Találati lista:
131. cikk / 757 Arányosítással megosztott, le nem vonható áfa
Kérdés: Arányosítással megosztott, le nem vonható áfa számviteli kezelésével kapcsolatos a kérdésem. Az Szt. 47. §-a (3) bekezdésének hatályos előírása alapján a bekerülési (beszerzési) érték tekintetében a közvetlen hozzárendelhetőség elsődleges követelmény, ezért a törvénymódosítás rögzíti, hogy az egyéb módszerekkel történő megosztás esetén sem lehet a bekerülési érték része az áfa megosztott, le nem vonható hányada, az így le nem vonható áfát egyéb ráfordításként kell elszámolni. A telefonszámla 30%-ára eső le nem vonható áfát telefonköltségként vagy egyéb ráfordításként kell könyvelni?
132. cikk / 757 Telekkialakítás során felmerülő költségek elszámolása
Kérdés: Társaságunknál telek kialakítása van folyamatban beruházáshoz. A telket megvásároltuk, de közmű nincs rajta. A kialakított közműveket (víz, áram) a telek részeként vagy külön kell aktiválni? Esetleg vezetékként? A jogszabály szerinti közműfejlesztési hozzájárulásokat (ezt külön számlázták) milyen értékcsökkenési kulccsal kell leírni? Számomra nem világos, hogy a közműkiépítéssel kié lesz a vezetékek tulajdonjoga? Ezt nem tartalmazza a szerződés. Lehet, hogy csak használati jogunk lesz még akkor is, ha a jogszabály szerinti közműfejlesztési hozzájárulás felett kifizetjük a beruházás értékét. Ha a telekhez tartozónak tekintem a közműfejlesztést, akkor ugyanúgy nulla értékcsökkenéssel számolok, mint a telek esetében? Vagy vezetékhez tartozónak tekintem, és az azoknak megfelelő értékcsökkenési kulccsal számolok?
133. cikk / 757 Fizetési határidőhöz kapcsolódó engedmény
Kérdés: EU-ból történő termékbeszerzés esetén a beszállító számláján 20 napos fizetési határidő esetén 2% engedmény/skontó szerepel. A számlát a 2% engedmény figyelembevételével a határidőig kiegyenlítettük. Mindezek után az érvényesített engedményről számlát küld a partner. Minek minősül a küldött számla áfa, adózási és számviteli szempontból? Hogyan kell könyvelni?
134. cikk / 757 Iparűzési adó komplex megosztása kivaalanyoknál
Kérdés: Hogyan kell az iparűzési adó komplex megosztását alkalmazni a kivaalanyoknál, ha nincs a kiva alatt tao szerint értékcsökkenés?
135. cikk / 757 Cserébe adott eszköz eladási ára
Kérdés: Az Szt. 50. § (2) bekezdését figyelembe véve garanciális csere során kapott eszköznél mi lesz a cserébe adott eszköz eladási ára? Milyen bizonylatot kell kapnunk a szállítótól?
136. cikk / 757 Épülethez vásárolt szalagredőny
Kérdés: Hova kell könyvelni az épülethez vásárolt szalagredőnyt? Az épület része, vagy önálló eszköz, esetleg költségként elszámolható?
137. cikk / 757 Klímák felszerelése
Kérdés: Intézményünk 4 db klímát vásárolt 5-3,5-7,5 kW teljesítménnyel. A klímákat felszereltük és üzembe helyeztük az épületeinkben. Számvitelileg hogyan kell kezelnünk a beszerzéseket? Értéknövelő beruházásként, tartozékként vagy önálló eszközként?
138. cikk / 757 Tenyészállat leírása egyéni vállalkozónál
Kérdés: Egyéni vállalkozásnál tenyészállatként számlával beszerzett ló vásárlása esetén van-e lehetőség a vásárlás évében egy összegben költségként/egyösszegű értékcsökkenésként elszámolni a ló beszerzési értékét, ha az magasabb, mint 200 E Ft? Kérem, részletezzék, hogy milyen értékcsökkenéssel lehet számolni a lovakra, ha egyedi módon vannak nyilvántartva.
139. cikk / 757 Megvásárolt ingatlan birtokba adás nélkül
Kérdés: Társaságunk megvásárolt egy ingatlant nyilvános árverésen 2020 februárjában. 2021 februárjában került a tulajdonjog bejegyzésre, azonban a birtokba adás a mai napig nem történt meg, bíróság elé is került az ügy a napokban. Gyakorlatilag van egy ingatlanunk, amihez nincsen kulcsunk. Ez esetben hogyan szerepelhet a társaság eszközei között? Aktiválhatom és elszámolhatom az értékcsökkenést? Beruházások között mutathatom ki? Esetleg a készletek között kell kimutatnom? Még nem dőlt el az ingatlan sorsa. Lehetséges, hogy továbbértékesítésre kerül. Nem ez társaság fő tevékenysége. Saját célú felhasználásra vásároltuk volna, de mivel majd 1,5 év után sem került a birtokunkba, lehet, hogy megválnánk tőle, ha sikerül birtokba venni.
140. cikk / 757 Szalmavásárlás, -bálázás bekerülési értéke
Kérdés: Állattenyésztéssel foglalkozó társaság almozásra tarlóról szalmát vásárol. A telephelyre szállítás saját gépjárművel, saját alkalmazottal történik. A beszállítást megelőzően gépet bérel a bálázáshoz, amit szintén saját alkalmazottak végeznek. A bálázógép üzemeltetéséhez az üzemanyagot saját kútjából tankolja. Az alomról a cég folyamatos készletnyilvántartást vezet. A bálázási költségeket, különösen a személyi jellegű költségeket hogyan kell elszámolni? Az alomszalma más esetben bálázottan vásárolva, anyagként kerül kimutatásra, és a raktárba történő beszállításra kifizetett idegen fuvarköltség a bekerülési érték részét képezi. Így saját termelésű készletté válik, vagy a költségek egyszerűen a felmerüléskor elszámolandók?
