Bérleti szerződés felmondása

Kérdés: A bérlő a bérleti díjon felül a felmerülő közös költségekre szolgáltatásidíj-átalányt fizet a várhatóan felmerülő, a bérbeadó által dokumentált és a bérlő által elfogadott közös költségekre. Január 1-jétől a bérbeadó a havonta számlázott szolgáltatásidíj-átalányt jelentősen megemelte, amit a bérlő megkifogásolt, mert az emelés indokoltságát a bérbeadó részletes költségtervezettel nem támasztotta alá. A bérbeadó ezt követően a bérleti szerződést felmondja, és a bérleti díj kétszeresének megfelelő összegű használati díjat számláz. A bérlő sem a bérleti szerződés felmondását, sem a használati díjat nem fogadja el, bírósághoz fordul. A bírósági döntésig továbbra is megfizeti a szerződés szerinti bérleti díjat és a korábbi szolgáltatásidíj-átalányt. Jogos-e a kétszeres használati díj? Jogos-e a megkifogásolt számlák többszöri megküldése? Jogos-e, hogy a bérbeadó a bérleti díjat a használati díj számlázott összege teljesítéseként veszi figyelembe?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő kérdésekre, a másik fél meghallgatása és érvei mellett, a végleges választ a bíróság fogja majd megadni. Mi csak arra vállalkozhatunk, hogy a számviteli előírások szerint a kérdésben leírt gyakorlat elfogadható-e vagy sem.Állandóan hangsúlyozzuk, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.

Egészségügyi ellátást nyújtó betéti társaság bevétele

Kérdés: Egészségügyi ellátást nyújtó, otthoni szakápolást végző betéti társaság a szolgáltatások finanszírozására a 43/1999. Korm. rendelet alapján szerződést kötött az OEP-pel. A bt.-nek csak ebből a szolgáltatásból származik bevétele. Kell-e iparűzési adót fizetnie? A bt. telephelye a beltag családi házának egy része, amelyet a tulajdonos a bt. rendelkezésére bocsát térítés nélkül. A használat fejében a részarányos rezsiköltséget és az esetleges felújítást a bt. téríti. Elszámolhatók ezek a költségek?
Részlet a válaszából: […] Az egészségügyi ellátást nyújtó, otthoni szakápolást végző bt. ezen tevékenységének ellenértékét a finanszírozási szerződés alapján az OEP téríti meg. Az adott esetben a 43/1999. Korm. rendelet 35. §-ának (11) bekezdése szerint a finanszírozás vizitdíj alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.

Bérbeadásnál a teljesítés időpontja

Kérdés: Az 1087. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódó kérdés. A bérlővel a bérleti szerződésben havi számlázásban állapodtak meg. A számlán a teljesítés ideje 2. hó 25., a számla kelte: 2. hó 10., fizetési határidő: 2. hó 25. Ebben az esetben az áfafizetési kötelezettség mikor keletkezik, ha a számlázott időszak 2. hó 1-jétől 28-ig tart? Ha a bérlő 2. hó 25-e előtt fizet, az előleg?
Részlet a válaszából: […] A bérleti díj áfafizetési kötelezettségére vonatkozó válaszhoz hivatkozni kell a 2003. évi XVIII. törvénnyel módosított Áfa-tv. 16. §-ának (11) bekezdésére: "Ha a felek által kötött szerződés alapján a teljesített termékértékesítésekről, nyújtott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.

Gépkocsi bevitele utólag a társaságba

Kérdés: Villanyszereléssel, háztartási kisgépek javításával foglalkozó egyéni vállalkozó 2002-ben betéti társaságot alapított. A társaság alapításakor elmulasztotta a társaságba bevinni a tevékenységéhez használt gépkocsit. A gépkocsi jelenleg a társasági tevékenységet szolgálja. Hogyan kerülhet ez a gépkocsi a társaság tulajdonába, hogy annak költségeit a társaságnál el lehessen számolni? Lehet-e ezt visszamenőleges dátummal könyvelni? Milyen értéken szerepeljen ez a gépkocsi a könyvekben?
Részlet a válaszából: […] Amit az egyéni vállalkozó – mint alapító – az alapításkor elmulasztott, azt utólag pótolni kell. Ez többféle formában történhet.Legegyszerűbb módja a pótlásnak az, hogy a tulajdonosok módosítják a társasági szerződést. Az egyéni vállalkozó mint tulajdonos által a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.

Bérleti szerződés felbontása magánszemély bérbeadóval

Kérdés: A kft. magánszemély többségi tulajdonosától lakóingatlant bérelt iroda, raktár céljára, bérleti díj ellenében. A bérlő felújítási, átalakítási munkákat végzett a bérleményen, amelyet bérelt ingatlanon végzett beruházásként számolt el, terv szerinti értékcsökkenést is könyvelt. Három év után felmondta a bérleti szerződést, visszaadta az ingatlant tulajdonosának, a nettó értéket pedig elszámolta terven felüli értékcsökkenésként. Helyesen járt-e el a kft.? Terheli-e adófizetési kötelezettség a lakástulajdonos bérbeadót, ha a kft. a saját kockázatára végezte el az átalakítást?
Részlet a válaszából: […] A kft. helyesen járt el, kivéve a nettó érték kivezetését.A nettó értéket az adott esetben, mivel magánszemélytől bérelt lakóingatlanról van szó, nem terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni, hanem természetbeni juttatásként az áfa felszámításával a személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Bérbe adott gépkocsik aktiválása

Kérdés: A gépkocsik üzletszerű bérbeadásával foglalkozó társaság a beszerzett gépkocsik üzembe helyezését (aktiválását) a beszerzés napjával vagy a bérleti szerződés kezdőnapjával végezheti-e el?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. előírásai szerint a tárgyi eszközök között azokat a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett eszközöket kell kimutatni, amelyek tartósan – közvetlenül vagy közvetett módon – szolgálják a vállalkozási tevékenységet.A rendeltetésszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Ingatlan és gépjármű kedvezményes értékesítése

Kérdés: Egy vállalkozás ingatlan- és gépjármű-bérbeadással foglalkozik. A bérbe adott eszközöket a bérleti szerződések lejárta után értékesíti. Vonatkozik-e rá az Szja-tv. 69. §-a, tehát kifizetőnek minősül-e abban az esetben, ha az eszközöket olyan magánszemélynek értékesíti, aki sem vele, sem az eszköz korábbi bérlőjével nincs semmilyen jogviszonyban, és semmilyen szálon nem minősül hozzátartozónak (tehát teljes mértékben független)? Az adótörvény szerinti nyilvántartási ár elfogadható-e szokásos piaci értéknek? Bármely kereskedelmi cég beszerzési áron aluli akciós értékesítése független magánszemélyek részre (pl. profilváltás miatt) is természetbeni juttatásnak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. általános szabálya természetbeni juttatásnak minősíti azt az esetet, ha az értékesítés során a magánszemély kedvezményesen jut hozzá az eszközhöz.Az Szja-tv. külön szabályozza a lízingkonstrukcióban történő értékesítéseket, az Szja-tv. 69. §-ának (5)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Időszakonkénti elszámolás áfafizetési kötelezettsége

Kérdés: Az Áfa-tv. 16. §-ának (11) bekezdése alapján meghatározott időszakra megállapított ellenérték fejében nyújtott szolgáltatásoknál hogyan kell értelmezni az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját?
Részlet a válaszából: […] A 2003. évi XVIII. törvénnyel – amely elsősorban az Eva-tv. módosítását célozta a kettős adóztatás kiszűrése érdekében – az Áfa-tv. 16. §-ának (11) bekezdése is módosult (a törvény a Magyar Közlöny 31. számában jelent meg).A módosított Áfa-tv. 16. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.

Bérelt és felújított ingatlan bérletének felmondása

Kérdés: A kft. magánszemélytől bérelt ingatlant. A bérbeadó a határozatlan időre szóló bérleti szerződést felmondta. A bérlő az ingatlanon felújítási és beruházási munkákat végzett el, amelyeket mint bérbe vett ingatlanon végzett beruházást mutatott ki. Az áfát visszaigényelte, 6 százalékos amortizációt számolt el, maradványértékkel nem számolt. Hogyan számolhatja el a társaság a szerződés megszűnése után a beruházás nettó értékét?
Részlet a válaszából: […] A rendeltetésszerűen már nem használt tárgyi eszközöket (ideértve a bérbe vett ingatlanon végzett beruházást is) a tárgyi eszközök közül ki kell vezetni. Az állományból történő kivezetés általános szabályait (a készletre vételi értékkel csökkentett nettó értéket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Változó összegű bérleti díj elszámolása

Kérdés: A társaság nagy értékű eszközök bérbeadásával foglalkozik. Az 5-6 évre kötött bérleti szerződések szerinti bérleti díj változó úgy, hogy a bérleti időszak elején a kis összegű, a bérleti időszak végén pedig a nagy összegű bérleti díjak esedékesek. A bérleti díjak számlázása ennek megfelelően történik a szerződésben rögzített időszakonként. A változó mértékű bérleti díjak miatt a számlázott és árbevételként elszámolt, valamint a bérleti szerződés szerint a teljes (5-6 éves) bérleti díj egy évre jutó arányos része közötti különbözetet el kell-e az év végén időbelileg határolni? Ha nem került sor az elhatárolásra, sérült-e az időbeli elhatárolás elve? Változott-e az előírás 2001. január 1-je után?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban meg kell jegyezni, nagy értékű eszközök hosszú távú (5-6 éves) bérbeadása esetén, különösen a kérdésben leírt bérletidíj-fizetési konstrukció mellett kétséges, vajon valóban bérleti szerződés alapján történt bérbeadásról van-e szó, és nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.
1
23
24
25
27