2185 talált cikk a beszerzés kifejezésre

Kérdés: Közhasznú társaság az önkormányzattól támogatásban részesül, amelynek összegét cél szerinti tevékenységére, illetve az önkormányzat tevékenységét bemutató ingyenes kiadvány elkészítésére és terjesztésére fordítja. A kapott támogatás után kell-e áfát fizetni? A kiadvány elkészítésével kapcsolatban felmerült beszerzések előzetesen felszámított áfája levonható-e?

Kérdés: Árunak minősül-e a borítólap és a védőfólia nélkül érkezett CD és DVD? A továbbértékesítés feltétele a borítólap és a védőfólia, amelyeket a kereskedő szerez be. Általában mi az a határ, tevékenység, amely a beszerzett árura a továbbértékesítőnél rárakódhat úgy, hogy az nem veszti el áru jellegét?

Kérdés: A társaság főtevékenysége az ingatlanforgalmazás. A társaság 2006-ban vásárolt egy 100 millió forint értékű irodaházat. A vásárláskor igénybe vette az ingatlanforgalmazási kedvezményt. Az irodavásárláshoz kölcsönt vett fel, kamatot fizet. Ezen irodaházból 2006. év végével egy irodát [amelyen bizonyos felújításokat (festés, fűtésátszerelés) is végzett] bérbe adott. Hogyan kell a leírtakat elszámolni? Az irodaház tárgyi eszköz vagy készlet? Hogyan kezelendő a kölcsön kamata? Hogyan számolandók el a felújítás költségei? Mi történik akkor, ha az ingatlant mégis eladják?

Kérdés: A leltározás során többletként (adminisztrációs hibából származó többlet) fellelt eszközöket milyen értéken kell felvenni a könyvekbe? Az adott tárgyi eszközön leltári szám van, de a könyvekben nem szerepel. Valószínű, hogy a számviteli elszámolás során egy éven belül elhasználódó eszköznek minősítették, az eszközfelelős azonban leltári számmal látta el azt.

Kérdés: Cégünk mintaboltjában saját termelésű péksüteményt és árut (üdítő, cukrászsütemények) árusít, valamint saját konyhát üzemeltet, ahol a vásárolt alapanyagokból hideg-, illetve melegkonyhai ételt készítenek helybeli fogyasztásra. Ezeknek a norma szerinti elszámolása szinte lehetetlen. Önök már adtak választ arra az esetre, ha kétféle csoport van a mintaboltokban, de mi a helyes számviteli elszámolás ebben az esetben?

Kérdés: A vevő 142 000 euróért rendelt meg egy gépet. A megállapodás alapján a 71 000 euró megérkezése napján 254,15 Ft/euró árfolyamon a szállító előlegszámlát állított ki. A gép átadásakor a szállító számlázta a 142 000 eurót napi árfolyamon (252,24 Ft/euró). Számlázóprogramjának hiányossága miatt "előlegszámla rendezése" megjegyzéssel tudta az előleget mínuszelőjellel a teljesítéskori árfolyamon levonni. Így lehetett megoldani, hogy az előlegfizetésből ne keletkezzen árfolyam-különbözet. A vevő visszaküldte a számlát azzal, hogy a gép átadásakor csak 71 000 eurót lehet számlázni a teljesítéskori árfolyamon, a kiállított számlát, az előleg levonását visszaküldte. A szállító, vagy a vevő álláspontja a helyes?

Kérdés: A 2003. évben megkezdett építési beruházás után, amelynek aktiválása 2004. 12. 31-én megtörtént, kell-e kulturális járulékot fizetni?

Kérdés: Társaságunk 2006. évben új tárgyi eszközt (teherautó) aktivált. Az adózás előtti eredményt csökkentő tételek között, a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja szerint érvényesíti a beszerzési értéket. A törvény alapján minden feltételnek megfelel. Hogyan kell könyvelni a de minimis támogatást? Jelen esetben a beszerzés 3 százalékát, valamint a hozzá tartozó áfát. Milyen analitikus nyilvántartást kell vezetni?

Kérdés: Egy társaság 2002. évben fejlesztési tartalékot képezett az eredménytartalékból a megengedett mértékben. Ezt 2003. évben beruházásokra felhasználta, többek között 6 millió Ft-ot meghaladó beszerzési értékű személygépkocsikra is. Mivel a teljes bekerülési érték belefért a fejlesztési tartalékba, az adótörvény szerint értékcsökkenési leírást nem számoltak el, a számított nyilvántartási érték nulla. Az adóhatóság a Tao-tv. 1. számú mellékletének 12. pontjára hivatkozva nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségnek tekinti a fejlesztési tartaléknak azt a részét, amit a 6 M Ft feletti beszerzésű személygépkocsira feloldottak.

Kérdés: Társaságunk egy EU-tagállamban működő alapanyaggyártóval köt bizományosi szerződést, mely szerződés alapján cégünk a saját nevében értékesíti a külföldi gyártó által előállított anyagokat Magyarországon. A gyártó a megállapodás alapján behoz egy meghatározott készletet forgalmazási céllal. Ebből mi folyamatosan értékesítünk, s hó végén havi elszámolást küldünk az értékesített, illetve a nálunk még készleten lévő (havi leltár) áruféleségekről. A jelentés alapján a külföldi szállító számlát készít a tárgyhónapban eladott áruról, ami alapján mi eleget teszünk az áfafizetési (és -bevallási) kötelezettségünknek. Kell-e valamit jelentenünk, bevallanunk, amikor a bizományosi készletet behozzák az EU-tagállamból (Szlovákia), s letárolják nálunk értékesítési megbízással bizományosi konstrukcióban? Milyen bizonylatot kell kapnunk a szállítótól a számlán kívül, ami bizonyítja az általunk továbbértékesített áru külföldi eredetét, tekintettel arra, hogy az eladott árukról az elszámolás (külföldi szállító általi számlázás) havonta történik, fuvarokmány pedig csak a fogyás függvényében történő esetenkénti beszállításkor biztosított? Milyen jelentési, adózási kötelezettség keletkezik, ha a külföldi cég az anyagféleségekből mintamennyiséget hoz be ellenérték nélkül próbára, tekintettel arra, hogy Magyarországon ismeretlen márkanevű alapanyag bevezetéséről van szó?