Találati lista:
541. cikk / 2188 Nyílt végű pénzügyi lízingnél az eszköz nyilvántartásba vétele
Kérdés: Személygépkocsi nyílt végű pénzügyi lízingjével kapcsolatosan hogyan kell tárgyi eszközként nyilvántartásba venni az értékcsökkenés alá eső részt: áfával vagy áfa nélkül? Ha a személygépkocsi áfáját nem igényli vissza, akkor az áfa is aktiválandó? Ha 2019. évtől az áfa 50%-át vissza szeretné igényelni, akkor azt hogyan kell könyvelni?
542. cikk / 2188 Készletdifferenciák könyvelése
Kérdés: Készletdifferenciák könyvelése árrésmódosítás (csökkenés) könyvelési hiba miatt.
543. cikk / 2188 Devizás tételek könyvelése év végén
Kérdés: Hogyan kell könyvelni a devizás tételek könyv szerinti értéke és a mérlegfordulónapi értékelésekor számított forintértéke közötti különbözetet?
544. cikk / 2188 Üzletrészt terhelő illeték
Kérdés: A társaság az Itv. 18. §-a (2) bekezdésének h) pontja szerinti vagyoni betét megszerzésével 100% tulajdoni részesedést szerzett egy belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező gazdasági társaságban. Az üzletrészt terhelő illeték értéke növeli-e a bekerülési értéket a részesedést szerző gazdasági társaságnál?
545. cikk / 2188 Csoportos adóalanyiság esetén a le nem vonható áfa
Kérdés: Adott egy áfacsoport, ahol van olyan csoporttag, aki olyan tevékenységet is végez, amely áfa alóli mentességet is élvez. Így a beszerzéseinél tekintettel kell lenni arra is, hogy a beszerzett eszközt áfaköteles vagy áfamentes tevékenységhez használja fel. A tételes elkülönítés nem valósítható meg, pontos arányt sem tud meghatározni, így arányosításba vonja azokat a beszerzéseket, ahol nem állapítható meg egyértelműen a kapcsolódó felhasználás. Ezért az Áfa-tv. szabályai alapján számított arányszámmal vezeti át az időszak végén a levonható áfát. Kérdésünk, hogy csoportos áfaalanyiság esetén is így működik? Minden tagnak úgy kell eljárnia, hogy arányosításba veszi az adott beszerzés áfaösszegét? A képviselő pedig az áfabevallás összeállításakor a csoport minden áfás és mentes értékesítése figyelembevételével állapítja meg az arányt. Az arány megállapítása után az egyes tagokra jutó arányos áfa feladását kell lekönyvelni?
546. cikk / 2188 Különbözeti áfa könyvelése előleg esetén
Kérdés: Ügyfelünk használt cikk áfával érintett tevékenységet folytat. A NAV szerint a globális nyilvántartáson alapuló módszer alkalmazása esetén az adott adómegállapítási időszak összesített értékesítési ár összegében kell figyelembe venni az előleget is. A számítás menetét és adójogi hatásait értjük, számviteli elszámolásukat tekintve azonban tanácsot kérünk: az előleg kifizetésre kerül, a kiállított előlegszámla alapján: T 311 – K 453 és T 38 – K 311. A kapott előleg az adómegállapítási időszak áfaelszámolásakor beszámító tétel, az áfa elszámolásra kerül az árbevétel után: T 911 – K 467, az előleg után T 453 – K 467. Ez esetben a végszámla kiállításakor az előleg beszámítható összege az adóval csökkentett összeg lesz. Helyes ez így?
547. cikk / 2188 Alanyi adómentességi időszakban levonható áfa
Kérdés: Egy bt. 2018. 11. 01-től áttért a kata hatálya alá. Hogyan kell könyvelnem az alábbi tételeket a 2018. 10. 31-i zárás során?
– Tárgyieszköz-beszerzésre 2018-ban támogatást kapott, az egyéb bevételt elhatároltam, meg kell-e szüntetni ezt az elhatárolást?
– Tagikölcsön-kötelezettséggel kapcsolatban van-e teendő?
– Katás időszakban tárgyi eszközt értékesített: ez már katás bevétel lesz? Beleszámít az értékhatárba?
– A tárgyi eszközöket alanyi mentesként vásárolta (a le nem vonható áfa a bekerülési érték része): az értékesítésről áfás számlát állított ki, az értékesítést követően, hogyan kontírozom a levonható áfát (60 hónapos szabály)?
– Tárgyieszköz-beszerzésre 2018-ban támogatást kapott, az egyéb bevételt elhatároltam, meg kell-e szüntetni ezt az elhatárolást?
– Tagikölcsön-kötelezettséggel kapcsolatban van-e teendő?
– Katás időszakban tárgyi eszközt értékesített: ez már katás bevétel lesz? Beleszámít az értékhatárba?
– A tárgyi eszközöket alanyi mentesként vásárolta (a le nem vonható áfa a bekerülési érték része): az értékesítésről áfás számlát állított ki, az értékesítést követően, hogyan kontírozom a levonható áfát (60 hónapos szabály)?
548. cikk / 2188 Eladott gép visszavétele
Kérdés: Társaságunk nagy értékű gépet szállított megrendelőnk részére. A gép a megrendelő részéről nem váltotta be a hozzá fűzött elvárásokat. Végül megállapodás született arra vonatkozóan, hogy társaságunk a gépet – másfél év után – visszaveszi, a teljes vételárat "jótállásként" visszautalja. Van-e az ügylettel kapcsolatosan számlaadási kötelezettség? A visszautalt összeg tartalmaz-e áfát? A visszavett gépet piaci áron kell értékelnem?
549. cikk / 2188 Különbözeti áfa könyvelése
Kérdés: Hogyan kell könyvelni a különbözeti áfásan értékesített használt cikkek esetében a bevétel és a beszerzési ár különbözetéből megállapított áfát? Nettó árbevételt csökkentő tételként vagy egyéb ráfordításként?
550. cikk / 2188 Bizományosi értékesítés számlázása
Kérdés: Az eladási bizományi szerződés alapján a bizományos a saját nevében értékesíti a megbízó által átadott termékeket. A bizományos bizományosi jutalékra jogosult az eladott termékek után. A számlázás kétféleképpen történik:
Az egyik: a megbízó az ún. fogyásjelentés alapján a szerződésben rögzített árakon elkészíti a bizományos felé a számláját, a bizományos pedig a bizományosi jutalékról az ő számláját a megbízó felé. Mindkét esetben az Áfa-tv. 58. §-ának (1a) bekezdésében leírtakat alkalmazzák a számla teljesítésére.
A második: a megbízó az ún. fogyásjelentés alapján a számláját úgy készíti el, hogy a szerződésben rögzített árakat (termékek értékét) csökkenti az ehhez kapcsolódó bizományosi jutalék értékével. A teljesítés az előbbiek szerint.
A két számlázási gyakorlat közül melyik a helyes? Hogyan kell bizonylatolni, elszámolni a megbízó által átadott azon termékeket, amelyeket a bizományos nem tud a szerződés megszűnésekor visszaszállítani, mert hiányzik, visszaszállításra alkalmatlanná vált (értékesítés vagy kártérítés)?
Az egyik: a megbízó az ún. fogyásjelentés alapján a szerződésben rögzített árakon elkészíti a bizományos felé a számláját, a bizományos pedig a bizományosi jutalékról az ő számláját a megbízó felé. Mindkét esetben az Áfa-tv. 58. §-ának (1a) bekezdésében leírtakat alkalmazzák a számla teljesítésére.
A második: a megbízó az ún. fogyásjelentés alapján a számláját úgy készíti el, hogy a szerződésben rögzített árakat (termékek értékét) csökkenti az ehhez kapcsolódó bizományosi jutalék értékével. A teljesítés az előbbiek szerint.
A két számlázási gyakorlat közül melyik a helyes? Hogyan kell bizonylatolni, elszámolni a megbízó által átadott azon termékeket, amelyeket a bizományos nem tud a szerződés megszűnésekor visszaszállítani, mert hiányzik, visszaszállításra alkalmatlanná vált (értékesítés vagy kártérítés)?
