kiszervezett tevékenység" támogatásként, illetve hogyan értelmezhető az áfa­fizetési kötelezettség e tevékenység egészére (Áfa-tv. 65. §) a fenti megoldási módozatokban?
Részlet a válaszából: […]  Sokrétű a kérdés, kezdjük a választ az átadott önkormányzatifeladatok finanszírozásával.Valóban általános gyakorlat, hogy az önkormányzatok afeladataik ellátására gazdasági társaságot hoznak létre. Ez akár természetes islehet, de az átadott/átvett feladatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 1.

Gépjárműadó továbbszámlázása

Kérdés: Gazdasági társaság pótkocsis tehergépjárművet bérleti szerződéssel ad bérbe. A szerződésben kikötötték, hogy a felelősségbiztosítási díjat számla ellenében a bérbevevő köteles a bérlet időtartama alatt megfizetni. A számlán külön tételben számlázzák a gépjármű bérleti díját (áfásan) és külön tételben a gépjárműadót (0% áfával), azaz a gépjármű továbbhárított súlyadóját, amit a társaság közvetített szolgáltatásként könyvel. Iparűzésiadó-ellenőrzés során elfogadható ez közvetített szolgáltatásként?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy a kérdésben leírt gyakorlatjogszabályellenes.A gépjárműadót sem áfával, sem áfa nélkül nem lehet -jogszerűen – számlázni. Az adó sem terméknek nem tekinthető, semszolgáltatásnyújtásnak nem minősíthető. Az adót annak kell költségként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 6.

Kölcsönnyújtás bérleti díj fejében

Kérdés: A zrt. a tulajdonosoktól földterületet bérel, évi bérleti díj fejében. A bérleti szerződés lejáratakor egyes tulajdonosok nem hosszabbítják meg a bérleti szerződést, hanem eladásra kínálják fel a földterületet. Ezen területek akadályozzák a termelést. Ezért a zrt. dolgozójának biztosítjuk az adott földterület vételárát, aki ténylegesen meg is vásárolja a földterületet. Vele kötünk 15-20 éves szerződést, amíg a vételár el nem fogy. Helyesen járunk el? Hogyan könyveljük a gazdasági eseményeket?
Részlet a válaszából: […]  A válaszhoz a valós gazdasági események pontosításából kellkiindulni. A zrt. egyrészt kölcsönt nyújt dolgozójának 15-20 évre, amíg azt adolgozó le nem törleszti, másrészt bérleti díjat fizet dolgozójának azért, merttőle a földterületet a zrt. bérli. Ebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.

Zálogjog érvényesítése

Kérdés: Vállalkozásunk ingatlan-bérbeadással foglalkozik. A bérletidíj-tartozás rendezése érdekében társaságunk a bérleményt lezárta, az abban tárolt eszközökön (kézi) zálogjogát érvényesíteni kívánja. Ezen árukat, eszközöket társaságunk értékesíteni szeretné. Hogyan történik ezen eszközök számviteli, adójogi elszámolása mind a bérbeadónál, mind a bérbevevőnél?
Részlet a válaszából: […] A számviteli elszámolás módját, adózásával kapcsolatosfeladatokat alapvetően a Ptk. vonatkozó előírásai határozzák meg.A Ptk. 429. §-ának (1) bekezdése alapján az ingatlan vagylakás bérbeadóját a hátralékos bér és járuléka erejéig a bérlőnek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 4.

Végelszámolás befejezése utáni esemény

Kérdés: A társaságnál a végelszámolás befejeződött. Elkészítették a végelszámolást lezáró beszámolót és a vagyonfelosztási javaslatot, amelyet a taggyűlés el is fogadott. A társaságnak volt egy határozott idejű bérleti szerződése, amelyhez kapcsolódó kötelezettség és költség a bérbe adó társaság számlája alapján be is került. A végelszámolás befejezése és a társaság törlése között azonban újabb szerződést kötöttek a bérbe adó társasággal, ami alapján visszafizetésre került a határozott idejű bérleti díj időarányos része. Ez azonban nem szerepel a társaság könyveiben és a már aláírt elfogadott beszámolóban. Mit tegyen a társaság ezzel a számlával, amelyen áfafizetési kötelezettség is felmerült, illetve nincs rendelkezés erről a követeléséről a vagyonfelosztási javaslatban sem? Mi a helyes megoldás számviteli és adózási szempontból?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem jogszerűen jártak el, és így azadóbevallást, az Szt. szerinti beszámolót, a vagyonfelosztási javaslatotmódosítani kell, a taggyűléssel jóváhagyatni stb.A 2006. évi V. törvény 112. §-ának (5) bekezdése szerint avégelszámolást nem lehet addig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 19.

Termőföld bérbeadása egyéni cégnek

Kérdés: Egyéni vállalkozó egyéni céget alapít. Korábban vásárolt termőföldjeire illetékmentességet kapott, mert megfelelt az előírásoknak. Magánszemélyként bérbe adhatja-e a termőföldet egyéni cégének? Csak azokat adhatja bérbe, amelyeknél lejárt az 5 évre vállalt művelési kötelezettség? Az egyéni cégbe bevitt termőföldek után fennáll-e a 4% illetékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] Az a kérdés, hogy egy termőföldet kinek lehet bérbe adni,nem az adójog, hanem a polgári jog területére tartozó kérdés.A kérdésfelvetés vélhetően arra irányul, hogy ha atermőföldet a magánszemély az általa (egyéni vállalkozóként) alapított egyénicégnek bérbe adja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 10.

Építményadó átvállalása

Kérdés: Megbízónk – mint haszonbérbe vevő – haszonbérleti szerződést kötött ingatlanhasznosításra. A haszonbérleti szerződés szerint a haszonbérbe vevő kötelezettsége az ingatlant terhelő építmény­adó és telekadó rendezése. Az önkormányzat a haszonbérbe adó számára kiadott határozatában hozzájárult, hogy a haszonbérbe vevő átvállalja ezt a kötelezettséget. Az önkormányzat által kiadott határozat alapján a haszonbérbe vevő könyveiben elszámolhatjuk ráfordításként az építmény- és telekadót?
Részlet a válaszából: […] A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 12. §-ának (1)bekezdése alapján az építményadó alanya az, aki (amely) a naptári év első napjánaz építmény tulajdonosa. Hasonlóan fogalmaz a törvény 18. §-a a telekadóvonatkozásában. Ebből az következik, hogy mind az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 27.

Bérelt szoftver betanulási költségei

Kérdés: Társaságunk mérnöki tervezési tevékenységet végez, amelynek ellátásához szoftvert bérelünk. A bérelt szoftver használatát tréning során tanulják meg a tervezők. Kérdés, hogy a bérelt szoftverhez kapcsolódó tréning költség vagy szellemi termék?
Részlet a válaszából: […] Ha a kérdező pontosan fogalmazott, és tényleg szoftverbérletrőlvan szó (a bérleti szerződés szerint a szoftver használatáért időarányosanbérleti díjat fizetnek), akkor a tréning, a betanítás költségei a felmerülésidőszakában az eredményt terhelik, és a megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 16.
1
14
15
16
27