1324 talált cikk a beszámoló kifejezésre

Kérdés: A magánszemély többségi tulajdonosa az "A" kft.-nek, felesége a kisebbségi tulajdonos. A "B" kft.-nél többségi tulajdonos ugyanezen magánszemély felesége, kisebbségi tulajdonos a magánszemély (férj). Az "A" és "B" kft.-k nem rendelkeznek tulajdoni hányaddal egymásban. Van-e konszolidálási kötelezettség "A" és "B" társaságok beszámolói kapcsán, ha azok az előírt értékhatárokat meghaladják? A kérdező véleménye szerint nincs, és a kérdésben meg is indokolja véleményét.

Kérdés: Kérem, ismertessék a külföldön létesített fióktelepek számvitelével, adózásával kapcsolatos legfontosabb előírásokat!

Kérdés: Gimnáziumi diákönkormányzat milyen sajátos bevétellel rendelkezhet (például rendezvényen kínált sütemény értékesítéséből származhat-e bevétele), milyen nyilvántartás vezetésére kötelezett, milyen jogszabály vonatkozik a gazdálkodására?

Kérdés: A nem közhasznú alapítvány beolvad egy másik nem közhasznú alapítványba. Milyen számviteli, adózási szabályok vonatkoznak rá? A beolvadó megszűnik. Mikor, milyen bevallásokat kell benyújtania? A megszűnés kezdeményezése hogyan történik a bíróságon?

Kérdés: Az osztalékelőleggel kapcsolatban értelmezési problémáim vannak. 2015. december 31-ig a sorrend fontos volt, először a tárgyévi osztalékot kellett kivenni, amelyet ki lehetett egészíteni az eredménytartalékkal. Osztalékelőleg-kivételről beszéltünk, ha 2015. évben vettünk ki osztalékot. Véglegessé vált az osztalék, amikor a 2015. évről mérleget készítettünk. 2016. évben az osztalék alapja az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék. Itt már nem beszélhetünk osztalékelőlegről? Szeptemberben a tulajdonosok felvesznek osztalékot, közbenső mérleget készítek, nyereséges a cég, tehát felvehetnek osztalékot. Ez a felvett osztalék már nem a 2016. évi adózott eredményt fogja terhelni, hanem az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalékot? Megszűnik az osztalék felvételének a sorrendje? Egy kivás vállalkozás ezután mondhatja, hogy nem a tárgyévi adózott nyereségből vett ki osztalékot, hanem a kivaidőszak előtti eredménytartalékból?

Kérdés: Cégünk egy erdőgazdaság, amely alapítványi támogatással az egyik parkerdőben játszóteret létesített 7 játékelemmel, engedéllyel. A játékelemeket berendezésként külön-külön kell aktiválni, vagy építményként együtt a kialakított, betonozott, körbekerített területet játszótérként?

Kérdés: A 6138. kérdésre adott válaszban azt írják, a devizában elkészített éves beszámolóban az adatokat az MNB hivatalos devizaárfolyam-jegyzése szerinti devizaegységben kell megadni. Ennek pontosításaként kérdezem, hogy a beszámolóban az euróadatokat két tizedessel kell megjeleníteni? Az MNB honlapján a jegyzett árfolyamokat két tizedessel tüntetik fel, a könyvelés is centpontossággal történik, a létesítő okirat is két tizedesjegyre feltüntetve tartalmazza a jegyzett tőkét. Helyes az elgondolásunk, hogy az euróbeszámolóban a feltüntetett euróadatokat is két tizedesjegyig kell megjeleníteni?

Kérdés: A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a számviteli politika szerint kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét, azok jellegét. A számviteli politikában kell rögzíteni, hogy a vállalkozó mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételnek, költségnek, ráfordításnak. A törvénymódosítás azonban nem ad értelmező rendelkezést ezekre. Önök szerint mely bevételek, költségek és ráfordítások sorolandók ide?

Kérdés: Külföldi tulajdonban lévő egyszemélyes kft. saját tőkéje a veszteség miatt az év végére várhatóan negatív lesz. 2015-ben a saját tőke 249 millió Ft, a jegyzett tőke 150 millió Ft, a tőketartalék 313 millió Ft, az eredménytartalék -214 millió Ft. Az I-VII. hónap alapján készített számítások szerint a saját tőke 3 millió Ft. Kell-e taggyűlést tartanunk az azonnali tőkevesztés miatt, vagy elegendő, ha két év tőkehiányát tükröző beszámoló után intézkedünk a feltőkésítésről? A veszteség miatti saját tőke rendezésére pótbefizetést lehetne előírni. A tulajdonosi kölcsön felhasználható ehhez?

Kérdés: X. kft. ablakok, ajtók kereskedelmével, beépítésével foglalkozik. A Z. kft.-től beszerzett (kifizetett) ablakok beépítése során kiderült, hogy a termék hibás. A hibás termékeket visszavették, azok helyett jobb minőségű került beépítésre, de a vevő X. kft. részére csak a különbözetét fizette meg. Emiatt az új ablakok beszerzése veszteséges. Per indult. A bíróság X. kft.-nek a Z. kft.-vel szembeni követelését megítélte. A Z. kft. – mint vesztes kereskedő – két éven belül tudná kifizetni az ablakok árát, a perköltséget, a késedelmi kamatot (bízva az ablakok gyártójával szembeni per megnyerésében). Addig egy földet ad biztosítékként, amire a jelzálogjog bejegyezhető. Hogyan kell ezt az eseményláncot a számviteli törvény szerint könyvelni? Milyen gazdasági eseményeket kell könyvelni, milyen címen és milyen sorrendben?