277 talált cikk a bérleti szerződés kifejezésre

Kérdés: Ügyfelünk nyílt végű pénzügyi lízing keretében tehergépjárművet bérel. A bérlet kezdetén kap egy elszámolási bizonylatot a gépjárműről, ami alapján az eszközt aktiválják, és 20%-os maradványérték meghatározásával, 20% amortizációs kulccsal leírják. Eltelt 6 év, a lízingkötelezettséget kifizették. Az eszköz aktivált értéke 20 000 E Ft, a maradványérték 4000 E Ft. A társaság az eszközt megvásárolja 3000 E Ft-ért. Mi történik a könyvekben?

Kérdés: A kft. ügyvezetője kistehergépjárművet vásárolna, amelyet magáncélra is használna. Milyen számviteli, adózási, adminisztrációs feladatot vonna ez maga után a vállalkozásnál, illetve a magánszemélynél?

Kérdés: A vagyongazdálkodási társaság az önkormányzat tulajdonában lévő lakás- és nem lakásbérleményeket kezeli, bérbe adja, bérleti jogviszonyban áll a bérlőkkel. A bérlők négy év alatt több mint 170 millió Ft hátralékot halmoztak fel. A bérlők zöme magánszemély. A felhalmozódott követelésekre százalékos mértékben értékvesztést számoltunk el, amelynek a mértékeit – a könyvvizsgálóval egyeztetve – a számviteli politikában rögzítettük. A követelések jogi úton történő behajtása akár évekig (a bérlő haláláig) is eltarthat. Van-e arra lehetőség, hogy az éven túli tartozások esetében – a számviteli politikában rögzített – 100%-os értékvesztés elszámolásától eltérjünk?

Kérdés: A magyar kft. négynapos szlovákiai rendezvényen – mint sátras vendéglátó – vett részt. Ehhez a tevékenységhez bejelentkezett, kapott adóazonosító számot. Területet bérelt, ahol a sátrat felállította, bérleti szerződés van. Pénztárt bérelt, a pénztárgépet az adóhatósághoz bejelentette. Most kaptam adóbevallást, mérleget, haszon- és veszteségkimutatást. Meg kell jelenítenem ezeket az adatokat a magyarországi könyvelésben? Kell emiatt eltérő beszámolót készítenem?

Kérdés: A kft. tulajdonában áll egy leromlott állapotú lakóingatlan. A kft. felújításra forrásokkal nem rendelkezik, banki hitelt nem kap. Bérbe­adással tudná hasznosítani. A bérlő egy magánszemély lenne, aki a bérleti díj elengedése fejében saját erőből vállalná az ingatlan felújítását. A magánszemély a felújítás költségeiről nem tud számlát kiállítani. Szerződés alapján lehet-e a felújítás költségeit aktiválni, a magánszeméllyel szembeni kötelezettségként előírni, illetve a kiállításra kerülő bérleti díjról szóló számlákat ezen kötelezettséggel kompenzálni? Vagy a magánszemélynek kölcsönszerződéssel kell a kft. rendelkezésére bocsátani a felújítás költségeinek a fedezetét?

Kérdés: Vállalkozó bérleti szerződésben rögzített feltételekkel – vállalkozási tevékenysége során az üzletházban kialakított üzleteket bérbe adhatja úgy, hogy a tulajdonos jogos érdekeit nem sérti – egy összegben meghatározott bérleti díj ellenében egy üzletházat vesz bérbe üzemeltetés céljából. A tulajdonos a vállalkozó részére minden hónapban kiszámlázza a szerződés szerinti, az egész épület után meghatározott bérleti díjat. Ezt a havonta, rendszeresen fizetett bérleti díjat a vállalkozó az iparűzésiadó-alap meghatározása során, mint költséget, közvetített szolgáltatások értékeként számolja el. A vállalkozónak vállalkozási tevékenysége során az üzletházban lévő üzleteknek csak egy részét sikerül bérbe adnia. A kiadott üzletek bérleti díja a bérlőkkel kötött szerződésben négyzetméter után kerül megállapításra. A bérlők által fizetett bérleti díj a vállalkozó árbevételét képezi. A vállalkozónál a tulajdonos által kiszámlázott bérleti díj ilyen szerződési konstrukciónál lehet-e közvetített szolgáltatás?

Kérdés: "A" kft. ingatlant adott bérbe a "B" kft.-nek. "A" kft. a bérbeadást adókötelessé tette. A bérleti szerződés szerint: a bérleti díj fejében a bérbevevő viseli a bérleményre eső valamennyi költséget és adókötelezettséget. Az adóhatósági határozat és jogerős bírósági ítélet az ügyletet ellenérték fejében történő bérbeadásnak minősítette. A számlázásra és a könyvviteli elszámolásra vonatkozóan a bérbe adó cég könyvelője tájékoztatást kért és kapott az adóhatóságtól, amelynek lényege, hogy a bérbeadónak számlát kell kiállítania a bérbeadásról, utólag is. A bérbeadónak az áfakülönbözet könyvelését az adóhatósági határozat alapján kell elvégeznie. A bérbevevőnél az utólag kapott számla könyvelését az adóhatóság nem látja indokoltnak. A bérlő könyvvizsgálójaként a kérdező ezzel nem ért egyet.

Kérdés: A társaságnál a könyvviteli szolgáltatást bérelt irodában végezzük, ahol van külön konyha is, ahová konyhai gépeket (mikrohullámú sütő, elektromos főzőlap, mosogatótálca) vettünk. Elszámolhatók-e költségként? (100 ezer forint alatti a beszerzési értékük.) Az áfa levonható? A konyhát elsősorban az alkalmazottak használják. Ha a helyiségek takarítására porszívót és egyéb takarítógépet szerzünk be, azok elszámolhatók költségként? Az áfa levonható?

Kérdés: Kérdésem az 5449. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódik. Az első év végén az érvényes árfolyammal számoljuk el passzív elhatárolásként a költséget (300 Ft/euró árfolyamon), ha nem számláztak folyamatos teljesítést. Sőt még a következő év végén sem számlázzák ki, ekkor az euró árfolyama 250 Ft. A 3. évben számlázzák, amikor az árfolyam 320 Ft/euró. A 2. év végén, illetve a számla megérkezésekor az árfolyam-különbözetet a pénzügyi eredményben vagy a költségek között kell kimutatni? Ha az Áfa-tv. szerinti árfolyamot alkalmazzuk, akkor a számlát 320 Ft/euró árfolyamon a költségek közé kell tenni. Ebből számomra az következik, hogy az átértékelési különbözet is költség.

Kérdés: A társaság a tulajdonában lévő személygépkocsira ingyenes üzembentartói szerződést köt magánszeméllyel (többségi részesedésű tagjával). Milyen költségek, illetve fizetendő adók, illetékek terhelik a kft.-t, mint a személygépkocsi tulajdonosát, és milyenek az üzemben tartó tagot? Változik valami az által, ha eszmei értéken köt bérleti szerződést a kft. a taggal? Kötelező-e a piaci érték alkalmazása?