Importbeszerzés könyvelése

Kérdés: Melyik évre könyveljük a 2017. december havi importáru-beszerzést, amihez 2018. január 20-i vámhatározat tartozik, illetve a vámáfát mikor lehet visszakérni? Az áru ténylegesen januárban került belföldi forgalomba.
Részlet az állásfoglalásából: […] A beszerzést nem lehet másként értelmezni, mint a beszerzési folyamat befejező fázisát, azaz megtörtént eseményt, a beszerzett eszköz a cég birtokában van.A 2017. december havi importáru-beszerzést sem lehet másként értelmezni, mint egy olyan beszerzést, ami decemberben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. április 12.
Kapcsolódó címke:

Használt autó beszerzési költségei

Kérdés: A használtautó-kereskedelemmel foglalkozó cég külföldről is hoz be személygépkocsikat. Ezekkel az autókkal kapcsolatban többféle kiadás merül fel, mint például a honosítási díj, a regisztrációs adó, műszakivizsga-díj, egyéb eljárási díjak. Ezek a beszerzési ár részét képezik, emiatt az eladott áruk beszerzési értékére könyvelendők? Esetleg igénybe vett szolgáltatások költségei, vagy hatósági díjként kell kezelni?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szt. 47. §-a alapján az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege.A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. április 12.

Garanciális javítás ellenértékének megtérítése

Kérdés: A személygépkocsit értékesítő márkakereskedő garanciális javítási ellenértéke elszámolására vonatkozik a kérdés, amikor azokat a gépjármű importálója megtéríti. A gyakorlatban a vevő a márkakereskedőhöz fordul a hiba kijavítása érdekében. A vevő a javítási költségekről nem kap számlát, nem fizet érte. A gyártó, az importáló az igazolt és elfogadott garanciális javítás költségeit megtéríti a márkakereskedő részére, belső elszámolás alapján. Egy áfás értelmezés szerint a garanciális javításokról nem lehet áfás számlát kiállítani. Ha anyagra van szükség, az importáló küldi az anyagot számlával, a márkakereskedő levonja az áfát. A javítási, szerelési munkák ellenértékét számla nélkül téríti meg az importáló, emiatt azt egyéb bevételként kell elszámolni. Most azzal találkoztam, hogy az importáló által biztosított könyvelőprogram a garanciális költségek megtérítésével kapcsolatos igényt automatikus adatátadással árbevételként számolja el. Az áfabevallás analitikája ezt az árbevételt nem tartalmazza, ezért a kimutatott árbevétel nem egyeztethető a kibocsátott számlákkal és a felszámított adóalappal. Helyes-e az alkalmazott gyakorlat? Ha nem, milyen előírásokra lehet hivatkozni a megfelelő módosítás érdekében?
Részlet az állásfoglalásából: […] A hosszú kérdésre a rövid válasz az, hogy az alkalmazott gyakorlat nem helyes, alapvetően és egyértelműen a számviteli törvényre kell hivatkozni. Minden gazdasági eseményt könyvelni kell! Létező gazdasági eseményeket nem lehet meg nem történtnek tekinteni. Menjünk sorjában...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. április 12.

Cseh telephely és a magyar kft. közötti kapcsolat

Kérdés: A magyar kft.-nek Csehországban van egy raktára, ami telephelyként működik, cseh adószámmal. A telephely egyrészt Csehországban értékesít, másrészt a kft. felé is, mert a magyar hipermarket csak a kft.-től hajlandó a számlát befogadni. Hogyan kell könyvelnie a magyar kft.-nek a cseh adószámmal kiállított saját számláját, ugyanis a telephely adatait is könyvelni kell? Jelenleg a telephely kimenő számlája közösségi értékesítésként kerül Csehországban bevallásra, így a magyar könyvekben is exportárbevétel. A kft.-nél Közösségen belüli beszerzés, így az eladott áruk beszerzési értékeként is könyvelik. A kimenő és bejövő számla kompenzálásra kerül. Megfelelő a könyvelés? Ha nem, hogyan kell eljárni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben leírtak csak részben megfelelőek, nagyobbrészt hiányosak, a megfelelőnek tekinthető része is pontatlan, emiatt félrevezető.A kft. cseh telephelye a magyarországi kft. része. A külföldi telephelyen végzett tevékenység valamennyi gazdasági eseményét, eszközeit...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. március 22.
Kapcsolódó címkék:  

Visszlízingelt készletek az iparűzési adónál

Kérdés: Az 1990. évi C. törvény 39. § (4) bekezdése 2013. január 1-től szigorító intézkedésként az eladott áruk beszerzési értékét (elábé) és a közvetített szolgáltatások értékét csak sávosan engedi meg levonni. Az arányosítás főként a nagykereskedelemmel foglalkozó cégeket érintő, az adóalap védelmét szolgáló előírás. Ugyanakkor a nettó árbevétel és az eladott áruk beszerzési értéke bizonyos esetekben csak technikai jellegű elszámolásokat tartalmaz, növelve az iparűzési adó összegét, így nem szolgálja az arányos és igazságos közteherviselést. Nagykereskedelemben gyakori finanszírozási forma, hogy a finanszírozó pénzintézetek a kereskedő raktári készletének finanszírozására zárt végű pénzügyilízing-szerződést kötnek. Számviteli elszámolása és áfatörvénybeli kezelése a termékértékesítés szabályai szerint történik. Ebben az esetben a nagykereskedő beszerzési áron eladja a raktáron lévő készletét a lízingcégnek, amely a lízingszerződés alapján szintén nagykereskedelmi áron visszaszámlázza azt. A lízingelt eszközt újra készletre veszik, és a kereskedő később értékesíti tényleges vevői felé, amikor is a lízingszerződést felbontották. A lízingszerződés megkötésekor végrehajtott számlázással a nagykereskedő árbevétele megnövekszik a beszerzési áron kiszámlázott összeggel, egyidejűleg az eladott áruk beszerzési értéke is nő a beszerzési áron eladott készlet értékével. Mivel eredményt nem realizál e műveleten, úgy lenne indokolt, hogy adóznia se kelljen, azonban az 1990. évi C. törvény 39. § (4) bekezdése szerinti arányosítás miatt mégis keletkezik adóalap, a bevétel 15-25-30%-os mértékében. Be kell-e vonni az arányosításba a lízingcéggel a finanszírozás miatt könyvelendő technikai elábét, hiszen a könyvelésre nem tényleges kereskedelmi forgalom miatt kerül sor? Csak azért történik az elszámolás, hogy a könyvekben a lízingszerződés alapján kapott finanszírozási forrás – a lízingtartozás – megjelenjen.
Részlet az állásfoglalásából: […] A Htv. 39. § (1) bekezdése értelmében a Htv. 39. § (4)–(8) bekezdések szerinti módszerrel számított elábé és közvetített szolgáltatások együttes összegével (azaz korlátozottan, az árbevétel nagyságától függően, sávosan degresszív mértékben) lehet...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. március 8.
Kapcsolódó címkék:  

Vagyonszerzési illeték értékesítés után

Kérdés: 2016-ban ingatlant vásároltunk. A vagyonszerzési illetéket 2017. év végén állapította meg a hatóság, 2017. év végén fizettük ki azt, és az ingatlant azóta már továbbértékesítettük. Ez esetben a vagyonszerzési illetéket hogyan kell könyvelni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A rövid válasz az, hogy ugyanúgy, mintha a vagyonszerzési illetéket az ingatlanvásárlással egyidejűleg fizették volna meg.A megvásárolt ingatlant csak akkor lehetett beruházásként könyvelni, ha az ingatlant a saját tevékenységet szolgáló eszközként vásárolták,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. március 8.
Kapcsolódó címke:

Saját benzinkútnál történő tankolás

Kérdés: Társaságunk üzemanyag-kiskereskedelemmel foglalkozik. A saját személygépkocsikat is a saját benzinkutunkon tankoljuk, ugyanott, ahol a "nagyközönség" is. Nincs elkülönített tartály (kút) a saját tankolásokra. A saját tankolásról ugyanúgy számlát állít ki az automata, mint mindenki másnak, csak nálunk a számlán az eladó és a vevő neve is ugyanaz, a társaság neve. Hogyan kell könyvelni és milyen bizonylatok alapján a saját tankolásokat és az áfát? Folyamatos készletnyilvántartást nem vezetünk, minden üzemanyag-beszerzést az eladott áruk beszerzési értéke ráfordításszámlára könyvelünk, majd a hó végi készletet vezetjük vissza az előbb említett ráfordításszámláról. Egy hónapon belül többször is vásárolunk üzemanyagot eladási céllal, más-más áron. Nem tudjuk megmondani, hogy a cég autóiba történő tankolás éppen melyik beszerzésből történt. Gondot jelent, hogy az üzemanyag-beszerzés áfáját levonjuk, de a saját tankolás áfáját nem lehet levonni. Kérjük, számpélda bemutatásával, kontírozásával segítsék a probléma megoldását!
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben leírtak számos problémát vetnek fel, amely érinti a számviteli elszámolást is, és az áfaelszámolást is.Az Áfa-tv. 124. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a motorbenzint terhelő előzetesen felszámított áfa, a b) pont szerint a személygépkocsi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. február 15.
Kapcsolódó címkék:  

Nyílt végű pénzügyi lízing áfája

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing keretében beszerzett személygépkocsi áfáját nem kívánjuk visszaigényelni. A gépkocsi értéke 10 millió forint, 5 millió forint az önrész, amely gépkocsi-beszámítás volt. A hátralévő összeget fizette ki a lízingbeadó, amelyről törlesztőrészlet+áfa+kamat megbontásban számlát küld minden hónapban. A maradványérték bruttó 1,4 millió forint. A beszerzési érték tartalmazza-e a le nem vonható áfát? Hogyan kell azt könyvelni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés jól mutatja azt, mit nem szabad csinálni, hogyan kell (lehet) törvényellenessé tenni a pénzügyi lízing elszámolásával összefüggő gyakorlatot, hogyan kívánják eltüntetni a gazdasági eseményeket, illetve miként kívánnak bizonylat nélkül könyvelni.A válasz előtt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. január 11.

Saját tulajdonú ingatlan értékesítésének bevétele

Kérdés: Ha az adott cég rendelkezik saját tulajdonú ingatlannal, amelyet értékesít, akkor az adásvétel során keletkező bevételre mely esetben értelmezhető az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének e) pontja, és kezelhető-e egyéb bevételként? Ha a saját tulajdonú ingatlant a cég bérbeadás útján hasznosítja, majd dönt az értékesítésről, akkor ez az értékesítés termékértékesítés vagy egyéb bevétel? Változik-e a megítélés, ha a tulajdonos az értékesítésről szóló döntéssel együtt felbontja a bérleti szerződést? Ha a cég a saját tulajdonú ingatlanát nem adja bérbe, és egyéb módon sem hasznosítja, hanem saját célra tartja (pl. ez a székhelye)? Mi alapján kell meghatározni, hogy az adott cég a tárgyi eszközei között szereplő tételeket azok értékesítésekor, az értékesítést megelőzően a befektetett eszközök közül át kell-e vezetni a készletek közé? Vagy az értékesítés során a tárgyi eszköz bruttó értékét és eddig elszámolt értékcsökkenését az egyéb ráfordításokkal szemben kell kivezetni, az ellenértéket pedig egyéb bevételként elszámolni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A saját tulajdonú ingatlant (épületet, egyéb építményt) is az Szt. 23. §-ának (4) bekezdése szerint a rendeltetésének, használatának alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. A saját tulajdonú ingatlant is csak akkor lehet tárgyi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. január 11.
Kapcsolódó címkék:  

Kivetett vám és áfa visszatérítése

Kérdés: A kivetéssel megállapított import utáni vám és áfa kérelemre történt, utólagos helyesbítését (csökkentését) követően a NAV a visszajáró összeget kiutalta ügyfelemnek. A visszatérített vámköltséget az áruk beszerzési értékének módosításaként könyveltem, a visszautalt áfa könyvelésében viszont bizonytalan vagyok, egyéb bevételként könyvelném. Helyesen gondolom?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az áfa vonatkozásában rosszul gondolja!A visszatérített vámköltség összegével csak akkor csökkentheti az eladott áruk beszerzési értékét, ha az importált terméket már értékesítették. Ha az importált terméket nem eladták, hanem a tevékenység során felhasználták, akkor...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. december 14.
Kapcsolódó címkék:      
1
…
28
29
30
…
78