1324 talált cikk a beszámoló kifejezésre

Kérdés: A bt.-beltagok után (akik nem munkaviszony alapján, hanem társas vállalkozóként biztosítottak) kell-e 2004. január 1-jétől szakképzési hozzájárulást fizetni? Ha igen, akkor ez 2002-2003-ban is így volt?

Kérdés: A kft. egyik tulajdonosa 1998-ban tagi kölcsönként befizetett 15 millió forintot a társaság bankszámlájára. Ugyanezen évben ezt az összeget – bizonylat nélkül – átvezették a tőketartalék-számlára. A mérlegben azóta is ott szerepel. A 15 millió forintból ingatlant vásároltak. A befizető tulajdonos a befizetett 15 millió forintot a mai napig is tagi kölcsönnek tekinti. Az 1690. számú kérdésre hivatkozással, kérem, közöljék álláspontjukat.

Kérdés: A kft. alkalmazottai (akik a kft. tulajdonosai is) rendszeresen vesznek fel a cég pénztárából 1-5 millió Ft-os összegeket elszámolásra. Bizonyos idő múlva ezt ugyan visszavételezik, de az alkalmazottak a felvett öszszegnél kisebb összegű vásárlásokat produkálnak. Így az elszámolásra kiadott összeg folyamatosan nő. Az elszámolásra kiadott összegek nagyságát a cég nem szabályozta. Jó ez így? Vagy a leírt gyakorlat a tulajdonosoknak adott kölcsönt leplez? Vagy netán a házipénztár hiányát akarják ezzel eltüntetni?

Kérdés: Az egyszemélyes kft. tulajdonosa a tevékenység folytatásához véglegesen a társaság rendelkezésére bocsátott egy összeget, amelyet a tőketartalékba helyeztünk. A tulajdonos időközben úgy döntött, hogy értékesíteni kívánja a céget, eladja üzletrészét. Hogyan járunk el szabályosan az üzletrész eladásából származó jövedelem megállapítása során? Az üzletrész bekerülési értékeként figyelembe vehető-e a tőketartalékba helyezett összeg? Megoldás-e, ha a társaság a tőketartalékból felemeli a jegyzett tőkét?

Kérdés: A társas vállalkozás a magánszemély tulajdonosainak osztalékot kíván a taggyűlés döntése alapján fizetni. Hogyan kell a társas vállalkozás saját tőkéjéből a magánszemélyre jutó értéket meghatározni, illetve melyik saját tőkét kell a számításnál figyelembe venni: az osztalék megállapítása előttit, vagy az osztalék megállapítása utánit? Nem mindegy, hogy melyiket, hiszen más összeg után kell 25, illetve 35 százalékos adóval számolni!

Kérdés: A 2004-ben alakult kft. a jegyzett tőke második felét 2005. február 2-án fizette be. A2004-ben képződött nyereségét kiveheti-e a 2005. március 31-ével készült mérlege alapján? Ha nem, akkor ezt a nyereséget 20 százalékos szja-val kiveheti-e 2006-ban az eredménytartalékból?

Kérdés: A kft. tevékenysége az általa építtetett irodaház üzemeltetése, az irodaházban található helyiségek bérbeadása, amihez a kft. nagy összegű hitelt vett fel. A hitel után jelentős összegű kamatot fizet. Az irodaházba 2004. január 1-jétől a bérlők folyamatosan beköltöznek, fizetik a bérleti díjat. Az irodaház műszaki átadása során néhány szakhatóság kifogással élt, így az épület használatbavételi engedélyét nem adták ki, ezért az épület nem került aktiválásra. Helyes ez így? A bérlők beköltöztek, fizetik a bérleti díjat, aktiválás nélkül az összemérés elve miként érvényesül? Nem lenne helyesebb, ha a tényleges használatbavétel alapján történne az aktiválás?

Kérdés: Tekinthető-e a szokásos éves beszámoló közbenső beszámolónak, amely alapján osztalékelőleg fizethető?

Kérdés: Ügyfelem 2003-ban éves beszámolót készített. Az értékhatárok alapján 2004-ben egyszerűsített éves beszámolót készíthet(ne). Vissza lehet-e térni az "alacsonyabb szintű" beszámolási formára?

Kérdés: Az értékhatár miatt nem kötelező a könyvvizsgálat. A könyvviteli munkáért, a beszámoló készítéséért felelős személy nem regisztrált mérlegképes könyvelő, de megbízás alapján folyamatos a könyvvizsgálat. Ezzel a megoldással biztosítva van-e a számviteli szabályok, az Szt. 151. §-ának helyes alkalmazása?