1400 talált cikk a beruházás kifejezésre

Kérdés: Építőipari szolgáltatás esetén a jóteljesítési garancia címén visszatartott összeg rendezése, ha a kivitelező helyesbítő számlával ad engedményt. Hogyan kell könyvelni és elszámolni a vevőnél és a kivitelezőnél? Az 1813. kérdésre adott válasz erre csak részben válaszolt. Áfavonzata lesz?

Kérdés: A 2003. december 31-e előtt kiadott ültetvénytelepítési támogatási okirat alapján társaságunk ültetvényt telepített és ápol. A telepítés és ápolás költségeit az 5. számlaosztályban könyveljük, amelyet minden év végén a beruházási számlára átvezetünk (T 161 – K 582), kivéve az ültetvénytelepítéshez felvett hitel kamatköltségét, amelyet a felmerüléskor könyveljük a beruházási számlára (T 161 – K 384). Kell-e, és ha kell, mikor kell áfát elszámolni? A tárgyévben betakarított gyümölcs értéke csökkenti-e az aktiválandó költséget? Az üzembe helyezéshez milyen bizonylatot kell kiállítani? A 2004. január 1-je előtt kelt ültetvénytámogatási okirat alapján telepített, 2004. január 1-je után termőre forduló ültetvény esetében meg kell-e osztani az áfát a támogatás arányában?

Kérdés: Társaságunk megvásárolt egy telket a rajta lévő üzletépülettel együtt 2004 májusában azzal a szándékkal, hogy amint hitelt és/vagy támogatást kap rá, az épületet lebontja és hűtőraktárt épít a helyére. Az adásvételi szerződésben a telek árát 1,5 millió forintban, az épület árát 3,2 millió forintban határozták meg. A megvásárolt épületet a beruházás megkezdéséig tárolási célra használtuk. A hitelt 2004 augusztusában megkaptuk, elkezdődött a bontás, majd az építkezés, és 2004 decemberében már aktiválható volt az új épület. A telket az adásvételi szerződés szerinti értéken vettük nyilvántartásba. Az épületet is használatba vettük, terv szerinti értékcsökkentést számoltunk el, majd a bontást követően terven felüli értékcsökkenés elszámolásával kivezettük a könyvekből. A bontási költséget az új épület bekerülési értékébe számítottuk be. Helyesen jártunk el? A leírt esetben a lebontott üzletépület értéke mikor számít bele az új épület vagy a telek bekerülési értékébe?

Kérdés: Egyéni vállalkozó szőlőt telepít, 2003-ban megkapta a támogatási keretet, de csak 2004-ben kapott utána támogatást. Kell-e az áfát ez esetben is arányosítani, ha az elbírálás az Áfa-tv. módosítása előtt történt?

Kérdés: Társaságunk – amely kizárólag áfaköteles értékesítést végez – 2004-ben államháztartási támogatásban részesült (ISO-támogatás, prospektus-, videofilm-támogatás), amely miatt az Áfa-törvény 3. számú melléklete 1. része szerinti arányosítást alkalmazta. Ugyanakkor beruházást is végzett, amelyhez az anyagokat saját maga szerezte be. Az Szt. szerint ilyen esetben saját vállalkozásban végzett beruházásról van szó, amelyet a nyilvántartásba vételkor (de legalább az év végén) az áfabevallásba is be kell állítani. Ezzel duplán sújtja az áfa le nem vonhatósága. Milyen értéken szerepeljen a saját vállalkozásban végzett beruházás az áfabevallásban adóalapként, ha az anyagon kívül minden mást külső kivitelező végzett, akiknek a számláiban lévő áfa egy része szintén nem került visszaigénylésre az arányosítás miatt? Ez is duplázódik?

Kérdés: A kft. adóalapot nem képező államháztartási támogatásból valósít meg egy beruházást. A támogatásból finanszírozott rész után az áfát nem kérjük vissza. Hogyan kell az ezzel kapcsolatos elszámolásokat elvégezni? Lehet-e az elhatárolt támogatás megszüntetésekor, feloldásakor a társaságiadó-alapot csökkenteni?

Kérdés: Egy bt. beruházás keretében gépsort vásárol. A számlák 4 részletben érkeznek. Hogyan kell szerepeltetni a havi bevallásban az aktuális részletre fordított összeget?

Kérdés: A termelői csoport 2004. évre támogatást kapott a 81/2004. FVM rendelet szerint. A támogatást beruházásra, forgóeszköz-vásárlásra és működési költség finanszírozására használtuk fel az általunk előirányzott arányban. A támogatást hogyan kell könyvelni? Esetleg a jogcímtől függően más-más számlára?

Kérdés: A kft. tevékenysége az általa építtetett irodaház üzemeltetése, az irodaházban található helyiségek bérbeadása, amihez a kft. nagy összegű hitelt vett fel. A hitel után jelentős összegű kamatot fizet. Az irodaházba 2004. január 1-jétől a bérlők folyamatosan beköltöznek, fizetik a bérleti díjat. Az irodaház műszaki átadása során néhány szakhatóság kifogással élt, így az épület használatbavételi engedélyét nem adták ki, ezért az épület nem került aktiválásra. Helyes ez így? A bérlők beköltöztek, fizetik a bérleti díjat, aktiválás nélkül az összemérés elve miként érvényesül? Nem lenne helyesebb, ha a tényleges használatbavétel alapján történne az aktiválás?

Kérdés: A társaság Németországból bérel személygépkocsikat. A bérleti szerződés szerint a bérlet 5 évre szól. A bérleti időszak lejárata után a társaságnak elővásárlási joga van, amelynek mértékét a bérbeadó kéthavi bérleti díjban határozta meg. Agépkocsik átvétele előtt az 5 évre vonatkozó bérleti díjat a társaság átutalta. A bérleti szerződés szerint a bérleti időszak és a bérleti díj elszámolása a gépkocsik átvételét követően kezdődik. A bérbeadó számlájában 16 százalékos adót számított fel. Az előre kifizetett bérleti díj könyvelésére az időbeli elhatárolás szabályait alkalmazta a társaság. Aszemélygépkocsik bérbevétele előtt átutalt teljes bérleti díj előlegnek minősül-e? A magyar társaság áfabevallásában kell-e szerepeltetni? A személygépkocsi bérleti díjának áfája visszaigényelhető. Hogyan történik ezek könyvelése?