5330 talált cikk a bevétel kifejezésre

Kérdés: A közhasznú nonprofit kft. ("A") adhat-e kölcsönt kamatmentesen egy másik közhasznú nonprofit kft.-nek ("B"), amelyben mértékadó befolyással rendelkezik? "A" korábban is nyújtott kölcsönt "B"-nek, de akkor nem kamatmentesen. "A" mindkét kölcsönt "B" cél szerinti tevékenységének biztosítása érdekében nyújtotta. A nyújtott kölcsön tekinthető-e cél szerinti tevékenységnek? A kamatmentesen adott kölcsön kalkulált piaci kamatával meg kell-e növelni a társasági adó alapját?

Kérdés: Társaságunk költségnemre és költséghelyre is könyvel. Egyedi termelőgépeket, gyártóeszközöket állítunk elő. A 2011. évben indított munkaszámon van 50 db félkész termék költsége, amelyet 2011. 12. 31-én befejezetlen termelésként mutattunk ki. Ebből 20 db-ot 2012-ben eladtunk, de újabb munkaszámot indítottunk el, amelyre költségek kerültek. A megmaradt 30 db eladása 2013-ban esedékes, újabb munkaszámmal és költséggel. Az utókalkulációnál helyesen járok el, ha a 3 munkaszám összes költségét (a 2013. évit is) bearányosítom a 30 darab termékre? Ez lesz az, amit a mérlegbe beállítok befejezetlen termelésként a 2011-ben indított munkaszámon.

Kérdés: Számos észrevétel érkezett a Számviteli Levelek 282. számában az 5790. számú kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan. Valamennyien a NAV 3002/2013. útmutatójában foglaltakra hivatkoztak, mely szerint "nem minősül készpénzfizetésnek, ha a fizetés következményeként legalább az egyik félnél megvalósul a bankszámla-jóváírás vagy -terhelés". Ennek az ellenkezőjét állítja a válasz.

Kérdés: A Számviteli Levelek 239. számában a 4945. kérdésre adott válasz riadalmat okozott a közhasznú nonprofit szervezetek körében. A Htv. 35. §-ának (1) bekezdése alapján az önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység képezi az adókötelezettség alapját. A közhasznú nonprofit szervezetek nem vállalkozási tevékenység folytatására jöttek létre, de vállalkozási tevékenységet is folytathatnak. A közhasznú tevékenységből származó bevételük ezért nem képezi az iparűzési adó alapját, még akkor sem, ha az nettó árbevételt jelent. A közhasznú nonprofit szervezeteknek a cél szerinti és a vállalkozási tevékenységükből származó bevételeiket elkülönítetten kell nyilvántartaniuk, és az iparűzési adó alapját csak a vállalkozási tevékenység nettó árbevétele képezi.

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető bt. 2007-ben 8 050 000 forint értékű autót vásárolt részletre, euróalapú lízingszerződéssel. 2008. 01. 01. hatállyal az evaadózást választotta bevételi nyilvántartás vezetésével 2011. 12. 31-ig. Az autó 1 048 000 forint maradványértéken szerepel a nyilvántartásban, piaci értéke is ennyi. A bank megküldte a tartozás értékesítését, mely szerint a hátralévő tőketörlesztés összege 4 510 000 forint, az árfolyamveszteség összege: 3 165 000 forint. A nyitó mérlegben szerepeltetni kell az árfolyamveszteséget? Ha igen, akkor hogyan kell könyvelni?

Kérdés: Betéti társaság (alakult 1993-ban, 2004-től evás) végelszámolást kezdene. A leltár szerint: bankszámla: 6600 Ft, követelése (IPA) 1100 Ft, jegyzett tőke 1 000 000 Ft, kötelezettsége (kamarai regisztrációs díj) 5000 Ft. (A tárgyi eszközeit már leselejtezte.) Ezekből az adatokból hogyan készíthető el a tevékenységet záró mérleg?

Kérdés: Ha egy nyrt. munkavállalói részvényesi program keretében juttat a munkavállalóinak részvényben kifejezett jutalmat, akkor annak mikor és milyen adói vannak a munkavállalók, illetve a munkáltató oldaláról? A részvényeket a munkavállalók által választott banknál vezetett számlára transzferálják át. Ha nem munkavállaló magánszemélynek is juttat részvényt, akkor milyen adókkal kell kalkulálni?

Kérdés: Az 5772. számú kérdésre adott válasszal nem teljesen értek egyet. A kérdező hivatkozik az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo-tv.) több, 2013-tól megváltozott elő­írására. Ezek értelmezésére kér választ.

Kérdés: A magánszemélyektől, társaságoktól felvásárolt törtnemesfémet kiszállítjuk egy német céghez, ahol bérmunkában megmunkálják, és a kinyert tiszta arany/ezüst port, granulátumot egy ún. nemesfémszámlán tartja nyilván a német cég. A társaság tulajdonosa előre megállapodott áron ad el belőle. A német cég az eladásról kiállít egy mínuszos számlát felénk, a társaság könyveiben mint EU-n belüli értékesítést szerepeltetjük. Hogyan kell a leírtakat könyvelni? A törtarany beszerzési értékét levonhatom-e a bevételekkel szemben?

Kérdés: Szabadúszó színész, aki több színházban, több darabban játszik, szinkronizál, reklámokban, filmekben szerepel, és nem látja előre a bevételei eloszlását a megrendelők közt, hogyan választhatja a kisadózó vállalkozások tételes adózását? Amennyiben megkap egy nagyobb szerepet, a próbaidőre és a fellépésekre kapott bevétele elérheti az adott színházban az 1 000 000 Ft-ot, hogyan kerülhetné el a vélelmet, hogy munkaviszonyt leplez? Nem szeretne egyik színháznak sem elköteleződni, azaz alkalmazásában állni. Félő, hogy a 2012. évi CXLVII. törvény 14. §-a lehetetlenné teszi az amúgy számára kedvező adózás választását.