1452 talált állásfoglalás a bevallás kifejezésre

Kérdés: 2007. évre egyik szállítónk nem küldött számlát, amelyet 2010-ben kíván pótolni. Ezzel kapcsolatosan nekünk is számlát kell kiállítani, abban az értékben ugyanarra az időszakra. Ebben az esetben kell-e áfaellenőrzést benyújtani? Hogyan kell ezt könyvelni 2010-ben? Nem minősül rendkívüli hibának?

Kérdés: Az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. tv. alapján az eddig is egyéni cégként működő vállalkozó 2010. 06. 25-től kfc.-ként lett bejegyezve, új adószámmal. Azt tudjuk, hogy megelőző nappal megszűnik egyéni vállalkozónak lenni, az ezzel kapcsolatos bevallásokat elkészítjük. Az APEH-tól kapott tájékoztatás szerint a kfc. nem jogutódja az egyéni cégnek. Ez azt jelenti, hogy az eszközeit is kivonja – összes következményével –, és a kfc.-ben nem szerepelteti? A követeléseket és a kötelezettségeit sem örökíti át a kfc.-be?

Kérdés: Ügyfelem számlát kapott egy nagy értékű gép vásárlásáról, mely számlában levonásra került egy vásárlási akció keretében összegyűjtött pontjainak az értéke. A pontlevonást követően az eredetileg 600 ezer Ft értékű eszköz 4 ezer Ft nettó értéken került számlázásra. Milyen értéken kell aktiválni a tárgyi eszközt? Az eredeti értéken vagy a pontlevonással csökkentett értéken? Megfelel-e a számviteli törvény előírásainak, ha az ilyen nagy értékű eszközt névleges értéken, a valóságot meg sem közelítő értéken tartjuk nyilván?

Kérdés: Kft. tagjai 2009. évben osztalékelőleget vettek fel – közbenső mérleg alapján –, melyből a 25% szja levonásra került. Azonban a 2010. évi taggyűlés során kiderült, hogy a tárgyévi adózott eredmény nem nyújtott fedezetet az osztalékelőlegre, így a 2009. évi adózott eredmény lesz csak osztalék. A véglegessé vált osztalékelőleg utáni ehót a magánszemélyek a májusi közgyűlés után június 12-ig fizetik meg? Az osztalékelőlegből osztalékká nem váló összeget a kft.-nek vissza kell fizetni. Ilyen esetben ennek az szja-előlegét a kft. a 08-as bevalláson hogyan tudja visszaigényelni, mert abban csak pozitív szám szerepelhet? Esetleg másként kell a különbözetet rendezni?

Kérdés: Mi a teendő a már beszámolóval lezárt üzleti évet érintő késett árbevételszámla esetén? A nem jelentős összegű hiba nem befolyásolja a közzétett beszámoló adatait annyira, hogy emiatt módosítani kellene azt. Ilyenkor a tárgyév adatai között is szerepeltethetők. A késve érkezett árbevételszámla ugyanakkor eleve áfa-önellenőrzést von maga után. Ha az áfa miatt módosítom az érintett hónapot, akkor módosítottam a beszámolóval lezárt év adatait is!

Kérdés: Egy nagyvállalat végez, illetve végzett (2007-ben, 2008-ban és 2009-ben is) K+F tevékenységet, melyek között bérköltséget is elszámol. A kft. társasági- és különadóalapját csökkentette a K+F költségekkel, ugyanakkor a Tao-tv. 22. §-ának (9) bekezdése alapján érvényesíthető adókedvezményt nem érvényesítette a társaságiadó-bevallásokban. A 2007-es év az adóhatóság által teljes egészében leellenőrzött. Hogyan érvényesítheti a kft. ezt az adókedvezményét visszamenőlegesen? Lehet-e önellenőrizni a 2008. és 2009. évi társaságiadó-bevallást? Véleményünk szerint az Art. 49. §-ának (1) bekezdése utolsó mondata alapján ezt el lehet végezni. Figyelembe vehetjük-e a 2007. évben keletkezett adókedvezmény háromnegyedét a 2008., 2009., 2010. években attól függetlenül, hogy 2007-ben nem érvényesítettük az egynegyedét? Változtat-e bármin az a tény, hogy a kft.-nek a Tao-tv. 22/B. §-ának (1) bekezdése szerinti fejlesztési adókedvezménye is van, melyet minden évben igénybe vett, vagy csak Tao-tv. 23. §-ának (3) bekezdése szerinti 70%-os szabályra kell odafigyelnünk?

Kérdés: Meglepve olvastuk a 4454. számú kérdésre adott válaszukat. A kérdező azt kifogásolja, hogy korábbi könyvelője a bérszámfejtési programjának adatállományát automatikusan nem bocsátja megbízója rendelkezésére. Önök úgy foglaltak állást, hogy ez természetes kötelezettsége a könyvelőnek. Ezt nem tartjuk helytállónak. A megbízó a szerződés megszüntetésekor megkapja a lehetséges összes összegző kimutatást, listát, valamint a bérkartonokat. Minden olyan adat rendelkezésére áll, amely a törzsadatok létrehozásához és a további folyamatos munkához szükséges. Véleményünk szerint a szerződés ismeretében lehet az ügyben állást foglalni. Minden átadható, amire a megbízónak szüksége van, de ehhez megállapodás kell, minden körülményt, felelősséget rögzítve, továbbá az adatok átadásának díjazásában is közös nevezőre kell jutni. Kérjük válaszuk kiegészítését, mert ez a könyvelőtársaságok kiszolgáltatottságát csak tovább fokozza.

Kérdés: Helyesen jár-e el a kft., ha év végén (eredményét látva) egyszerre vásárolja meg dolgozóinak a 12 havi melegétkezési utalványt, egyszerre adja át, és a decemberi járulékbevallásában vallja be és fizeti meg a 12 hónap melegétkezési utalvány kedvezményes adóját?

Kérdés: A 2009. adóévben a kulturális járulék önellenőrzése során feltárt, bevételként, illetve ráfordításként elszámolt, korábbi évekre vonatkozó nem jelentős összegű adóhiány és adótöbblet társaságiadóalap-módosító tétel-e, vagy csak a késedelmi kamatokkal kell módosítani az adóalapot? A korábbi évekre vonatkozóan elvégzett önellenőrzés következtében, az adott évekre vonatkozóan csökkent, illetve nőtt a fizetendő társasági adó. Az adótöbblet és az adóhiány nem jelentős. Kérdésem, 2010-ben milyen módon kell a változásokat könyvelni?

Kérdés: A kft. 2009. évi egyszerűsített éves beszámolóját 2010. januárban közzétette. 2010 júniusában az új könyvelő megállapította, hogy a beszámolóban közzétett adatok nem valósak, a gazdasági események nincsenek bizonylatokkal alátámasztva. Az eltérés jelentős. Mikor és hogyan kell a 2009. évi javított beszámolót közzétenni? Dokumentálni az eltéréseket? Csak a 2010. évi beszámoló elkészültekor, 3 oszlopos beszámolóval, vagy korábban is?