1324 talált cikk a beszámoló kifejezésre

Kérdés: 2005. január 1-jétől a kisvállalkozásoknak nem kell innovációs járulékot fizetni. Melyik év beszámolójának adatai alapján kell besorolni a vállalkozásokat annak megítéléséhez, hogy hova tartoznak?

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett kft. Németországban fióktelepet létesített. Számlázhat-e a magyar kft. a fióktelepnek, illetve hogyan kell a fióktelep bizonylatait szerepeltetni a kft. nyilvántartásában? A fióktelep Németországban leadózott eredményét hogyan kell figyelembe venni a kft. társaságiadó-bevallásában (a fióktelep bevételeit, adóalapot csökkentő, az adót és a költségeket, adóalapot növelő tételként)?

Kérdés: Részvénytársaságok átalakulása során a leányvállalat beolvad az anyavállalatba. Az anyavállalatnál kimutatott részesedés értéke kevesebb, mint a leányvállalat saját tőkéjéből az anyavállalatra jutó hányad értéke. Mivel a részvények értékét már a létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében sem lehet szerepeltetni, helyesen jár-e el a leányvállalat, ha a jegyzett tőkéjét leszállítja, hogy az megfeleljen a részesedés nyilvántartási értékének, és a tulajdonosok a jegyzett tőkén felüli vagyont kivonják a leányvállalatból? Miként történhet a tőkekivonás, ha a leányvállalatnak tőke- és eredménytartaléka is van? A tőkekivonás végbemehet az átalakulással egyidejűleg? Az átalakuló társaságok a vagyonmérleg-tervezetet az éves beszámoló mérlege alapján kívánják elkészíteni.

Kérdés: Magyar székhelyű kft. Németországban fióktelepet létesített, amely Németországban bejegyzett, adószámmal rendelkezik. Hogyan kell a kft.-nek könyvelnie, megjelenítenie a fióktelep gazdasági eseményeit? A bank és pénztári tételeinél milyen árfolyamot kell alkalmaznia? Mi tekinthető a német bizonylatok hiteles fordításaként? Az adóbevallásokat (áfa, szja, tao) hogyan érintik a fióktelep elszámolásai?

Kérdés: Egy magyarországi cégnek 1989 óta telephelye van Németországban, ott adószámmal rendelkezik. Németországban ingatlanokon végez építés-szerelést, felújítást. Az eddigi gyakorlat szerint a németországi telephely adatait nem vették figyelembe a hazai könyvelésnél. Természetesen a bizonyos tételeket a felmerülés helyén vettük figyelembe. Helyesen jártunk-e el?

Kérdés: Az Szt. 151. §-ának (1) bekezdése szerint a vállalkozók olyan társaságot is megbízhatnak a könyvviteli szolgáltatás végzésével, amelynek tagja vagy alkalmazottja rendelkezik az előírt képesítéssel, illetve a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel. A társaságként működő könyvelőirodának kell-e különengedély a könyvviteli szolgáltatásról szóló szerződés megkötéséhez? A megbízók ugyanis a könyvelőirodákkal vannak szerződéses kapcsolatban, és nem a könyvelőirodák tagjaival, alkalmazottaival. A kiegészítő mellékletben fel kell tüntetni a beszámoló összeállításáért felelős könyvelő nevét, engedélyszámát. A könyvelőiroda – mint társaság – nem felel a beszámoló összeállításáért? Lehet a könyvelőiroda vezetője olyan személy, akinek nincs mérlegképes könyvelői képesítése?

Kérdés: Jogerős bírósági határozat a kft.-t nagy összegű kártérítésre kötelezte 2004-ben. A kft. ezen kártérítést továbbháríthatja a nagykereskedő cég felé. Mivel 2004-től az Szt. szerint a kft.-nek akkor is kell könyvelnie, ha nem történt fizetés, emiatt a mérleg szerinti eredménye veszteség lesz. Elhatárolhatja-e a kft. az általa fizetendő kártérítést olyan mértékben, amilyen mértékben azt a nagykereskedelmi cégtől meg fogja kapni?

Kérdés: A 2003. évi beszámoló és társaságiadó-bevallás elkészítése után módosult az eredmény, kevesebb prémium kifizetésére került sor. Nem jelentős a hiba, az önellenőrzést elvégeztük. Az önellenőrzéssel bevallott és megfizetett társasági adót hogyan kell 2004-ben elszámolni? A 2004. évi 0429 nyomtatvány kitöltésénél adóalap-csökkentő? Milyen összeg szerepeljen a 2004. évi beszámoló eredménykimutatásának fizetendő adó sorában? Hogyan biztosítható az egyezőség a 2004. évi eredménykimutatás és a 0429 01 sora között?

Kérdés: Az építőipari vállalkozás alvállalkozóként végzett munkájának számlázott értékéből a megrendelő 5 százalékot visszatartott egy évre. Az egy év lejártakor a megrendelő és a kivitelező felmérte a hibákat. A kivitelező hozzájárult, hogy a megrendelő a hiánypótlásokat külső céggel végeztesse el a visszatartás terhére. Így a kivitelező a visszatartott 5 százalékot sohasem fogja megkapni, sőt az is előfordulhat, hogy elég sem lesz a visszatartott összeg. A megrendelő jegyzőkönyvet és elszámolást készített azzal, hogy a visszatartásnak megfelelő követelést írjuk le. Milyen bizonylat alapján és milyen főkönyvi számlára könyveljük a követelés megszüntetését?

Kérdés: Társaságunk 2003 szeptemberében úgy határozott, hogy 96 millió forintos eredménytartalékából 10 millió forint fejlesztési tartalékot képez, amelyet az eredménytartalékba átvezettünk. A könyvvizsgáló ezt megkifogásolta, mivel szerinte a tárgyévi eredmény 25 százalékánál több fejlesztési tartalékot nem lehet képezni. A 2003. évi adózás előtti eredmény 25 százaléka 5913 ezer forint volt. Helyesen értelmezi a könyvvizsgáló a Tao-tv. vonatkozó rendelkezéseit?