Devizaárfolyam harmadik országból importált áru esetében

Kérdés: Harmadik országból (Kína) importált áru esetében nem kötnek adásvételi szerződést, nagyon kevés dokumentumot kapunk. Megrendeljük az árut, amelyről a vámhivatal határozatot ad ki. Eddigi eljárásunk úgy alakult, hogy a teljesítés helyét és idejét a vámhatározat kiadására határoztuk meg. Az árfolyamot pedig a határozatban szereplő árfolyamra tettük. A kft. az MNB-árfolyamra is bejelentkezett. Több fórumon olvastuk, hogy nem megfelelő az átváltás a határozatban megállapított árfolyamon, hanem az MNB-árfolyamon kellene, amennyiben azt választotta a cég. Maradhat-e így, ebben a formában ez évben az eljárásunk, és a jövőben térjünk át az MNB-árfolyamra, vagy pedig módosítsuk már a 2020. évet is?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szt. 60. §-ának (1) bekezdése szerint a külföldi pénzértékre szóló kötelezettséget (és ezzel az importált áru értékét) a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó – a (4)–(6) bekezdés szerinti – devizaárfolyamon...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. február 25.
Kapcsolódó címkék:  

Le nem vonható áfa elhatárolása

Kérdés: Társaságunk 4 éves futamidejű nyílt végű lízingben vett több személygépkocsit. A szerződés szerint az első részlet kiemelt részlet volt, a teljes lízingdíj 20%-a. Az első részletre felszámított áfa 50%-át a társaság levonásba helyezte, hogy az autók részbeni hivatali célú használatát igazolni tudja. A másik 50%-ot le nem vonható áfaként teljes egészében az egyéb ráfordítások közé könyvelte. Nem kellett volna az első részletre felszámított nem levonható áfát megosztani a futamidő alapján adott évre jutó ráfordítás és az aktív időbeli elhatárolás között?
Részlet az állásfoglalásából: […] A rövid válasz az, hogy nem kell megosztani!A nyílt végű pénzügyi lízing sajátossága az, hogy az Áfa-tv. szerinti elszámolási szabályoktól a számviteli elő­írások érdemileg eltérnek. Az Áfa-tv. szerint a nyílt végű pénzügyi lízing szolgáltatás, a számvitel szerint...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. február 4.
Kapcsolódó címkék:  

Speciális gyártóeszközök előállítása, elszámolása

Kérdés: Társaságunk autóipari és egyéb műanyagipari alkatrészek, termékek előállításával foglalkozik. A gyártás során speciális gyártóeszközöket (szerszámokat) használunk, amelyek az előállítandó termékek fajtájának megfelelően cserélődnek a gyártási folyamat során. Az előállítandó termékkör folyamatos bővülésének köszönhetően mára már 1400 db-os szerszámkészlettel rendelkezünk. A szerszámok használati ideje rendkívül változó, alapvetően a megrendelői igény határozza meg, hogy mennyi ideig vesznek részt a gyártási folyamatban. Ezen szerszámok rendkívül nagy értéket képviselnek, általában több tíz, de van olyan szerszám is, amelynek előállítása 30-40 milliós költséget jelent. Jelenleg is van olyan gyártás alatt lévő szerszám, amelynek csak a tervezési és konstrukciós költsége 24 millió Ft, a teljes bekerülési értéke pedig eléri a 43 millió forintot. A 2020. év során ezen a jogcímen már 415 millió forint került elszámolásra. A nagyságrend bemutatásával csak azt kívántam érzékeltetni, hogy ennek a témakörnek a helyes számviteli és adózási elszámolása kiemelkedően fontos a társaság számára.
Részlet az állásfoglalásából: […] A szabályos számviteli elszámolás megtalálása érdekében a kérdező a kérdésben röviden vázolta egy szerszám­megrendelés és -gyártás folyamatát. Válaszunkban a folyamat lényeges elemeire utalunk, és ahhoz kapcsoljuk állásfoglalásunkat.A megrendelő cég megbízza...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. február 4.
Kapcsolódó címke:

Fizetési kedvezmény könyvelése

Kérdés: Az adóhatóság határozata szerint a társaságnak nagy összegű adóbírságot kell fizetnie. Atársaság az Art. 198. §-a alapján az adóbírság megfizetésére részletfizetés engedélyezését kérte, amelyet az adóhatóság határozat formájában engedélyezett. Hogyan kell ezt könyvelni?
Részlet az állásfoglalásából: […] Fizetési kedvezményt határozattal – jellemzően – az adóhatóság engedélyez. Ez esetben a kötelezettség teljes összegét elsődlegesen könyvelni kell a megfelelő költség-ráfordítás számlával szemben (az adóbírságot a T 8632 – K 463-11 könyvelési tétellel). A fizetési...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. december 10.
Kapcsolódó címke:

Készletek nyilvántartása

Kérdés: Éves beszámolót készítő gyártó középvállalkozás milyen árat használhat a készletek nyilvántartására? Az alapanyagot megvásárolja, ebből előállít készterméket, amit értékesít. Év végén marad alapanyagkészlet, befejezetlen és félkész termék. Ezek vonatkozásában milyen árat lehet alkalmazni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésből nem derülnek ki az éves beszámolót készítő vállalkozás nagyságrendi adatai, így az sem, hogy a számviteli törvény alapján kötelező-e éves beszámolót készítenie, vagy csak saját döntés alapján készít a vállalkozás éves beszámolót. Nem megállapítható...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. december 10.
Kapcsolódó címkék:  

Katás ügyvédi iroda ingatlaneladása

Kérdés: A 2012. évi CXLVII. törvény 2. § 12. g) pontja értelmében a kisadózó egyéni vállalkozónak a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköze értékesítésekor az ebből származó jövedelmének adózására az 1995. évi CXVII. Szja-tv. XI. fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmaznia. Tehát a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköze értékesítésének ellenértéke nem számít a kisadózó vállalkozás bevételének. Ingatlan esetén, ha több mint öt év eltelt a vásárlás óta, adómentessé válik az értékesítéssel megszerzett jövedelme.
1. Hasonló helyzetben lévő kataadóalany ügyvédi iroda esetén hogyan kell leadózni az ingatlaneladásból származó jövedelmet, ha az nem kizárólag üzemi célt szolgált?
2. A jelenleg kataadóalany ügyvédi iroda 20 éve vásárolt ingatlanának értékesítését milyen adózási forma választása esetén tudja optimalizálni?
3. Esetleg érdemes értékhelyesbítéssel a piaci értékre módosítani az ingatlan értékét még az értékesítést megelőzően, hogy ezáltal az értékesítés ellenértékével szemben magasabb legyen a beszerzési érték?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Katv. 2. § 12/g) pont szerinti adózás kizárólag az egyéni vállalkozóra vonatkozik. Az ügyvédi iroda tulajdonát képező ingatlan értékesítéskor az ellenérték minősül a kisadózó vállalkozás bevételének. Ha ezzel túllépi a 12 millió forint bevételi határt, akkor a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. december 10.
Kapcsolódó címkék:      

Árukészlet átadása nyilvántartás hiányában

Kérdés: Sportáruházi nagykereskedelemmel foglalkozó kft., amely nem vezet év közben folyamatos mennyiségi és értékbeni készletnyilvántartást, októberben egy közhasznú szervezetnek adományoz 5 millió forint értékű árukészletet, amit már több mint 5 éve szerzett be, és nem tudott – előreláthatólag nem is tudna – értékesíteni. A közhasznú szervezet kiállította az igazolást az adományról. Jól tudjuk-e, hogy ez esetben nincs áfafizetési kötelezettség a kft.-nél, és a társasági adó alapja csökkenthető az igazoláson szereplő adomány 20%-ának megfelelő összeggel? Szükséges-e könyvelni az adományozást? Ha igen, mi a megfelelő kontírozása?
Részlet az állásfoglalásából: […] A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem alapvető követelménye, hogy– minden gazdasági műveletről, eseményről bizonylatot kell kiállítani, és– a szabályszerűen kiállított bizonylatok adatait a könyvviteli nyilvántartásban rögzíteni kell.A kérdés kapcsán valójában két...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. december 10.
Kapcsolódó címkék:    

Visszáru vagy visszaszámlázás

Kérdés: Társaságunk egyik beszállítójával időszakonkénti elszámolásban állapodtunk meg. Az elszámolás 21 naponta történik. Több esetben előfordul visszáru a szállító felé. A szállítónk ebben az esetben a számla kiállításánál teljesítési időpontként a tényleges visszavétel napját írja a számlára. Akonkrét eset:
– eredeti számla kelte: 10. 14., teljesítés időpontja: 11. 04., fizetési határidő: 11. 04.
– módosító számla kelte: 10. 16., teljesítés időpontja: 10. 16., fizetési határidő: 11. 06.
Az áfabevallásban az eredeti számla a 11. havi bevallásba kerül, a korrekciós számla teljesítési határideje 10. hó. A korrekciós számla teljesítési határideje megelőzi az eredeti számla teljesítési idejét. Helyesen járok el, ha mindkét számlát a 11. havi áfabevallásban szerepeltetem?
Részlet az állásfoglalásából: […] A gyakorlatban visszáru alatt többféle konstrukciót szoktak érteni, a felek megállapodásától függően. Ilyen lehet, amikor a felek az eredeti szerződéses mennyiséget módosítják (csökkentik), vagyis az adó alapja (illetve a másik oldalon a levonható adó) utólag csökken. A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. november 26.
Kapcsolódó címkék:  

Bizományosi vagy ügynöki tevékenység

Kérdés: Cégünk használt gépjármű kereskedésével is foglalkozik. Ugyanakkor megkeresett minket egy régi ügyfelünk, bizományosi konstrukcióban bízna meg minket azzal, hogy a cége tulajdonában lévő személygépkocsit adjuk el egy harmadik félnek. Nyilván ezt jutalék ellenében végeznénk el. Nem tudok különbséget tenni alapvetően a bizományosi konstrukció és az ügynöki kereskedelem között. Acégünk nem venné meg a szóban forgó személygépkocsit a megbízótól (tehát az eladó cég nem számlázná ki nekünk adómentesen az autót), és ezáltal mi sem értékesítenénk azt egy harmadik félnek (számlával). Cégünk keresne vevőt az autóra, és összehozná az eladót a vevővel. Ha jól értelmezem a bizományosi ügylet lényegét, ebben az esetben nem bizományosi ügyletről lenne szó (hiszen ott a megbízó eladja a bizományosnak az ingóságot, majd a bizományos számlával továbbértékesíti azt), hanem közvetítői szerepünk lenne a folyamatban, amelyről (áfás adóalanyként) áfás jutalékszámlát állítanánk ki a megbízó felé. Jól gondolom?
Részlet az állásfoglalásából: […] A rövid válasz az, hogy jól gondolja, de az nem kapcsolódik a kérdés bevezető részéhez, ahol bizományosi konstrukcióról szól.A bizományi (és nem bizományosi) szerződés jogi szabályait a Ptk. 6:281-6:287. §-ai tartalmazzák. E szerint: bizományi szerződés alapján a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. november 26.

Ingatlan számviteli, adójogi értelmezése

Kérdés: A Számviteli Levelek 434. számának átnézése kapcsán a 8360. kérdésre adott válaszban megdöbbenéssel olvastam, hogy a választ adó szerint: "Fentiek alapján nem egyértelmű, hogy 2014-ben milyen okból kerülhetett sor a számla megbontására, hiszen az ingatlan és a hozzá tartozó földrészlet (telek) együtt kezelendő." Ez a szövegrész ellentmond a számviteli követelményeknek, amelyből az következik, hogy a telek (földrészlet) és a felépítmény (épület) együttes vásárlásakor a számlán külön kell feltüntetni a telek értékét, és külön a felépítmény értékét, sőt, ha csak egy értéket tüntet fel az eladó, akkor azt a vevőnél (a beszerzőnél) a könyvelés során meg kell bontani a telek és a felépítmény értékére. Ezek előrebocsátása után kérdezem, melyik álláspont a helyes?
Részlet az állásfoglalásából: […] A választ azzal kell kezdeni, sajnálatos módon nem ez az egyetlen eset, amikor az adójog értelmezői másként minősítik a tárgyi eszközöket (jelen esetben az ingatlan és hozzá tartozó földrészlet vonatkozásában), mint ahogyan az a számviteli (esetleg más adójogi)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. november 12.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
17
18
19
…
78