Ki nem fizetett osztalék elévülése

Kérdés: A cég öt évvel ezelőtt taggyűlési határozatában osztalék előírását hagyta jóvá. Különböző okok miatt ez ideig az osztalék nem került kifizetésre. Meddig szerepelhet ez a kötelezettség a könyvekben? Elévül-e? Ha igen, hány év az elévülési idő? És milyen törvény alapján? Van-e más módja annak, hogy ez a kötelezettség kikerüljön a könyvekből?
Részlet a válaszából: […] ...a cég) azosztalékfizetésről (és nem az osztalék előírását hagyta jóvá) az ügyvezetőnek ajavaslatára a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásával egy­idejű­leghatározhat.A Ptk. 324-326. §-ából néhány hivatkozás: A követelések ötév alatt évülnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 10.

Önköltség számítása a mezőgazdaságban

Kérdés: Szántóföldi növénytermesztéssel (búza, kukorica, repce stb.) és mezőgazdasági szolgáltatással is foglalkozó kft. saját termelésű készleteinek önköltségét hogyan kell megállapítani? A kft.-nek milyen nyilvántartásokat kell vezetnie, figyelemmel a költség-haszon elvre? A kft. árbevétele 50-100 millió Ft között van!
Részlet a válaszából: […] ...a források értékelésiszabályzatában – kell rögzítenie. Az árbevételi adatok alapján feltételezhető,hogy a kft. egyszerűsített éves beszámolót készíthet. A számviteli törvény 98.§-ának b) pontja lehetőséget ad arra, hogy az egyszerűsített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 10.
Kapcsolódó címkék:  

Külföldi telephely költségeinek elszámolása

Kérdés: Cégünk magyarországi vállalkozásként csak telephelyet létesít Izraelben, és ez alapján adózik ott. Ebben az esetben a magyarországi könyvelésben kell-e szerepeltetni a külföldön keletkező költségeket, vagy azt csak az izraeli szabályok szerint kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá az egyéb bevételeket, a pénzügyi műveletekbevételeit, illetve a rendkívüli bevételeket is.A magyarországi társaság éves beszámolója mérlegétalátámasztó leltárban a külföldi telephely (fióktelep) eszközeit,kötelezettségeit (forrásait) szerepeltetni kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 10.
Kapcsolódó címkék:  

Jutalom a tárgyévet követően

Kérdés: A tárgyévet – a 2010. évet – követően, 2011. január hónap végén dönthet-e úgy a cég vezetője, hogy a dolgozók részére jutalmat fizet, mert a társaság nyereségesebben gazdálkodott, mint azt tervezték? A mérlegkészítés időpontja a tárgyévet követő február 28-a. Milyen adózási, számviteli szabályok vonatkoznak a jutalom kifizetésére, hogyan kell könyvelni, ha 2011. január végén fizetik ki?
Részlet a válaszából: […] ...meg, írásban és előre, és ezen feladatok teljesítésének értékelésecsak a legfőbb szerv (a taggyűlés) által már elfogadott 2010. évi beszámolóismeretében lehetséges, akkor van arra lehetőség, hogy a mérleggel lezártüzleti évhez kapcsolódó, a jóváhagyásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 10.
Kapcsolódó címke:

Időbeli elhatárolás (eva)

Kérdés: A negyedévenként fizetendő evaelőleg megállapításánál figyelembe kell-e venni azokat a tételeket, amelyeket az éves zárás esetén aktív időbeli elhatárolásként kellene feltüntetni a beszámolóban? Ha például a szolgáltatás elszámolása negyedévente, de az adott negyedévet követő hónapban történik, számításba kell-e venni a még ki nem számlázott tételeket? Az érintett társaság kettős könyvvitelt vezet.
Részlet a válaszából: […] Az Eva-tv. 12. §-ának (3) bekezdése alapján az Szt. hatályaalá tartozó adóalany esetében az adóelőleg alapja a negyedévben elszámoltárbevétel, bevétel, növelve a negyedévben megszerzett kapott előleg összegével,csökkentve a korábban az adóelőleg alapját növelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 10.
Kapcsolódó címkék:  

Üzlethelyiség értékesítése a felszámolás alatt

Kérdés: Az ingatlanforgalmazó cég 2010. 02. 24-i kelettel szerződést kötött üzlethelyiség értékesítésére. A vevő még februárban foglalót, majd előleget fizetett. Az eladó a pénzügyi teljesítést követően számlát bocsátott ki, amely tartalmazta a nettó összeget és 25% áfát. 2010. 07. hónapban az eladó cég ellen felszámolási eljárás indult. A felszámoló a vevő részére leszámláztatta (2010. 02. 14-i teljesítéssel) a vételár fennmaradó összegét. A végszámla tartalmazta a nettó értéket és a 25% áfát. Helyes-e a felszámoló által bruttó módon történő számlázás? A vevő visszaigényelheti-e az áfát? (Az üzlethelyiséget gazdasági tevékenysége folytatásához vásárolta.)
Részlet a válaszából: […] ...helyezve a foglaló és az előleg nettó összegét és annak áfáját. Ezesetben – természetesen – a tevékenységet lezáró beszámolóban ennek az árbevételnekis szerepelnie kell, a foglaló, az előleg beszámításával a követelésnek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 10.
Kapcsolódó címke:

Kisvállalkozásnak minősülés

Kérdés: Társaságunk 2008. évi átlagos statisztikai állományi létszáma 49,76 fő (a 0829. bevallásban 50 fő), az éves nettó árbevétel, a mérlegfőösszeg 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg alatt volt. Kérdésem: a 2004. évi XXXIV. törvény 3. §-ának (2) bekezdése alapján a társaság kisvállalkozásnak minősül-e, így 2010-ben mentesül az innovációsjárulék-fizetési kötelezettség alól, vagy a létszám miatt már 2010. évben keletkezik kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozásismérvei alkalmazásánál is) az üzleti év első napján fennálló állapot azirányadó. Mivel az adatok a rendelkezésre álló beszámolóból, az adott esetben a2008. évi beszámolóból nyerhetők, ennek alapján kell a minősítést elvégezni.Ebből következően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 10.
Kapcsolódó címke:

Építményadó átvállalása

Kérdés: Megbízónk – mint haszonbérbe vevő – haszonbérleti szerződést kötött ingatlanhasznosításra. A haszonbérleti szerződés szerint a haszonbérbe vevő kötelezettsége az ingatlant terhelő építmény­adó és telekadó rendezése. Az önkormányzat a haszonbérbe adó számára kiadott határozatában hozzájárult, hogy a haszonbérbe vevő átvállalja ezt a kötelezettséget. Az önkormányzat által kiadott határozat alapján a haszonbérbe vevő könyveiben elszámolhatjuk ráfordításként az építmény- és telekadót?
Részlet a válaszából: […] ...adóévében az eredménye atartozásátvállalás miatt elszámolt rendkívüli bevétele nélkül számítva nem lesznegatív, amelyet a beszámolója elkészítését követően azzal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 27.
Kapcsolódó címke:

Elhatárolt veszteség, veszteségelhatárolás

Kérdés: A kft. 2008-as 50 millió forintos negatív adóalapjából a 2009-es beszámolóban a pozitív adózás előtti eredményét 10 millió forinttal csökkentette (így adóalapja nulla lett), mert a 2008-as negatív adóalapból 10 millió forintot elhatárolt. A 2010. évi adózás előtti eredménye várhatóan 5 millió forint lesz, és a kft. élni kíván további 5 millió forintos elhatárolással (2008-as negatív adóalap fennmaradó része erre még lehetőséget nyújt). A kft. a 2010. évi beszámolójában elhatárolhat-e 5 millió forint veszteséget? Hány évig lehet még a 2008-as negatív adóalapot a következő évek pozitív adózási eredményeinek terhére elhatárolni? (A kft. – a következő évek várható eredményeit figyelembe véve – még kb. 5-6 évig el tudná határolni a 2008. év veszteségét!)
Részlet a válaszából: […] Feltételezhetően rossz fogalomhasználat szerepel akérdésben, ugyanis elhatárolni a keletkezéskor kell (lehet) a negatívadóalapot, amelyet a későbbi adóévekben – a 2008. adóév elhatárolt negatívadóalapját időkorlát nélkül – le lehet vonni az adózás előtti eredményből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 13.

Tévedésből sajátos egyszerűsített éves beszámoló

Kérdés: Tévedésből 2009. évre vonatkozóan egy kft.-nek sajátos egyszerűsített éves beszámolót készítettünk, tettünk közzé. Hogyan lehet javítani, illetve milyen következményei lehetnek a hibának?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 9. §-ának (6) bekezdése alapján sajátos szabályokszerint egyszerűsített éves beszámolót a kft. nem készíthet. Tehát a kérdezőnem a jogszabályok előírása szerint járt el, hibát követett el, a hibátönellenőrzés keretében indokolt korrigálni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 13.
Kapcsolódó címkék:  
1
80
81
82
133