Munkába járás költségtérítése

Kérdés: Kft. dolgozói munkába járásra kapnak térítést. Az egyik dolgozó saját gépkocsiján hozza a kollégáját is. A könyvelő az utas kollégának is kifizetteti a kilométerenkénti 9 Ft-ot. Jól jár el? Egy kocsi után egyszer adható 9 Ft, nem? Ha a 9 Ft-on felül is térít a munkáltató, akkor a 9 Ft adómentes, és csak a felette lévő rész után kell bérként számfejteni?
Részlet a válaszából: […] ...szabálya arról rendelkezik, hogy a nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.
Kapcsolódó címke:

Közhasznú alapítvány alaptevékenysége

Kérdés: A közhasznú alapítvány alaptevékenysége során színházi előadásokat/koncerteket szervez a helyi zeneiskola növendékeinek a részvételével. A rendezvényeken ruhatár működik, amelyet térítési díj ellenében vehetnek igénybe a résztvevők. Tekinthető-e a ruhatár bevétele az alaptevékenységgel kapcsolatban felmerült bevételnek?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 6. számú melléklete A) részének 1. pontja alapján nem minősül vállalkozási tevékenységnek a közhasznú tevékenység és az alapítvány alapító okiratában nevesített cél szerinti tevékenység, ideértve mindkét esetben az e tevékenységhez kapott támogatást,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.

Szellemi termék hasznosítása

Kérdés: A kft. 50%-ban tulajdonos tagja és egyben ügyvezetője az általa (mint magánszemély által) megalkotott technológiát a kft.-n keresztül kívánja értékesíteni know-how-ként. Hogyan kerülhet be a know-how a kft. könyveibe? Hogyan és milyen dokumentumok alapján lehet a bekerülési értéket korrekt módon megállapítani? A magánszemélyt terheli-e valamilyen adófizetési kötelezettség? Mi a helyzet akkor, ha a kft. nem értékesíti, csak a know-how felhasználási jogát adja el? Ha értékesítésre kerül be a kft.-hez, akkor is a szellemi termékek közé kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...rögzíteni. A vételár természetesen áfát nem tartalmazhat. Így a vételárat – mint a magánszemély önálló tevékenységből származó bevételét – teljes összegében az Szja-tv. 4. §-ának (1) bekezdése alapján a magánszemély adóköteles bevételének kell tekinteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.
Kapcsolódó címke:

Kedvezményezett átalakulás tulajdonihányad-átadással

Kérdés: A kft. kedvezményezett átalakulás keretében zrt.-vé alakul. Tulajdonosai: egy magánszemély és egy társaság (ennek a társaságnak is tulajdonosa a magánszemély). A kft. tulajdonosai megállapodnak abban, hogy a tulajdoni hányadaikat megváltoztatják: a magánszemély tulajdoni hányada a kft.-ben 99%, a zrt.-ben 23% lesz, a társaságé 1%-ról 77%-ra emelkedik. Adó- és illetékmentes-e a megszűnő részhez tartozó saját tőke feletti vagyonnövekedés? Mit és hogyan kell könyvelni a befektető társaságnál?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti – saját tőke összegét. Ez a kérdés szerinti esetben az 1%-os tulajdoni hányad alapján 900 E Ft, amelyet rendkívüli bevételként kell elszámolni.Az Szt. 86. §-a (6) bekezdésének d) pontja alapján rendkívüli ráfordítás az átalakult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.
Kapcsolódó címke:

Népdalkör támogatása

Kérdés: Hagyományőrző Népdalkör és Citerazenekarnak adott pénzbeli adományt hogyan kell kezelni a társasági adó szempontjából?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezik a Népdalkör által adott nyilatkozattal, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámoló elkészítését követően nyilatkozat útján igazol.2. Ha a támogatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.
Kapcsolódó címke:

Víziközmű-társulat társasági adója

Kérdés: Egy víziközmű-társulat bevételei a tagok által befizetett érdekeltségi hozzájárulásokból, értékpapírügyletekből származó árfolyamnyereségből és lekötött bankbetétek kamatbevételeiből tevődnek össze. Kell-e a víziközmű-társulatnak társasági adót fizetnie a tagok által befizetett érdekeltségi hozzájárulások után, hiszen azokat is az egyéb bevételek között számoljuk el, vagy csak a kapott kamatok, árfolyamnyereség után terheli a társulatot társaságiadó-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A víziközmű-társulat nem alanya a társasági adónak, így jövedelme után (ideértve a kamatot és árfolyamnyereséget is) társasági adó nem terheli. A társasági­adó-alanyokat, a szervezeti forma megjelölésével, a Tao-tv. 2. §-ának (2)–(4) bekezdése tételesen felsorolja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.
Kapcsolódó címke:

Kkv.-besorolás-változás

Kérdés: Cégünk kis- és középvállalkozás, 2005. 01. 01-jei besorolása óta folyamatosan kisvállalkozásnak minősült. Foglalkoztatotti létszámunk 2013. évben meghaladta az 50 főt, és folyamatosan meg is fogja haladni, de a 100 főt nem fogja elérni. Mérlegfőösszegünk 43 millió euró marad, nettó árbevételünk se éri el az elkövetkezendő években a 43 millió forintot. Nincs a cégnek se partnervállalkozása, se kapcsolt vállalkozása. Ha 2013. és 2014. évben a fenti mutatókat nem érjük el, de a foglalkoztatottak éves átlagos statisztikai állományi létszáma mindkét évben 50 fő felett lesz, akkor a 2015. 01. 01-jei minősítéskor már középvállalkozásnak fogunk minősülni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben vázolt vállalkozás a 2014. üzleti évi beszámoló elfogadásától kezdődően középvállalkozásnak minősül (legkésőbb 2015. május 31-étől). Ebből következően a kkv-kat megillető kedvezmények, adók tekintetében – attól függően, hogy mely időpontot jelöl...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.
Kapcsolódó címke:

Elhatárolás, nettó érték elszámolása (kiva)

Kérdés: A kivával kapcsolatban a társasági adóban a jogutód nélküli megszűnés szabályait kell alkalmazni. Mi a teendő abban az esetben, ha a cég pályázati pénzt határolt el, akár több évre is, mert ingatlanberuházást valósított meg? A halasztott bevételek között kimutatott összeg egy összegben a 2012. évet érinti bevételként? A tárgyi eszközöket ki kell vezetnem akkor is, ha nettó értékük van? Ez 2012. évi költség?
Részlet a válaszából: […] ...A törvény adózásra vonatkozó rendelkezéseit az Szt. előírásaival összhangban kell értelmezni. Ebből következően, a halasztott bevételként kimutatott pályázati támogatást a kiva hatálya alatt is passzív időbeli elhatárolások között kell kimutatni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 30.
Kapcsolódó címkék:  

Utólag adott nem számlázott engedmények könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a szerződés alapján évente utólag adott nem számlázott engedményt? Elfogadható-e, hogy az engedményről készített "pénzügyi értesítőt" előírjuk kötelezettségként (T 86 – K 479), majd amikor a vevő a legközelebbi vásárlásnál érvényesíti, felhasználja, akkor a kötelezettségről a vevői számla (T 479 – K 311) pénzügyileg teljesített lesz?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmukban helyesek, de megfogalmazásuk túlzottan szakszerűtlen!Az Szt. 77. §-ának (7) bekezdése szerint 2010. január 1-jétől egyéb bevételként kell kimutatni az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló – konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 30.
Kapcsolódó címkék:  

Bérleti jog megváltása címen bevétel

Kérdés: A kft. bérleti jog megváltása címen bevételt realizált, cserébe 5 évre szóló bérleti jogot biztosít a tulajdonában lévő ingatlan bérlője részére. Az így kapott bevételt el kell-e határolni 5 évre, vagy a szerződéskötéskori nettó árbevételnek kell tekinteni?
Részlet a válaszából: […] ...teljes összegében számlázni kell (T 311 – K 91-92, 467). Tekintettel azonban a bérletijog-biztosítás 5 évére, az elszámolt árbevételt az Szt. 45. §-ának (5) bekezdése alapján 5 évre időbelileg el kell határolni, az elhatárolást az öt év alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 30.
Kapcsolódó címkék:  
1
235
236
237
533