Jelentős összegű hiba a mérlegben, az eredménykimutatásban

Kérdés: Társaságunknál 2020. december végén vált ismertté a jelentős összegű (a mérlegfőösszeg 2%-át jóval meghaladó), a 2019. üzleti évet érintő árbevétel (elszámolási időszak 2019. 01. 01. – 2019. 12. 31.). Elkülönített vevői és értékesítés nettó árbevétele főkönyvi számlákon tartjuk nyilván a kiszámlázott összeget (egy db kimenő számla készült) a 2020. évi könyvelésben. Az áfafizetés időszaka 2020. február hónap, amely időszak áfabevallását önrevízióval korrigáltuk. 2020. évben háromoszlopos egyszerűsített éves beszámolót készítünk. A gazdasági esemény az egyszerűsített éves beszámoló mérlegének és eredménykimutatásának mely sorait fogja érinteni a lezárt üzleti évre vonatkozó módosítások oszlopában? Az iparűzésiadó-bevallást és a társaságiadó-bevallást önrevízióval kell korrigálni a 2019. évre, vagy a 2020. évi bevallásba kell korrekcióként beállítani?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válaszhoz pontosítani kell, és ki kell egészíteni a kérdésben leírtakat. Úgy tűnik, hogy a 2019. üzleti évet érintő árbevételt csak 2020. december végén számlázták. Mikor volt a teljesítés? A 2020-ban kiszámlázott tételt a vevő elismerte? Akkor nem egyéb vevő, hanem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. június 17.
Kapcsolódó címke:

Kedvezménnyel vásárolt laptop

Kérdés: A kft. 90%-os kedvezménnyel vásárolhatott telefonkészüléket és laptopot egy telefontársaságtól. Az eladó a számlán feltüntette az eredeti árat, a kedvezmény összegét és a fizetendő összeget is. Kérem a gazdasági esemény kontírozását! A tárgyi eszközök nyilvántartásában milyen összeggel kell nyilvántartásba venni a vásárolt eszközöket? A laptop eredeti ára 500 E Ft.
Részlet az állásfoglalásából: […] A kft. a telefontársaságtól nem támogatást, hanem kedvezményt (a számlában feltüntetett engedményt) kapott a telefonkészülék, a laptop vásárlásakor.Az Szt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján a telefontársaságnál az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni ......[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. június 17.
Kapcsolódó címkék:  

Különbözeti árrés alapja

Kérdés: Használtautó-kereskedéssel foglalkozó cég a különbözet szerinti adózást választotta. Mikor jár el helyesen a cég a különbözeti árrés alapjának meghatározásakor? Az autókat az EU-n belül szerzi be, szintén különbözeti áfával. Helyesen jár-e el, ha a beszerzési árba beszámítja a mindenkori autó alvázszámával, motorszámával feltüntetve kiállított szállítási, szerelési, licitköltségeket, vagy csak a gépjármű beszerzési értékét veszi figyelembe? Külön számlát kap a gépjármű áráról, amely viszonteladói különbözeti ár, illetve külön számlát az egyéb költségek, mint a szállítási díj, kezelési díj, ezek pedig EU-s fordított adózással vannak kiállítva.
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Áfa-tv. 217. §-a alapján az adó alapja a viszonteladó árrése, csökkentve magával az árrésre jutó adó összegével. Az árrés a termék értékesítési árának (kisebbítendő tag) és beszerzési árának (kivonandó tag) a különbözetével egyezik meg. Az Áfa-tv. a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. május 27.
Kapcsolódó címke:

Csereeszköz könyvelése

Kérdés: Garanciális csere elszámolásában kérem a segítségüket. Nulla könyv szerinti értékű eszköz lett garancia keretében cserélve. A könyvelési program tárgyieszköz-modulja automatikusan könyvel, miután a gazdasági eseményt megadtuk. Az eszköz bruttó értékét és értékcsökkenését kivezette az egyéb ráfordítások közé, a cserébe kapott eszközt pedig könyvelte a visszaadott, kicserélt eszköz vásárláskori bekerülési értékének összegében az alábbiak szerint: T 13 – K 9. Így keletkezett most egy nagy összegű bevételünk. Helyes ez az elszámolás?
Részlet az állásfoglalásából: […] Ebben a formában nem helyes, mert nem nevesítette, hogy a 9. számlaosztály mely számlájára kell köny­velni.Az Szt. 50. §-ának (2) bekezdése szerint a csere útján beszerzett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköz csereszerződés szerinti értéke, a cserébe adott...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. május 13.
Kapcsolódó címke:

A közbeszerzési díj a beszerzési érték része

Kérdés: Központi közbeszerzési eljárásban kiválasztott szervezet által készítettünk szoftvereket, illetve vásároltunk tárgyi eszközöket. A megrendelés értékének 1%-át kitevő, kötelezően fizetett és a beszerzések számlájában külön tételként szereplő, de az eszközökhöz egyértelműen hozzárendelhető közbeszerzési díjat minden esetben az eszközökre aktiváltuk, azaz a beszerzési érték részeként kezeltük. Helyesen jártunk-e el?
Részlet az állásfoglalásából: […] A rövid válasz az, hogy helyesen jártak el.Az Szt. 47. §-a részletezi az eszközök bekerülési (beszerzési, előállítási) értékébe tartozó tételeket. Bár ezek között tételesen nem szerepel a közbeszerzési díj, de megfelel a beszerzési értékbe tartozó tételekkel...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. május 13.
Kapcsolódó címke:

Kriptovalutához kapcsolódó kérdések

Kérdés: Kérdéseink kriptovaluták tőzsdei kereskedésének céges formában történő adózásával kapcsolatosak. Ha jól tudjuk, akkor kriptovaluták kezelésével külön sem a számviteli törvény, sem a társaságiadó-törvény nem foglalkozik, vagyis az interneten elérhető NAV-állásfoglalások és különböző cikkek alapján az alábbiakat szűrtük le: a kriptovaluta-ügyleteket követelésként kell kezelni, nyilvántartást kell vezetni az egyes kriptovalutákról, amely tartalmazza a "fajtáját", mennyiségét, a beszerzés időpontját, valamint szerzéskori értékét. Az ügyletek során nyereség vagy veszteség keletkezik. Látnak-e Önök problémát azzal kapcsolatban, hogy egy kft. fő tevékenységként kriptovaluta-kereskedéssel foglalkozzon? Van-e annak törvényi akadálya, hogy céges formában a gazdasági társaság a kriptotőzsdén akár napi 10.000 tranzakciót elvégezzen? Lehetséges kriptovaluta apportálása a cégbe? Ha igen, milyen értéken történik az apportálás? Beszerzéskori vagy aktuális piaci árfolyam melletti értéken? Amennyiben a kriptovaluta tőzsdei kereskedését céges formában végzi, valóban van lehetőség az ügyleteken elszenvedett veszteség elszámolására? Tudomásunk szerint a magánszemélyek egyéb jövedelemként kötelesek adózni a kriptovaluta-ügyleteikből származó jövedelmük után, és adózásuk során adóalapjukba a nyereséges ügyletek eredménye kerül, amellyel szemben a veszteséges ügyleteiket nem tudják beállítani, vagyis a céges formában történő adózás jelentősen előnyösebbnek tűnik számukra. Jól gondoljuk?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kriptovaluta nem jogszabály által meghatározott fizetőeszköz, értékpapír vagy birtokba vehető dolog, és csak virtuálisan létezik. Ezért tekinti a szakmai álláspont a kriptovaluta-ügyleteket követelésnek, méghozzá vásárolt követelésnek (nem felel meg az Szt. 29. §-a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. április 29.
Kapcsolódó címke:

Beruházásra adott előleg árfolyam-különbözete

Kérdés: A tárgyi eszköz beszerzési értékét módosítja az aktiválásig felmerült árfolyam-különbözet. Hogyan járunk el helyesen, ha előleget is fizettünk a beruházáshoz kapcsolódóan? Az előleg fizetése a tárgyévet megelőző év október hó, amelyet a fordulónapi árfolyamra átértékelünk. A számla beérkezése a tárgyévben január, kiegyenlítése február. Az eszköz márciusban kerül aktiválásra. Helyesen járunk el, ha az előleg átértékelésekor keletkezett árfolyam-különbözettel korrigáljuk a beruházás értékét már az előző évben, majd ugyanezt tesszük az előleg végszámlába történő beszámításakor (előleg 12. 31-i árfolyamra értékelt összegéhez viszonyítva), illetve a fennmaradt kötelezettség pénzügyi rendezésekor keletkezett árfolyam-különbözettel is?
Részlet az állásfoglalásából: […] A rövid válasz az, hogy nem járnak el helyesen!Az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerint: a bekerülési (beszerzési) érték részét képezi a beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó – devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett –...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. április 29.
Kapcsolódó címke:

Fuvarköltség elszámolása

Kérdés: Egy magyar cég külföldről, illetve belföldről beszerzett áruját nem saját raktárába, hanem közvetlenül a magyar vevőjéhez szállíttatja, harmadik fél által. Ez esetben a fuvarköltség az árubeszerzés mellékköltsége (8. számlaosztály: elábé), vagy az értékesítéshez kapcsolódik (52. egyéb szolg.), esetleg valamiféle megosztás lenne szükséges? A fuvardíjak az adott árukhoz egyértelműen hozzárendelhetők.
Részlet az állásfoglalásából: […] Az adott esetben a fuvarköltség nem mellékköltsége az árubeszerzésnek, hanem az árubeszerzés költsége, az árunak a cég raktárába történő beszállítás helyett ugyan máshova történik a szállítás, de a cég szempontjából csak beszállításnak minősíthető. Az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. április 29.
Kapcsolódó címke:

Termék ajándékozása jogviszonyban nem álló személynek

Kérdés: Egy anyatejpótló tápszereket forgalmazó áfaalany társaság 200 ezer forint beszerzési áron nyilvántartott terméket szeretne ajándékozni egy vele semmilyen jogviszonyban nem álló magánszemélynek. A magánszemély elvesztette a feleségét a koronavírusban, és magára maradt 3 gyermekkel, köztük egy kisbabával. Az ajándékozásról riport fog készülni, amit bemutatnak különböző televíziós műsorban. Az ingyenes juttatás következtében milyen adóteherrel kell számolnia a társaságnak (taonövelő tétel) és a megajándékozott magánszemélynek (felmerülhet-e ajándékozási illeték, szja, szocho)? Áfaköteles-e az ügylet, és kell-e számlával bizonylatolni? Szükség van-e az elkészült riportfilmen kívül bármilyen szerződésre az ügylet megfelelő számviteli, adózási kezeléséhez?
Részlet az állásfoglalásából: […] A magánszemélynek ingyenesen adott juttatás a társaságnál üzletpolitikai (reklám-) célú juttatásnak tekinthető, és így az Szja-tv. 70. § (6) bekezdés d) pont alapján egyes meghatározott juttatásként adóztatható. Ezáltal az adókötelezettség nem a magánszemélyt, hanem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. április 29.
Kapcsolódó címkék:  

Közös pályázat támogatásának elszámolása

Kérdés: Köztulajdonban álló gazdasági társaság, valamint a tulajdonosok közösen nyertek pályázati támogatást. A támogatással érintett időszak 2020-2021. A támogatás felújításra irányul. A felújítandó eszközök egy része a gazdasági társaság tulajdona, egy része a tulajdonosoké (ezeket az eszközöket szerződés alapján a gazdasági társaság üzemelteti). Az előleget a gazdasági társaság kapta meg. A gazdasági társaság saját eszközeinek felújítása, valamint ezek elszámolása rendben van. A tulajdonos eszközeinek felújítása a gazdasági társaság közreműködésével valósult és valósul meg oly módon, hogy továbbszámlázza a tulajdonos felé a felújításról szóló számlát, amelyen a támogatásra jutó rész mint térítésmentes átadás szerepel (térítésmentes átadásnál az áfa fizetendő). Így a tulajdonos a könyveiben az eszközöket beszerzési értéken tudja nyilvántartani. Miként kell kimutatni a tulajdonos eszközeire jutó támogatást a gazdasági társaság könyveiben? A támogatásból a tárgyévben (2020) már részben megvalósult felújításokra jutó értékcsökkenést a gazdasági társaságnál elszámoltuk. A tulajdonos felé a már elvégzett felújításokat továbbszámláztuk (a támogatásra jutó részt térítésmentes átadásként). Elszámolható-e a már megvalósult felújításra jutó támogatási összeg egyéb bevételként a tárgyévben?
Részlet az állásfoglalásából: […] A rövid válasz az, hogy a tulajdonos eszközei felújítására jutó támogatás egyéb bevételként a gazdasági társaságnál nem számolható el, sem 2020-ban, sem 2021-ben!A gazdasági társaságnál a kapott támogatásnak azt a részét, amelyik a tulajdonos eszközei felújításához...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. április 15.
Kapcsolódó címke:
1
…
16
17
18
…
78