1324 talált cikk a beszámoló kifejezésre

Kérdés: Segítségüket kérem a 2004. évi XXXIV. tv. értelmezésében.
A kis- és középvállalkozás besorolásánál a beszámoló adatait össze kell-e vonni, ha van egy magyarországi és egy romániai cég? Mind a két cégnek 50-50%-ban ugyanaz a két fő magánszemély a tulajdonosa. A két cég egymással nincs üzleti kapcsolatban.

Kérdés: A társaság 2010-ben adózott eredménye és likviditási helyzete alapján osztalékfizetésről döntött, amelyet az alapítókkal szembeni kötelezettségként tart nyilván. A kifizetés időpontjában a társaság likviditási helyzetében váratlanul kedvezőtlen fordulat következett be, amely miatt az osztalék kifizetésére a belátható jövőben nincs remény. Jogszerűnek tekinthető-e, ha a társaság tulajdonosai a korábbi – osztalékfizetésről szóló – döntésüket egy újabb taggyűlésen úgy módosítanák, hogy mégsem kerül sor a korábbi döntés végrehajtására, azzal, hogy az előírt osztalékot az eredménytartalékba helyeznék?

Kérdés: Cégünk 2012. év végén megvásárolt egy használt ingatlant, ami a földhivatali bejegyzés szerint: kivett iroda, udvar, számítógépalkatrész-gyártó üzem. A megvásárolt ingatlan áll: épület, térburkolat, kertépítés, parkosítás, telek részből. Az adásvételi szerződésben csak egy vételár van, az egyes részek között az ingatlan-értékbecslő szakvéleménye alapján tudom azt felosztani. Az épületet csak egy tárgyi eszközként lehet aktiválni, de az üzemkörön kívüli ingatlanra eső beruházási értékre nem lehet adókedvezményt igénybe venni. Hogyan lehet az üzemkörön kívüli részt külön aktiválni? Lehet csak a tárgyieszköz-nyilvántartásban két épületem? Meglévő levegőztető-rendszer bővítése, javítása az ingatlan értékét növeli? Az ingatlannal vásárolt klímaberendezés szerelési díja az épületre aktiválható? Vagyonvédelmi rendszer (riasztó), központi hangszórórendszer egyéb berendezés? Beléptetőrendszer az ajtók elektromos mozgatásával? Kamerás rendszer a régi telephelyről áttelepítve, majd bővítve? A maradványérték épület esetében az ügyvezető értékelése szerint lehetséges?

Kérdés: 2012. 01. 01-jével átvettem egy könyvvizsgálatra kötelezett cég könyvelését. A cégben vannak tenyészállatok és növendék állatok. Jelen esetben lovakról van szó. Ha eddig (2010 óta) nem volt sem szaporulat, sem elhullás könyvelve, akkor hogyan tudnám (milyen főkönyvi számok segítségével) a jelenlegi tényleges állapotra hozni a tárgyi eszközök, valamint a készletek könyvelését? Felleltároztattam a 2012. 12. 31-i állapotot. Hogyan kell a szaporulat értékét megállapítani, ami 2012. évben keletkezett?

Kérdés: Az első konszolidáció hatásának megjelenítése hogyan jelenik meg az eredménykimutatásban az Szt. 124. §-ának (5) bekezdésében előírtak figyelembevételével, amikor a konszolidációs tételek az 1-4. számlaosztályban jelentek meg, továbbá a konszolidálás során a közbenső eredmények elhagyása további konszolidációs tételeket okozhat az 1-9. számlaosztályban? Kérek útmutatást a konszolidáció végrehajtásának sorrendjére vonatkozóan: tőkekonszolidáció, adósságkonszolidáció, vállalkozásokon belüli közbenső eredmények elhagyása, ráfordítások-bevételek konszolidálása esetében. A tőkekonszolidációnak része-e a konszolidációból származó mérleg szerinti eredmény? Hogyan függ össze a konszolidált eredménykimutatás mérleg szerinti eredménye, a saját tőke mérleg szerinti eredménye, a leányvállalati saját tőke változása, a konszolidáció miatti változások, valamint a külső tagok részesedése?

Kérdés: Pénzügyi vállalkozás "bizonytalan" követeléseket vásárol csomagokban. A társaság könyveiben a vásárolt követelések vételára (az engedményezés ellenértéke), ügyfelekkel szembeni követelésként, a 0-s számlaosztályban pedig a teljes vásárolt követelés hátralévő, még nem törlesztett összege tőke, kamat megbontásban szerepel. A vásárolt követelés vételára csomagonként szerepelhet-e egy összegben a könyvekben, vagy pedig a csomagban szereplő ügyleteket egyedileg kell kimutatni? Melyik eljárás a helyes? Milyen törvényi előírásoknak nem felel meg a nem szabályos eljárás?

Kérdés: Kötelező-e közzétenni a beszámoló elfogadásáról szóló taggyűlési határozatot?

Kérdés: Társaságunk 2007., 2008. és 2009. években fejlesztési tartalékot képzett, amelyet teljes egészében a mai napig nem használt fel. Meglátásom szerint a 2008. éves mérlegben kimutatott 2007. és 2008. években lekötött fejlesztési tartalékot 6 adóév alatt kell felhasználnom, a 2009. évben képzett tartalékot pedig 2013. 12. 31-ig. Tudtommal nincs akadálya annak, hogy először a 2007. és 2009. évit használjam fel, majd a 2008. évben képzettet. A törvény tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházást enged felhasználni fejlesztési tartalékként. Tehát jól gondolom, hogy például szoftver értékével nem oldhatom fel, viszont ha vásárolunk egy használt autót, melyet aktiválunk a feloldás évében, akkor attól függetlenül, hogy ez az autó közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódik a gyártáshoz, feloldhatom a lekötött fejlesztési tartalékot?

Kérdés: Könyvelek egy fióktelepet, amelynek az anyavállalata Szlovákiában van. Jól tudom, hogy a fióktelepnek nem kell önállóan közzétenni a mérleget, csak a konszolidált beszámolót? Azt milyen határidővel? A szlovák anyavállalat mérlegkészítése időpontját követő 60 napon belül?

Kérdés: Az általunk könyvelt egyesület közhasznú, kettős könyvvitelt vezető, vállalkozási tevékenységet nem folytató civilszervezet, amely 2012. évben adományba kapott egy lakóházat a hozzá tartozó telekkel, ajándékozási szerződés alapján, forgalmiérték-meghatározással. Az ingatlanban a cél szerinti tevékenységükhöz kapcsolódóan népfőiskolát szeretnének létrehozni. A tárgyévre az ingatlant a szerződésben meghatározott összegben rendkívüli bevételként, a közhasznúsági eredménykimutatásban az egész összeget az adományoknál kell szerepeltetnünk, vagy pedig halasztott bevételként elhatárolva, évente az értékcsökkenési leírás összegével egyezően kerül elszámolásra rendkívüli bevételként?