Fiktívnek minősített számlák alapján elszámolt beruházás

Kérdés: A kft. 2014-ben nagy volumenű beruházást valósított meg, nagyrészt külső vállalkozókkal. A számlák alapján az előzetesen felszámított áfát levonásba helyezték. A NAV vizsgálata ezen számlákat fiktívnek minősítette, mert a számla kibocsátója az adott időszakban nem nyújtott be adóbevallást, és mert a vállalkozót a számla kibocsátása előtt a nyilvántartásból törölték. A számlákon feltüntetett munkákat elvégezték, a számlázott és készpénzben kifizetett ellenérték reális volt. Ezt a büntetőeljárás során kirendelt műszaki szakértő is megállapította. A beruházás üzembe helyezése megtörtént, a kft. az amortizáció elszámolását megkezdte. A kft. továbbra is nyilvántarthatja az ismertetett beruházással megvalósult tárgyi eszközeit?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy igen.Az Szt. 15. §-ának (2) bekezdése szerint: "A gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre és forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni..." Az Szt. 23....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.

Épületen belül iroda és lakás

Kérdés: A vállalkozó székhelyet épít a tulajdonában lévő építési telken. A kétszintes épületben irodák és kiszolgálóhelyiségek, továbbá egy lakás lesz. A hasznos alapterület összesen: 336,12 m2 (ebből a lakás: 48,42 m2). A lakás a vidéki lakhelyű munkavállalók elszállásolására szolgál. Az ingatlan-nyilvántartásba "Iroda és lakóépület" kerül bejegyzésre. A telekingatlanon végzett bozótirtás, tereprendezés, törmelék, sitt elszállítása a telek értékét növeli? A beruházás számláinak áfatartalma teljes egészében levonható? Vagy a lakás miatt arányosítani kell? A beruházással kapcsolatosan a vállalkozás milyen adóalap-csökkentésre, illetve adókedvezmény igénybevételére jogosult? A cégnek két belföldi magánszemély és egy külföldi cég a tulajdonosa, a foglalkoztatottak száma 10 fő alatt van. A 2015. évi nettó árbevétele, mérlegfőösszege kétmillió euró alatt volt 2015-ben, és így lesz 2016-ban is.
Részlet a válaszából: […] A válasznál annak feltételezéséből indulunk ki, hogy a megépítésre kerülő épületet az ingatlan-nyilvántartásba a rendeltetésszerű használatbavételkor is "Iroda és lakóépület"-ként fogják ténylegesen is bejegyezni, megjelölve azt is, hogy külön-külön milyen sajátos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 26.

Térítés nélküli eszközátvétel, szolgáltatás-igénybevétel

Kérdés: A Számviteli Levelek 347. számában részletesen írtak a térítés nélküli eszközátadás, az ingyenes szolgáltatásnyújtás 2016. január 1-jétől megváltozott előírásairól. Kérem, hogy mutassák be azt is, mennyiben változtak a térítés nélküli átvétel, a térítés nélküli szolgáltatás-igénybevétel szabályai!
Részlet a válaszából: […] Kezdjük az egyszerűbbel. Itt a változás csupán annyi, hogy a térítés nélkül kapott (igénybe vett) szolgáltatások piaci – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét nem a rendkívüli bevételek között kell elszámolni, azt az egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.
Kapcsolódó címke:

Terven felüli értékcsökkenés az aktiváláskor

Kérdés: A társaság befejezetlen beruházásként mutatta ki a megvásárolt telket, amelyet nem tudott használatba venni. Több év végén a beruházás bekerülési értékéhez képest tartósan és jelentősen alacsonyabbnak mutatkozott a piaci érték, és így a különbözet terven felüli értékcsökkenésként került elszámolásra. A társaság használatba veszi a telket, és aktiválja. Milyen értéken és módon tegye ezt meg? A terven felüli értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéken, vagy a tárgyi eszköz bruttó értéke legyen a beruházás eredeti bruttó értéke, és kerüljön azonnal kimutatásra a halmozott terven felüli értékcsökkenés is? Ez utóbbi esetleg a későbbiek során visszaírható? A kérdésben telekről van szó, amelynek terv szerinti értékcsökkenése nincs, de elvi kérdésként felmerülne, ha más eszközről van szó, akkor a bruttó átvezetési mód szerinti magasabb bekerülési értékre kellene elszámolni az értékcsökkenést, utána ezt viszonyítani a piaci értékhez? Mi lenne a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mivel többször felmerülő esetről szól, különösen átsorolásoknál.A terven felüli értékcsökkenés visszaírásának szabályait az Szt. 53. §-ának (3) bekezdése szabályozza. Ezek között az aktiválás nem szerepel. Nem szerepelhet, mert az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 4.

Hálózatcsatlakozási díj kimutatása

Kérdés: A beruházás során fizetett hálózatcsatlakozási díjat vagyoni értékű jogként kell könyvelni, vagy a beruházással az ingatlanra aktiválható?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 26. §-ának (3) bekezdése alapján az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok különösen ... az ingatlanok rendeltetésszerű használatához kapcsolódó – jogszabályban nevesített – hozzájárulások, díjak (villamosenergia-hálózati csatlakozási díj,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 4.
Kapcsolódó címke:

Adólevonási jog módosítása

Kérdés: A társaságunknál folytatott ellenőrzés megállapította, hogy cégünket – egy épületberuházás kapcsán – áfalevonási jog 2013-ban nem illette meg. Az adóhiányt 2014-ben befizettük. Helyesen járunk el akkor, ha a határozat dátumával megegyezően az adott eszköz bekerülési értékét módosítjuk az adóhiány összegével, a késedelmi pótlékot, illetve az adóbírságot viszont a tárgyévre könyveljük? Szíveskedjenek a kontírozást is bemutatni!
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt megoldás csak részben helyes!Amikor a társaság az épületberuházás számláit kapta, akkor nem vonhatta le a számla szerinti előzetesen felszámított áfát. Ha az előzetesen felszámított áfát nem lehetett levonni, akkor annak összegével a beruházás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 27.
Kapcsolódó címkék:    

Fejlesztési tartalék feloldása

Kérdés: Fejlesztési tartalékot képeztünk. Gépet vásárolunk, amelynek a gyártására szerződtünk. A gép gyártása során többször is előleget fizettünk. A beruházásra adott előleg megfizetésével egy időben feloldható a fejlesztési tartalék? Ha már a gép készültségi foka megállapítható, akkor befolyásolja a feloldhatóságot? A fejlesztési tartalékot mikor kell feloldani? Amikor beruházásként könyvelünk egy értékcsökkentő tételt, illetve annak aktiválásakor, vagy a lényeg, hogy év végén feloldásra kerüljön?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint a Tao-tv. 7. §-ának (15) bekezdése eléggé egyértelműen választ ad a kérdésre: az adózó a fejlesztési tartalékot a lekötés adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően oldhatja fel. Tehát akkor,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.

Társasház megosztása

Kérdés: "A" kft. a beruházáshoz adta a telket. "B" kft. ráépítés címén elvégezte a beruházást, és még tagi befizetéssel egy magánszemély is van a körben. "A" kft., "B" kft. és a magánszemély meghatározott arányában osztozik a felépült 7 lakásos társasházon. A földhivatal bejegyezte a tulajdoni hányadokat. Hogyan kell könyvelni? Kell-e és ha igen, milyen számlát kell kiállítani a "B" kft.-nek?
Részlet a válaszából: […] A választ kezdjük a legegyszerűbbel: tagikölcsön-szerződéssel alátámasztott tagi befizetést a magánszeméllyel szembeni kötelezettségként kell könyvelni (T 384 – K 4792).A ráépítés költségeit a "B" kft.-nek beruházásként kell elszámolnia a számlázott összegben, az áfa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.
Kapcsolódó címke:

Társulás által megvalósított projekt elszámolása

Kérdés: A megye önkormányzataiból alakult Társulás megvalósított egy projektet, amelyben a megye településeinek szilárdhulladék-lerakóit rekultiválták. A projekthez 100% uniós, illetve hazai támogatást kaptak. A projekt fizikailag megvalósult. A rekultivált földterületeket a Társulás vissza fogja adni a települési önkormányzatoknak. A Társulás a beruházás költségeit könyveiben elkülönítetten nyilvántartja. A szállítók kiegyenlítése a Közreműködő Szervezet részéről szállítói finanszírozással történik, a Társulásnál pénzmozgás nincs. Hogyan történjen a beruházás kivezetése, ha az átadás térítés nélküli? A NAV állásfoglalása alapján egyenes adózást alkalmaztunk a projekt megvalósítása során. A beszerzéseket terhelő áfát nem vontuk le. A finanszírozás bruttó módon történt. A rekultivált földterületek önkormányzatoknak történő átadása során az áfát fel kell számítani?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti projekt megvalósítása során a szállítói számlákat beruházásként számolták el. Mivel az elő­zetesen felszámított áfát nem vonták le, annak összegét is beruházásként kellett elszámolni (ez egyébként következik a bruttó finanszírozásból is). A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 29.
Kapcsolódó címke:

Vissza nem térítendő K+F támogatás

Kérdés: A kft. 2013-ban vissza nem térítendő K+F támogatást nyert. A támogatás intenzitása 70%. 2013-ban 10 millió Ft támogatási előleget utaltak át. Ezt egyéb kötelezettségre könyveltük. A támogatás terhére beruházások valósulnak meg. A MAG Zrt. tájékoztatása szerint beruházások teljes összegben elszámolhatók a pályázat terhére. Tehát ha 1000 egységért vásárolunk eszközt, akkor a projekt terhére 1000 egység számolható el, és nem az aktuális éves értékcsökkenés összege. Ha ezen eszköz leírási kulcsa 20%, azaz 200 egység, akkor a könyvelésben 1000 egység vagy 200 egység számolható el egyéb bevételként? Illetve a 70%-os intenzitás miatt a pályázat terhére 140 egység? A beruházás teljes értéke alapján 700 egység? A MAG Zrt. tájékoztatása szerint az egyéb bevételek között 700 egységet kell kimutatni. Valóban így van? De akkor eredménytorzító hatása lesz.
Részlet a válaszából: […] A válaszadó számára kissé furcsa, hogy a kft. vissza nem térítendő K+F támogatást nyert el, amelyből eszközöket szerez be, és nem K+F tevékenységet végez.A támogatás intenzitása 70%, az adott esetben azt jelenti, hogy a vissza nem térítendő támogatás a beruházások (az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 24.
Kapcsolódó címkék:  
1
5
6
7
15