1338 talált cikk a beszámoló kifejezésre

Kérdés: 6 épületből álló társasházi közösség (6 x 16 lakás és 6 x 8 garázs) egy helyrajzi számmal és egy adószámmal rendelkezik. A 6 épület – az SZMSZ-ben szabályozott módon – önálló döntési jogkör mellett elkülönítetten gazdálkodik, emellett a közös területek üzemeltetésére és karbantartására, felújítására közös üzemeltetési és felújítási alapot is képez. A gyakorlatban a döntési jogköröknek való megfelelés érdekében a társasháznál az egyes épületek elkülönült gazdálkodása és a 6 épület tulajdonosai által képzett közös alapok tekintetében elkülönült a könyvvezetés, az éves beszámoló és költségvetés, illetve a döntés. Az egyes épületek elkülönült gazdálkodása, beszámolója és költségvetése tekintetében az érintett tulajdonosok, a közös alapok beszámolója és költségvetése tekintetében pedig a nagyközgyűlés dönt. A részközgyűlés és a nagyközgyűlés által elfogadott beszámolók alapján a társasház egészére vonatkozó adatokat – a bevételek és kiadások tekintetében a duplikálódás kiszűrése mellett – összesítjük. Megítélésünk szerint az összesített adatok tekintetében döntési helyzet már nem áll fenn. Az igazságügyi könyvszakértő szerint a gyakorlatunk nem felel meg a jogszabályoknak. Lenullázhatja-e a nagyközgyűlés az elkülönült gazdálkodáshoz kapcsolódó döntési jogkört? Az elkülönült gazdálkodás épületenként 16 lakás- és 8 garázstulajdonost érint. Hogyan dönthetne erről 96 lakás- és 48 garázstulajdonos? Miért kellene az összesített adatokban újabb döntést hozni? Hogyan lehet ezt az anomáliát feloldani? Az adatvédelmi törvényben foglaltaknak ebben a formában hogyan, milyen módon tudunk megfelelni?

Kérdés: Ha egy kivaadóalany év közben osztalékelőleget fizet ki a tagjai részére, az növeli a kivaadóalapját? Vagy tekintettel arra, hogy ez csak pénzmozgás, és nem jóváhagyott osztalék – ahogyan a 2012. évi CXLVII. törvény 20. § (3) bekezdés b) pont fogalmaz –, kifizetéskor nem számít adóalap-növelő tételnek? Ha az utóbbi az igaz, akkor majd a következő évben kell megfizetni a teljes osztalék összege után a kivát, amikor osztalékként jóváhagyják a tulajdonosok a beszámoló elfogadásakor?

Kérdés: A cég saját tulajdonú lakás bérbeadásával foglalkozik. Minden negyedévet követő hó elején, az addig beérkező rezsiszámlák alapján elkészíti a bérlő számára a bérleti díjjal együtt a rezsi továbbszámlázását is. Emiatt év végén lesznek olyan számlák, melyek a számlázáskor még nem érkeztek meg, de még 2018. évet érintő időszak is szerepel azokon. A következő negyedév elején érkező számláknál mi a helyes eljárás? 2019. évi közvetített szolgáltatásként rögzítve, a 2018. évi részt pedig először elhatároljuk, majd nem számlázottként kimutatjuk? Vagy az előbbi mellett vegyes tételként elhatároljuk a kapcsolódó bevételt is? Vagy csak 2019-ben rögzítjük ezeket a költségeket közvetített szolgáltatásként? Ez utóbbi esetben nem teljesül a teljesség elve.

Kérdés: Az Szja-tv. 66. §-a (1) bekezdés b) pontja alapján "osztalékelőleg az adóévi várható osztalékra tekintettel az adóévben kapott bevétel". Ennek fényében nem tudom értelmezni a 7340. kérdésszám alatt olvasható magyarázatot, miszerint a januárban vagy áprilisban fizetett osztalékelőleg nem lesz sem 2016, sem 2017 terhére kifizetett osztalékelőleg.

Kérdés: A 6196-os kérdésben írt válaszuk és a 4898-as kérdés szerinti válaszuk a tárgyévet követően megállapított jutalom tekintetében ellentmondásban van egymással. A 4898-as válasz szerint a jutalmat a tárgyévre nem kell, nem szabad elszámolni költségként, ezzel szemben a 6196-os válaszban erről nem tesznek említést, sőt éppen ellenkezőleg, azt írják, hogy a tárgyévre kell költségként elszámolni. Kérem, szíveskedjenek az ellentmondást feloldani!

Kérdés: Köszönöm a 7816. kérdésre adott válaszukat. Az első könyvelési tétel véleményem szerint: T 3613 – K 91-92, 467. Jól gondolom? Mivel a munkavállaló nem fizeti ki a teljes piaci árat, juttatásban részesül? Abban az esetben is így kellene könyvelni, ha egyáltalán nem kérünk a magánhasználatért hozzájárulást (de továbbra sincs tiltva a magánhasználat)? Ilyen esetben is kell könyvelni juttatásként a ki nem fizetett lízingdíjat?

Kérdés: A kft. 2018 utolsó munkanapján készpénzt fizetett be a pénztárból a bankszámlájára, de a bankkivonaton ez az összeg csak 2019 első munkanapján jelent meg jóváírásként. A 2018. évi beszámolóban ezt az összeget a Pénzeszközök vagy a Követelések között kell kimutatni? A kft. üzleteiben 2018 utolsó munkanapjaiban az ügyfelek által bankkártyával kiegyenlített vásárlások értékét csak 2019 januárjában írják jóvá a bankszámlán. A mérlegben ezeket a tételeket a Pénzeszközök vagy a Követelések között kell kimutatni?

Kérdés: Két kft. 2018. 12. 31-ével összeolvadással megszűnik (mindkettő könyvvizsgálatra kötelezett). A kft. állandó könyvvizsgálója auditálhatja-e a záró beszámolókat 2018. teljes évre? Az összeolvadás miatt egy másik könyvvizsgáló társaság a vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetet már auditálta. Vele van szerződés a végleges vagyonmérleg és -leltár auditálására is. Szükség van ebben az esetben az állandó auditor könyvvizsgálatára is? 2018. évre kötelező a kettős könyvszakértés? Ez esetben milyen a munkamegosztás a két auditor cég között?

Kérdés: Egy bt. 2018. 11. 01-től áttért a kata hatálya alá. Hogyan kell könyvelnem az alábbi tételeket a 2018. 10. 31-i zárás során?
– Tárgyieszköz-beszerzésre 2018-ban támogatást kapott, az egyéb bevételt elhatároltam, meg kell-e szüntetni ezt az elhatárolást?
– Tagikölcsön-kötelezettséggel kapcsolatban van-e teendő?
– Katás időszakban tárgyi eszközt értékesített: ez már katás bevétel lesz? Beleszámít az értékhatárba?
– A tárgyi eszközöket alanyi mentesként vásárolta (a le nem vonható áfa a bekerülési érték része): az értékesítésről áfás számlát állított ki, az értékesítést követően, hogyan kontírozom a levonható áfát (60 hónapos szabály)?

Kérdés: A kft. a 2018. december 31-ével záródó üzleti év végén könyvvizsgálatra kötelezetté válik, mivel árbevétele a megelőző két év átlagában meghaladja a könyvvizsgálati kötelezettség mértékét. 2019. február 1-jétől bejelentkezik a kiva adónemre. A 2019. január 31. napjával készülő beszámolóra vonatkozik-e a könyvvizsgálati kötelezettség? A 2019. december 31-i fordulónappal készülő beszámoló előző évi adatai 2019. január havi lesz. Ebben az esetben a könyvvizsgálati kötelezettség mely időszakok alapján állapítható meg?