Beruházás támogatásból

Kérdés: Kisvállalkozás ingatlanberuházási pályázaton indult. A beruházás 10% önerőből, 45% hitelből, 45% vissza nem térítendő támogatásból valósul meg. A vissza nem térítendő támogatást hogyan kell könyvelni, ha a támogatási szerződésben foglaltaknak 3 év alatt kell teljesülniük? A támogatás pénzügyi rendezésére a beruházás üzembe helyezése után kerül sor. Az ingatlant határozatlan ideig, de minimum 10 évig kívánják használni. Az ingatlan nem vagy alig veszít az értékéből. Lehet-e értékcsökkenést elszámolni? Milyen arányban lehet a kapott támogatást feloldani?
Részlet a válaszából: […] A vissza nem térítendő támogatást csak a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg lehet könyvelni (a kérdés szerint a beruházás üzembe helyezése után!), T 384 – K 9894, majd halasztott bevételként időbelileg el kell határolni: T 9894 – K 4832.Ha a beruházást üzembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 7.

Fejlesztési tartalék felhasználása

Kérdés: Hétmillió forint értékben fejlesztési tartalékot képeztünk. Most lehetőség lenne pályázati pénzhez jutni, plusz önerőre is szükség van. Az így vásárolt tárgyi eszközt felhasználhatjuk-e a fejlesztési tartalék feloldására?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy igen!A Tao-tv. 7. §-ának (15) bekezdése alapján az adózó a fejlesztési tartalékot a lekötés adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően oldhatja fel. Feltételezzük, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.

Elhatárolás, nettó érték elszámolása (kiva)

Kérdés: A kivával kapcsolatban a társasági adóban a jogutód nélküli megszűnés szabályait kell alkalmazni. Mi a teendő abban az esetben, ha a cég pályázati pénzt határolt el, akár több évre is, mert ingatlanberuházást valósított meg? A halasztott bevételek között kimutatott összeg egy összegben a 2012. évet érinti bevételként? A tárgyi eszközöket ki kell vezetnem akkor is, ha nettó értékük van? Ez 2012. évi költség?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz mind a két kérdésre az, hogy nem!A kisvállalati adót (kivát) választó társaság a számviteli törvény hatálya alá tartozik. A törvény adózásra vonatkozó rendelkezéseit az Szt. előírásaival összhangban kell értelmezni. Ebből következően, a halasztott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 30.
Kapcsolódó címkék:  

Devizakötelezettség havonkénti értékelése

Kérdés: A kft. több százmillió forint értékű épületberuházáshoz ausztriai hitelt vett fel. Az Szt. 60. §-a szerint év végén a devizában fennálló tartozást az üzleti év fordulónapi árfolyamára kell átszámítani. Hatalmas árfolyamvesztesége keletkezett. Egy könyvvizsgáló tanácsára most havonta végezteti el az értékelést, szerinte így jóval kevesebb lesz a különbözet. Megteheti azt, hogy 12 hónap végén végzi el az átértékelést, csökkentve ezzel a veszteséget?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy az Szt. előírása szerint kell eljárni, az attól való eltérés a jogszabályi elő­írások megsértését jelenti. Ezt annak a könyvvizsgálónak is tudnia kell, aki a kérdés szerinti tanácsot adta a kft. részére.Az Szt. 60. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 30.
Kapcsolódó címke:

Beruházás lebonyolításának költségei

Kérdés: Társaságunk kizárólag egy beruházási projekt lebonyolítására jött létre, annak szervezésével, lebonyolításával foglalkozik. Feladata a vagyonkezelésbe adott ingatlan őrzése a beruházás megkezdéséig, az EU-s támogatás megíratása, a beruházással kapcsolatos közbeszerzések kiírása stb. Az így felmerült költségek közül melyek aktiválhatók? Jól gondoljuk, hogy a fent említett őrzési költség nem számolható el?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint a társaság kizárólag egy beruházási projekt lebonyolítására jött létre, akkor – a főszabályból következően – a társaságnál felmerülő valamennyi költséget a társaságnak számláznia kell a beruházást megvalósító társaság felé. A lebonyolítást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 30.

Műszaki ellenőrzés költségei

Kérdés: A kft.-nél a beruházáshoz kapcsolódó műszaki ellenőr költsége aktiválható-e a beruházásra?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy igen.Az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének d) pontja alapján a bekerülési (beszerzési) érték részét képezik a beruházástervezés, a beruházás-előkészítés, a beruházáslebonyolítás díjai, közvetlen költségei. A beruházás műszaki ellenőrzése a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Beruházás lebonyolítása

Kérdés: Egy orosz társaság Magyarországon alapított kft.-t. A magyar kft. az orosz cég beruházásainak lebonyolítója lesz. Az orosz cég által felvett kölcsönt a német bank a magyar kft.-nek utalja. A magyar kft. az orosz beruházással kapcsolatos megrendeléseket intézi, és utalja a felvett kölcsönből a számlák ellenértékét. Ezen "lebonyolítói" tevékenységéért az orosz anyavállalat jutalékot fizet. Helyes-e, ha a magyar cég a felvett kölcsönt és az ebből kifizetett összegeket egy elszámolási számlán könyveli? Az orosz cég részére számlázott jutalék áfaköteles?
Részlet a válaszából: […]  Ahhoz, hogy a kérdésekre egyértelmű választ lehessen adni,ismerni kellene a következőket: melyik országban valósul meg a beruházás, aberuházás során milyen eszközt hoznak létre, a beruházással kapcsolatosszerződéseket ki köti, a szerződéshez kapcsolódóan kinek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 26.
Kapcsolódó címkék:  

Próbaüzemeltetés költségei, bevételei

Kérdés: Cégünknél egy veszélyeshulladék-stabilizáló üzem beruházása valósult meg. Elkezdődött a próbaüzem. A próbaüzem előtt vagy után kell a beruházást aktiválni? Ha a ténylegesen átvett, számlázott hulladékból stabilizálunk a próbaüzem időtartama alatt, az ebből származó bevétel módosítja-e a bekerülési értéket? Ha igen, milyen formában?
Részlet a válaszából: […]  A beruházást akkor kell tárgyi eszközként állományba venni(aktiválni), ha az rendeltetésszerűen használatba vehető, üzembe helyezhető. Asikeres próbaüzem a rendeltetésszerű használatbavételnek az egyik feltétele.Így a beruházást csak a próbaüzem sikeres befejezése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 14.
Kapcsolódó címke:

Árfolyamveszteség elhatárolása

Kérdés: A kft. 2008-ban beruházáshoz kapcsolódóan hitelt vett fel devizában. Év végén élt a lehetőséggel, hogy a jelentős összegű árfolyam-differenciát elhatárolja. 2009-ben és 2010-ben az év végi értékeléskor az árfolyam-különbözet nem volt jelentős, így nem kellett könyvelni. Mindkét évben és 2011-ben is újabb beruházásokhoz kapcsolódóan újabb devizás pénzügyi lízingszerződéseket kötött. 2011-ben mindenképpen át kell értékelni. Köteles a cég a 2009-2010-2011. évi pénzügyi lízinghez kapcsolódó árfolyam-különbözetet is elhatárolni 2011-ben, mivel 2008-ban úgy döntött, hogy elhatárolja az akkori fejlesztésekhez kapcsolódó árfolyam-különbözetet? Ha nem köteles, akkor szerződésenként dönthet? Esetleg választhat, hogy minden szerződésre elhatárolja, vagy egyikre sem?
Részlet a válaszából: […]  A válasz előtt pontosítani kell a kérdésben leírtakat. AzSzt. 33. §-ának (2) bekezdése szerint halasztott ráfordításként a beruházássalmegvalósult és aktivált tárgyi eszközhöz kapcsolódó árfolyamveszteséghatárolható el. (A beruházás aktiválása előtt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 14.

Árfolyamveszteség elhatárolása

Kérdés: 2011. évtől kötelező a külföldi pénzeszközben nyilvántartott követelés, kötelezettség, hitel, kölcsön év végi átértékelése, az átértékelési különbözet könyvelése a problémám. A 2011. évi árfolyammozgások igen jelentős különbözetet eredményeznek, amelynek következtében a társaságok veszteségesek lesznek. Van-e lehetőség az árfolyamveszteség elhatárolására? Ha igen, az milyen átértékelési körre vonatkozik?
Részlet a válaszából: […]  A válasz előtt meg kell jegyezni, a szakmai szervezetek nemértettek egyet – és ezért tiltakoztak – az Szt. hivatkozott, 2011. január1-jétől hatályos módosításával, amely szerint a külföldi pénzértékre szólóköveteléseket, kötelezettségeket, devizát, valutát,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 5.
1
6
7
8
15