2185 talált cikk a beszerzés kifejezésre

Kérdés: Társaságunk nemzetközi fuvarozással foglalkozik. A tevékenységéhez tehergépjárműveket bérel. A bérelt tárgyi eszköz nem aktiválható, a bérleti díj költségként számolandó el (esetenként időbeli elhatárolással). A bérelt gépjárművel kapcsolatban azonban felmerültek olyan kiadások (mint a vagyonszerzési illeték, új ponyva vásárlása, szivattyú beépítése), amelyek beruházásnak minősülnek. Milyen értékcsökkenési leírást vehetünk figyelembe az Szt. és a Tao-tv. szerint?

Kérdés: A kft. egy öltözőkonténert és egy portakonténert vásárolt 2011 decemberében abból a célból, hogy több éven keresztül bérbe adja azokat üzleti partnerének. A konténerek használtak, 4 évesek, acélvázból és acéllemezből állnak. Az öltözőkonténert a kft. telkén, a partner által bérelt üzemcsarnok mellett helyezik el. A konténerbe a földből vizet és elektromos áramot is vezetnek (a konténerben öltözni és zuhanyozni lehet). A másik konténert is a telekre helyezik, kap vizet és áramot. A konténereket a kft. 12. 29-én használatba vette. A konténerek milyen vámtarifaszám alá sorolhatók? A kft. melyik tárgyi eszköz kategóriában tarthatja nyilván? Milyen leírási kulcsot kell alkalmazni az Szt., a Tao-tv. szerint?

Kérdés: A kft. záloghitel-közvetítéssel foglalkozik. A hitel kihelyezője a pénzintézet, a hitel fedezetét aranytárgyak adják. A hitelre járó kamat a pénzintézeté. A hitelösszeg és az eltelt napok arányában kezelési költség illeti meg a közvetítést végző kft.-t, amely a fedezetet biztosító aranytárgyakra készfizető kezességet vállal. Előfordul, hogy néhány adós nem fizeti vissza a hitelt, így az aranytárgyak a zálogházban maradnak. Ezekre a tárgyakra kártalanítási kötelezettség áll fenn a kft. részéről a pénzintézet felé. A pénzintézetnek ki kell-e számláznia a kártalanítás összegét áfával? Vagy a készfizető kötelezettség miatt nem kötelező a számlaadás? Elfogadható-e, hogy a pénzintézet nem akar számlát befogadni a kft.-től a kezelési költségekről? A közvetítői tevékenységre járó ellenértéket elkülönített bankszámlán akarja jóváírni. Helyes az álláspontja?

Kérdés: Egyéni vállalkozó tulajdonát képezte a zárt végű pénzügyi lízing keretében beszerzett tehergépkocsi. Az egyéni vállalkozó megállapodott egy kft.-vel, hogy a teherautóért fizet 480 ezer forint + áfát, és átvállalja a hátralévő lízingtartozást. Hogyan kell elszámolni az egyéni vállalkozónál, illetve a társaságnál?

Kérdés: Cégünk a helyi önkormányzattól bérbe vett egy üzlethelyiséget, amelyet később az önkormányzattól megvásároltunk. Irodát, fürdőt, ebédlőt alakítottunk ki. A helyiségekben a padozatot, az álmennyezetet, vizesblokkot, bejáratot, nyílászárókat, falburkolatokat, villamos- és vízvezetékrendszert, fűtőtesteket cseréltük. Elszámolhatjuk-e a felmerült költségeket karbantartási költségként, vagy bérelt ingatlanon végzett beruházásnak minősülnek? Ugyanezen bérelt ingatlant, még a munkák befejezése előtt az önkormányzat értékesítette a kft. részére. Ilyenkor az eddig felmerült költségeket hogyan kell elszámolnunk?

Kérdés: Devizában kiállított bejövő számla esetében a magyar partnercég feltünteti forintban is az adó alapját, illetve az áfa összegét. Társaságunk az MNB középárfolyamot használja a könyvelés során. A korábbi években árfolyam-különbözetre könyveltük a partner által feltüntetett áfaösszeg és az általunk használt árfolyammal számított áfa közötti különbözetet. Idén is e szerint kell eljárnunk, vagy alkalmazhatjuk a partner által használt árfolyamot a könyveinkben?

Kérdés: Ügyfelünk a társaság szabad pénzeszközeit kívánja hatékonyan befektetni. Elképzelésünk szerint ingatlant vásárolnánk a Balaton-felvidéken, amelyet a későbbiekben vagy továbbértékesítenénk, vagy bérbeadással hasznosítanánk. A megvásárolt ingatlant hogyan tartsuk nyilván, amíg nem dől el a hasznosítás módja? Ha befektetett eszközként, amíg nincs hasznosítva, arra az időszakra amortizáció elszámolható? Ki kell zárni a magáncélú hasznosítást? Felmerül-e valamilyen adófizetési kötelezettség az ingatlan tulajdonosi használatára?

Kérdés: A külföldi kiküldetésben lévő dolgozók hitelkártyát kapnak üzleti útjaikon felmerült költségeik kifizetésére. A hitelkártya-forgalomról minden hónap 20-áig folyószámla-kivonatot kapunk. A cég bankszámláját a havi forgalmi összeggel minden hónap 20-áig megterheli a hitelkártya-forgalmazó. A dolgozók – eddig az időpontig – leadják a hitelkártyával kiegyenlített számláikat. Hogyan és mikor kell könyvelni a hitelkártya-tranzakciókat? A hitelkártyát a könyvekben mint pénz­eszközt vagy mint kapott hitelt kell kimutatni?

Kérdés: Kérem a segítségüket az Szt. 47. § (4) bekezdése c) pontjának értelmezéséhez! A saját forrásból megvalósított gépbeszerzés számlája év végén nincs kifizetve, a gép nincs aktiválva. A kötelezettség év végi átértékelésének árfolyam-különbözete a befejezetlen beruházás értékét módosítja? Ha a gépet a számla kifizetése után aktiváljuk, a kifizetéskori árfolyam-különbözet is a beszerzési értéket módosítja? Vagy ezek az árfolyam-különbözetek kezelhetők a pénzügyi eredmény tételeként?

Kérdés: Egy mezőgazdasági bérmunkát és kereskedelmet folytató vállalkozás számára könyveltem. A kft. tulajdonában vannak személygépkocsik és mezőgazdasági járművek, illetve bérelt mezőgazdasági járműveket, személygépkocsikat is. A gázolaj után nem igényeltem vissza az áfát, mivel semmilyen nyilvántartást nem adtak át, amiből egyértelműen nyomon követhető lett volna a felhasználás, a számlákon rendszám sem szerepel. Az új könyvelő szerint vissza kellett volna igényelni, mert szerinte a menetlevelek szerint, az APEH-üzemanyagnorma alapján meg lehet osztani a felhasználást. Szerintem ez utóbbi módszer nem helyes, mert például a traktor üzemanyag-felhasználásánál nem mindegy, hogy vontat-e vagy szánt.