281 talált cikk a bérleti szerződés kifejezésre

Kérdés: Az irodát a cég egy kft.-től bérli, az ingatlan azonban lakásként van az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezve. A bérleti díj havonta (2001 szeptemberétől) 25 százalékos áfával érkezett, melyet a bérbevevő kifizetett, és annak áfatartamát levonásba helyezte. A bérbevevőt mennyire terhelheti ebben az esetben felelősség az eladó által rosszul kiállított számla miatt, mivel az nem tárgyi adómentesen számlázta a bérleti díjat? És a jövőben hogyan kell eljárni? Vissza kell utasítani? Javíttatni kell, vagy nem lehet levonni ennek áfáját? Ha esetleg a bérlő megvenné a lakást, mire kell különösen figyelnie az adásvételnél az adókötelezettség szempontjából?

Kérdés: Társaságunk főtevékenysége építőipari gépek, berendezések kölcsönzése. Vannak olyan speciális földgépek, amelyek működtetését csak az arra a típusú nehézgépre vonatkozó gépkezelői vizsgával és a gépkezeléshez szükséges egyéb dokumentumokkal rendelkező gépkezelő láthatja el. Az ilyen típusú gépeket csak gépkezelővel együtt adhatjuk bérbe. A szerződés egyértelműen rögzíti, hogy a bérbevevő feladata a biztonságos működés feltételeinek biztosítása, továbbá a műszaki irányítás feladatának ellátása. A bérbevevő számos esetben székhelyünktől eltérő helységekben foglalkoztatja a szóban forgó gépeket, amiről információval nem rendelkezünk. Meg kell-e osztani a "gépkölcsönzés gépkezelővel" címen realizált bevételt az önkormányzatok között a helyi iparűzési adó megállapításához?

Kérdés: A tevékenységhez szükséges nagy értékű eszközt az EU-tagállamból tartós bérlet, nyílt végű pénzügyi lízing keretében hozza be a társaság. Ez esetben mi a teljesítési időpont? Hogyan történik a könyvelés, az áfa bevallása?

Kérdés: A kft. és az önkormányzat 1994-ben bérleti szerződést kötött az üzletház bérbevételéről. Az üzletházat a kft. – az önkormányzat engedélyével – felújította, a felújítás befejezésekor azonban vita alakult ki a költségek elismeréséről. Tíz év után a felek peren kívül megállapodtak. A peren kívüli megállapodás alapján a kft. az üzletházat megvásárolta. A kft. a számlázott bérleti díjat a 10 év alatt költségként elszámolta, de nem fizette meg. Ennek áfával növelt összegét engedte el a megállapodás alapján az önkormányzat. Hogyan kell az önkormányzat által elengedett követelést könyvelni, illetve a megkötött adásvételi szerződés alapján az üzletházvételt elszámolni?

Kérdés: A vállalkozás a kivitelezés alatt lévő épületben a helyiségek bérleti jogát értékesíti, a szerződés szerinti 10 évre, egyszeri térítési díj ellenében. A térítési díj véglegesen átadottnak minősül, a bérlő hozzájárulása a felújítási, a karbantartási költségekhez a határozott idejű bérlet időszaka alatt. A bérleti szerződés a díj első részletének megfizetése után lép hatályba, a helyiségek birtokbaadására csak akkor kerülhet sor, ha a teljes térítési díjat a bérlő megfizette. A térítési díjra a bérbeadó részletfizetést engedélyezhet. Mikor kell könyvelni az egyszeri térítési díjakat? Lehet-e az előleget értelmezni? Az egyszeri térítési díjat halasztott bevételként időbelileg el kell határolni?

Kérdés: A kft. egy magánszemélytől több éve bérel egy telephelyet, amit tárolásra használt. A kft. bővítette tevékenységi körét, és a bérelt telephelyen műhelyt szeretne építeni. A szükséges építési engedély megvan. A magánszemély hozzájárult az építéshez. A bérleti szerződést 20 évre meghosszabbítják. Az épület fenntartási költségei a kft.-t terhelik. A kft. könyveiben hogyan szerepeljen az épület?

Kérdés: Hogyan változik a magánszemély számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított egyes kiadásainak adókedvezménye?

Kérdés: Magánszemély bérbeadó a bérleti jogviszony kezdetét megelőzően a bérbe adott építményen teljes körű átalakítást és felújítást végzett saját költségén. A bérleti szerződésben a bérleti díjon felül egyszeri, 4 millió forint összegű használati díjat állapítottak meg, amelyből 2 millió forintot 2003. december 15-én, 2 millió forintot 2004. május 15-én kell megfizetni. A bérleti jogviszony kezdete 2004. január 1-je. Bérleti díjként, egyéb szolgáltatásként vagy vagyoni értékű jogként célszerű elszámolni az egyszeri használatbavételi díjat? És milyen teljesítési időponttal? Ha vagyoni értékű jog, mennyi legyen az évenkénti amortizáció összege?

Kérdés: Társaság tulajdonában lévő társasházi lakást a társaság más adóalany vállalkozásnak bérbe adja. A bérleti szerződés szerint a társasházi közös költségeket a bérlő viseli. Bár a közös költség többféle költséget (víz-, csatornadíj, működési költségek stb.) tartalmaz, azok megbontására nem kerül sor. Milyen bizonylatot kell kiállítani a közös költségekről? A közös költség milyen áfával adózik?

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a kft. tulajdonosa a saját tulajdonában lévő nyaralót kiadja a kft.-n keresztül? Esetleg szerződéssel?