Külföldi tulajdonostól kapott devizakölcsön kamata, adója, elszámolása

Kérdés: A társaságban 55 százalékos részesedéssel rendelkező, USA-ban élő magánszemély által 2001-ben fejlesztésre adott devizahitel és annak kamata alapján milyen adófizetési kötelezettsége keletkezhet a magánszemélynek, a társaságnak? A hitel tárgyévi kamata része-e a bekerülési értéknek? Az év végi értékeléskor az árfolyamkülönbözet elszámolásának milyen lépései vannak? A törlesztés és a kamatfizetés kezdete 2002. január 1. (A Számviteli Levelek 2001. évi 20. számában a 406. kérdéshez kapcsolódó további kérdések.)
Részlet a válaszából: […] ...el kell határolni.Az új Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerint a bekerülési (beszerzési) értéknek csak akkor része a beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó devizahitelnek, devizakölcsönnek a mérleg-fordulónapi – fentiek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

Adózásra vonatkozó várható változások

Kérdés: Lesznek-e, várhatók-e olyan változások, amelyek közvetlenül vagy közvetve kihatnak a vállalkozások számvitelére, adózására, és a 2001. év végén vagy a 2002. év elején tennivalót jelentenek a vállalkozásnak, amelyek elmulasztása hátránnyal járhat számunkra?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezni a Szt.-ben nevesített egyéb szervezetek beszámolókészítéséről szóló kormányrendelet is a végrehajtói irodára vonatkozóan.Beruházási adókedvezményhez kapcsolódó új adóhatósági bejelentési kötelezettségUgyancsak a Ptjm.-ben módosuló Art. 96/A. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Terv szerinti értékcsökkenés megváltoztatása

Kérdés: A társaság a számvitel-politikájában úgy szabályozott, hogy az 50 ezer forint bekerülési érték alatti eszközöket azonnal, a 200 ezer forint alattiakat 36 hónap alatt számolja el értékcsökkenési leírásként. Megteheti ezt a társaság? A 2000-ben beszerzett és 14,5 százalékkal amortizált eszközök leírási kulcsa megváltoztatható-e a hatályos számviteli politikának megfelelően?
Részlet a válaszából: […] ...melyik az, ami változott, s ez a változás milyen formában érinti az adott eszközt stb.A bekerülési érték változása (pótlólagos beruházás, felújítás, vagy éppen részleges selejtezés eredményeképpen) egyértelmű, hogy kihat az évenként elszámolandó terv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Iskolák és fenntartóik közötti eszközátadás

Kérdés: A fenntartó szervezet költségvetési juttatásból gazdálkodik, nem tartozik az áfakörbe. A felügyelete alá tartozó iskolák önálló adószámmal rendelkeznek, önállóan tesznek eleget bevallási és befizetési kötelezettségüknek, bár költségvetésüket a fenntartó szervezet hagyja jóvá. Az iskolák eszközbeszerzésre irányuló pályázatainál a pályáztató csak a fenntartó részére kiállított számlákat fogadja el. Az eszközök azonban az iskolákhoz kerülnek. Hogyan kell ez esetben könyvelni? Van-e ennek áfavonzata?
Részlet a válaszából: […] ...szerint kell elszámolnia. Az eszközbeszerzéseket – az adott esetben – a le nem vonható áfát is magában foglaló ellenértéken nem beruházásként kell elszámolnia (hiszen azok nem a fenntartó szervezet tevékenységét fogják tartósan szolgálni), hanem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Termőföld talajjavításának elszámolása

Kérdés: A termőföld talajjavítása a termőföld értékét növelő beruházásnak vagy telkesítésnek minősül-e? Hol számoljuk el?
Részlet a válaszából: […] ...telkesítés olyan beruházásnak minősített tevékenység eredménye, amely a talaj hasznosításának növelése érdekében módosítja a talaj tulajdonságait, felszínét, és általában javítja a termelés feltételeit. A telkesítés a beruházásként elszámolt tereprendezési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Jogszabályváltozás: Lekötött tartalék

Kérdés: Az Szt. 38. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint a tőketartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni azoknak az eszközöknek – az üzleti év mérlegének saját tőke és mérlegfőösszege arányában számított – értékét, amelyek nem forgalomképesek, illetve csak harmadik személy hozzájárulása (engedélye) alapján ruházhatók át. A felvett banki hitelek fedezeteként felajánlott eszközök jelentős hányada jelzáloggal terhelt. Ezek között van takarmánykészlet, tenyész-, növendék-, hízóállat is. A jelzáloggal terhelt készletek értékét is a törvényben meghatározott arányban át kell vezetni a lekötött tartalékba? A felvett hitel és kamatai erejéig a felvett hitel összegét lényegesen meghaladó értékű ingatlanra elidegenítési és terhelési tilalmat kötöttek ki. Hogyan kell a lekötött tartalékba átvezetendő összeget kiszámítani? Mi a teendő, ha a tőketartalék, az eredménytartalék összege nem fedezi az átvezetendő összeget? Idegen épületen végzett beruházásaink igen jelentősek. A bérleti szerződések szerint a bérbeadó hozzájárulása nélkül nem adhatjuk el azokat. A 10-15 éves bérleti jogviszony lejárta után a beépített eszközök megtérítésére nem tarthatunk igényt. Lekötött tartalékként kell-e kezelni ezeket a beruházásokat?
Részlet a válaszából: […] A leírtakhoz hasonló tartalmú – a lekötött tartalékhoz kapcsolódó – egyéb kérdéseket nem részletezzük.Az új Szt. hatályos – a kérdésben hivatkozott – előírása az Európai Unió irányelveiben foglaltaknak való megfelelés, továbbá a hitelezői érdekek védelme...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Eszközátvétel üzemeltetésre

Kérdés: Egyéni vállalkozó a beruházási hitelből megvalósított üzemanyagtöltő állomást átadta üzemeltetésre – írásbeli megállapodással – egy kft.-nek. A kft. törleszti a tőkét, fizeti a kamatot. Az egyéni vállalkozó a tehermentessé váláskor olyan arányú térítés nélküli tulajdoni hányad átruházásához járul hozzá, amilyen arányt a tőketörlesztés a bekerülési értékben képvisel. Növeli-e a kft.-nél a kamat az adóalapot?
Részlet a válaszából: […] A kérdés kissé bonyolult. Úgy tűnik, hogy az egyéni vállalkozó az üzemeltetésre történő átadáskor is átadta a töltőállomás egy részét térítés nélkül a kft.-nek. Ha erre 2001-től került sor, akkor a kft. a térítés nélküli átvétel miatt – annak bevételkori...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Képzőművészeti alkotás utáni kedvezmény

Kérdés: Milyen jogszabály rendelkezik a művészeti szervezetről, amely a képzőművészeti alkotást művészeti értékűnek minősíti, és amelyre a társaságiadó-alap megállapításakor kedvezmény érvényesíthető?
Részlet a válaszából: […] ...szakvéleményben művészeti értékűnek elismert képzőművészeti alkotás beszerzésére fordított összeg, de legfeljebb az adóévi beruházások értékének 1 százaléka. A jogszabály, amely a minősítésre a felhatalmazást adja, a 83/1982. (XII. 29.) MT rendelet és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye

Kérdés: Mikrovállalkozásnak minősülő könyvszakértő iroda – iroda céljára – épülő társasházban lakást vásárol. Igénybe veheti-e a beruházás után az adóalap-csökkentést?
Részlet a válaszából: […] ...kisvállalkozás ugyanis – többek között – a korábban még használatba nem vett, üzemkörön kívüli ingatlannak nem minősülő ingatlanberuházás értékével csökkentheti (adózás előtti eredménye, de legfeljebb 10 millió forint értékéig) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Iparűzési adó alapja

Kérdés: Az iparűzési adó értelmező rendelkezései között az elábé, az anyagköltség, a közvetített szolgáltatás fogalmi meghatározásánál szereplő csökkentést hogyan kell értelmezni?
Részlet a válaszából: […] ...tekinthető tételek.] Az anyagköltségre vonatkozó Htv.-beli definíció ezen túlmenően tartalmazza a saját vállalkozásban végzett beruházás során felhasznált anyagok után elszámolt anyagköltség nettó árbevételből való levonhatóságának tilalmát is. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.
1
129
130
131
135