Épülethez vásárolt szalagredőny

Kérdés: Hova kell könyvelni az épülethez vásárolt szalagredőnyt? Az épület része, vagy önálló eszköz, esetleg költségként elszámolható?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 7-8-9. pontjai tartalmazzák a beruházás, felújítás, karbantartás értelmező rendelkezéseit. A szalagredőny beszerzése esetében is ezen értelmező rendelkezésekben foglaltakból kell kiindulni.A szalagredőny-vásárlás történhetett azért,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. szeptember 23.
Kapcsolódó címkék:  

Klímák felszerelése

Kérdés: Intézményünk 4 db klímát vásárolt 5-3,5-7,5 kW teljesítménnyel. A klímákat felszereltük és üzembe helyeztük az épületeinkben. Számvitelileg hogyan kell kezelnünk a beszerzéseket? Értéknövelő beruházásként, tartozékként vagy önálló eszközként?
Részlet az állásfoglalásából: […] Sajnos nem vagyunk a klímaberendezés műszaki paramétereit ismerő szakemberek. Így a kérdésre egyértelmű választ nem tudunk adni. Válaszainkat csak különböző feltételek megléte mellett tudjuk megfogalmazni.A kérdésből az következik, hogy a már rendeltetésszerűen használatba...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. szeptember 9.
Kapcsolódó címke:

Tenyészállat leírása egyéni vállalkozónál

Kérdés: Egyéni vállalkozásnál tenyészállatként számlával beszerzett ló vásárlása esetén van-e lehetőség a vásárlás évében egy összegben költségként/egyösszegű értékcsökkenésként elszámolni a ló beszerzési értékét, ha az magasabb, mint 200 E Ft? Kérem, részletezzék, hogy milyen értékcsökkenéssel lehet számolni a lovakra, ha egyedi módon vannak nyilvántartva.
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szja-tv. 11. számú melléklete tartalmazza, hogy tenyészállat esetében milyen elszámolás módot lehet alkalmazni. Ez alapján az egyéni vállalkozó választhatja, hogy a tenyészállat beszerzési árát a felmerülés évében költségként elszámolja vagy azt értékcsökkenésként...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. szeptember 9.
Kapcsolódó címke:

Megvásárolt ingatlan birtokba adás nélkül

Kérdés: Társaságunk megvásárolt egy ingatlant nyilvános árverésen 2020 februárjában. 2021 februárjában került a tulajdonjog bejegyzésre, azonban a birtokba adás a mai napig nem történt meg, bíróság elé is került az ügy a napokban. Gyakorlatilag van egy ingatlanunk, amihez nincsen kulcsunk. Ez esetben hogyan szerepelhet a társaság eszközei között? Aktiválhatom és elszámolhatom az értékcsökkenést? Beruházások között mutathatom ki? Esetleg a készletek között kell kimutatnom? Még nem dőlt el az ingatlan sorsa. Lehetséges, hogy továbbértékesítésre kerül. Nem ez társaság fő tevékenysége. Saját célú felhasználásra vásároltuk volna, de mivel majd 1,5 év után sem került a birtokunkba, lehet, hogy megválnánk tőle, ha sikerül birtokba venni.
Részlet az állásfoglalásából: […] Az ingatlan nyilvántartásba vételénél alapvetően abból kell kiindulni, hogy az ingatlanvásárlással mi volt a társaság célja. A kérdés szerint: a saját célra történő használat. Ezért helyes, hogy a megvásárolt ingatlant a beruházási számlán mutatják ki. Az aktiválás, a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. szeptember 9.

Szalmavásárlás, -bálázás bekerülési értéke

Kérdés: Állattenyésztéssel foglalkozó társaság almozásra tarlóról szalmát vásárol. A telephelyre szállítás saját gépjárművel, saját alkalmazottal történik. A beszállítást megelőzően gépet bérel a bálázáshoz, amit szintén saját alkalmazottak végeznek. A bálázógép üzemeltetéséhez az üzemanyagot saját kútjából tankolja. Az alomról a cég folyamatos készletnyilvántartást vezet. A bálázási költségeket, különösen a személyi jellegű költségeket hogyan kell elszámolni? Az alomszalma más esetben bálázottan vásárolva, anyagként kerül kimutatásra, és a raktárba történő beszállításra kifizetett idegen fuvarköltség a bekerülési érték részét képezi. Így saját termelésű készletté válik, vagy a költségek egyszerűen a felmerüléskor elszámolandók?
Részlet az állásfoglalásából: […] Zavaró az utolsó kérdés. Feltételezzük, hogy a kérdés bevezető részére vonatkozik.A rend kedvéért megjegyezzük, helyesen járnak el, amikor a bálázottan vásárolt alomszalmát anyagként készletre veszik, és az alomszalma bekerülési értékében a bálázott alomszalma...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. szeptember 9.
Kapcsolódó címkék:  

Forintban számlázott ellenérték kiegyenlítése euróban

Kérdés: Belföldi vállalkozás másik magyar társaságnak szerződés szerint terméket értékesít. Az ellenértéket forintban határozták meg, a számla is forintban készül. A két társaság megállapodott, hogy a vevő a forintban készült számla ellenértékét minden esetben euróban fogja kifizetni. A forint euróárfolyamát azonban az év végéig 360 forintban határoznák meg. A forintban készült számlára minden esetben feltüntetik a rögzített árfolyam alapján kiszámított euró értékét is, mint fizetendő összeget. Megfelel-e az így készített számla a jogszabályoknak, az áfatörvény előírásainak?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Áfa-tv. 65. §-a alapján termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapja főszabály szerint a pénzben kifejezett ellenérték, amelyet a jogosult kap vagy kapnia kell akár a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybe vevőjétől, akár harmadik...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. augusztus 26.
Kapcsolódó címkék:  

IFRS szerint könyvelő társult vállalkozás konszolidációja

Kérdés: Van egy társaság, amit a számviteli szabályok szerint könyvelünk. Ebbe kellene konszolidálni egy nyrt.-t társult vállalkozásként, amit IFRS szerint könyvelnek. Hogyan lehet a 2-féle számviteli módszer szerint könyvelt társaságot konszolidálni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A számviteli törvény 130. §-a (1)–(3) bekezdéseinek az előírása szerint a társult vállalkozásban lévő részesedés a nem teljes körű bevonáskor a következő módszerek szerint mutatható ki [a választott módszert az összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. augusztus 5.
Kapcsolódó címkék:  

Képernyő előtti munkavégzéshez szemüveg

Kérdés: Képernyő előtt munkát végző személy a cég nevére szóló számlát hoz. A számla összege 90.000 forint, amelyből a cég bruttó 30.000 forintot térít meg a kollektív szerződés alapján. Ilyen esetben hogyan kell helyesen elszámolni a számlát? A teljes számlát, vagy csak a megtérített összeget? Tegyük fel, hogy a szemüveg a munkavégzés feltétele [Szja-tv. 4. § (2a) bekezdése], illetve védőeszköznek minősül (1. sz. melléklet 8. pont).
Részlet az állásfoglalásából: […] A választ azzal kezdjük, hogy a számviteli és adózás nélküli elszámolás nem "tegyük fel"-re, azaz feltételezésre épül.A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet rendelkezik. Ha ezen rendeletnek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. július 15.
Kapcsolódó címke:

Garanciakiterjesztés elszámolása

Kérdés: Riasztóberendezések és számítógépek kereskedésével foglalkozó társaságnál egyre több olyan eset van, amikor az ügyfél garanciakiterjesztést kíván vásárolni az eszköz megvásárlásával egyidejűleg. Ezt a garanciakiterjesztést a társaságnak is meg kell vásárolnia az eladótól. A termékkel eredetileg pl. 3 év garancia jár, de a vevő ehhez még plusz 1 év kiterjesztett garanciát vásárol. Ezt az eladótól megvásároljuk, amelyet az eladó a számlán külön feltüntet (értékkel). Számvitelileg a kiterjesztett garancia (plusz garanciális időszak) az áru bekerülési értékét növelő tétel, vagy időbeli elhatárolásként kellene kezelni bejövő és kimenő oldalon is? Az olyan esetekben, amikor eleve úgy vásárolunk terméket, hogy az ár tartalmazza a garanciális időszakot is – mert X Ft 2 év garanciával és Y Ft 3 év garanciával –, jól gondoljuk, hogy az elhatárolás fel sem merül? Itt a termék árában foglalt garancia a bekerülési érték része? Az előzőekben feltett kérdésekre adott válaszok másképpen alakulnak, ha nem az áru (eszköz) megvásárlásával egyidejűleg történik a garanciakiterjesztés-vásárlás, hanem például fél év elteltével?
Részlet az állásfoglalásából: […] Kezdjük a választ azzal az esettel, amikor a garancia­kiterjesztés-vásárlás az áru beszerzéséhez, majd eladásához kapcsolódik. Az Szt. 47. §-ának (1) bekezdése szerint az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. július 15.
Kapcsolódó címkék:  

Szén-dioxid-kvóták számviteli elszámolása

Kérdés: Szeretném a véleményüket kérni a szén-dioxid-kereskedelem, az ingyenesen kapott és a vásárolt szén-dioxid-kvóták számvitelével kapcsolatban. Korábban valamilyen támpontot nyújtott az egyik cikk, azóta viszont nagyot változott ez a terület. Egyre csökkenő arányú az ingyenesen kiosztott mennyiség, folyamatosan növekszik a vásárolt kvóta mennyisége és ára. Milyen esetben készlet és milyen esetben eszköz a nyilvántartott kvóta? Hogyan könyveljen az, aki csak a kötelezettség teljesítésére vásárol kvótát, és hogyan az, aki befektetési célból is? Immateriális jószág vagy készlet a kvóta? Milyen nyilvántartási értéket célszerű meghatározni? Időbeli elhatárolás vagy céltartalék a következő év áprilisában visszaadandó mennyiség? És hogyan kell könyvelni a visszaadást?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasz előtt megjegyezzük, a szén-dioxid-kvóta visszaadásával mi is foglalkoztunk a Számviteli Levelek 210. számában a 4401. kérdésre adott válaszunkban. Alapjaiban a szén-dioxid-kvóták számviteli elszámolásában – az Szt. időközben megszüntette a rendkívüli tételeket,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. július 15.
Kapcsolódó címke:
1
…
15
16
17
…
78