5330 talált cikk a bevétel kifejezésre

Kérdés: A betéti társaságnál a tárgyieszköz-kartonok felülvizsgálatakor megállapították, hogy a nyilvántartásban "nulla összegen" gépkocsibeálló szerepel. Mivel a bt.-nek erre az építményre nincs szükséges, hogyan lehet azt kivezetni? Átadhatja-e ingyenesen vagy minimális összegért a kültag részére (az ő háza udvarán áll)? Évekkel ezelőtt a kültag családi házába (ami telephely is egyben) különböző épületgépészeti berendezéseket vásároltak a bt. nevére, melyek szintén nullára leírtak. Jól jártak el annak idején? Hogyan történhet a kivezetés, a kültag részére az átadás?

Kérdés: Mely mérlegtételben kell kimutatni a befektetési céllal vásárolt aranytömb értékét? (A vásárlás célja a nemzetközi pénzügyi válság miatti kockázatok mérséklése volt.) Milyen értékelési szabályok vonatkoznak a mérlegfordulónapon meglévő aranytömbre? Milyen nyilvántartást kell vezetni a vásárolt aranytömbről?

Kérdés: A társaság ingatlant vásárolt (üzlethelyiség besorolással, helyrajzi szám szerint). Sajnos a használatbavételi engedélyt még nem kapta meg, ezért a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja szerinti adóalap-csökkentő kedvezményt nem tudja igénybe venni. Javaslatunk az volt, hogy képezzünk fejlesztési tartalékot ebben az évben. Kérdésünk az, hogy jó-e ez a megoldás, lehet-e képezni fejlesztési tartalékot olyan eszközre, pl. ingatlanra, amelynek az értéke egyedi mivoltából adódóan évről évre nő? Az adott ingatlan vásárlásához kapcsolódó gazdasági események még a beruházási főkönyvi számlán nem szerepelnek. Előlegként kerültek könyvelésre, ill. foglalóként.

Kérdés: A 3777. kérdésre adott válasz szerint a gyűjtőszámla alapján az értékesítés árbevételét külön-külön indokolt könyvelni. Devizában kiállított gyűjtőszámla banki kiegyenlítése esetén, miként lehet helyesen elszámolni a külön-külön könyvelt tételeket, figyelemmel az egy összegű banki kiegyenlítés és a külön-külön könyvelt tételek árfolyam-eltérésére?

Kérdés: A kft. kb. 20 éve szótárkészítéssel és -kiadással foglalkozik, amely "termék" állandó "karbantartás"-t, szerkesztést igényel. Ezt a kft. tagja (vezetője) végzi, amelyért semminemű munkavégzésre irányuló jogviszony alapján jövedelmet nem vett fel. Ezt a szellemi munkáját most tőkésíteni kívánja, apportként vinné be a társaságba azt az értéket, amit ez idáig a cég bevétele elérése érdekében végzett. Bevihető-e, és ha igen, milyen jogcímen? Az apport értékének elfogadásához milyen számítási anyag kell? Kell-e könyvvizsgálóval hitelesíteni? Az Szja-tv. alapján hogyan lehet megállapítani az apport beszerzési értékét? Mivel lehet azt dokumentálni, ha nem állnak rendelkezésre a magánszemély nevére szóló számlák, szerződések, bizonylatok?

Kérdés: Egyik munkavállalónk 2008. 07. 31-ig Ausztriában dolgozott egy osztrák cég alkalmazásában, adóit, járulékait ott vonták le, jövedelmét euróban kapta. 2008. 08. 01. óta létesítettünk vele munkaviszonyt itt Magyarországon. Az itthoni jövedelem elszámolásakor hogyan kezeljük az Ausztriában megszerzett jövedelmét adó (szja, különadó) és járulék szempontjából? Az időarányos belföldi jövedelme nem érné el a különadó-kötelezettséget. A járulék esetében pedig nem tudjuk, hogyan kezeljük a járulék felső határát, időarányosan meghaladná, nem tudjuk, hogy figyelembe kell-e venni, vagy majd év végén rendeződik? Az éves szja-bevallásában figyelembe kell-e venni a külföldről származó jövedelmét és az ott megfizetett adót, vagy adóbevallást készít Ausztriában is és Magyarországon is külön-külön a megszerzett jövedelmeiről?

Kérdés: Cégünk közúti szállítást végez külföldön, hatósági engedéllyel rendelkező járművekkel. A tehergépjárművet és a személygépkocsit munkavállalók vezetik B kategóriás vezetői engedéllyel. A munkavállalók részére kiküldetési rendelvény alapján fizethető-e 25 eurónak megfelelő összegű külföldi napidíj adómentesen? A 25 eurónak megfelelő összeget az Szja-tv. 5. §-ának (1)–(2) bekezdése alapján kell forintra átszámítani? Személygépjármű esetében a saját gépkocsi használata után átalány alapján fizetjük az üzemanyagot. Ez esetben fizethető-e külföldi napidíj?

Kérdés: A gazdasági társaság vezetője és egyben résztulajdonosa a tulajdonát képező telekre jelzálogbejegyzést engedélyezett a társaság részére történő jelzáloghitel felvételekor. A telken megindult időközben a közművesítés. A telekhatáron belüli közművesítés számláit a társaság egyenlítette ki, az áfát levonásba helyezte. A telek lakóövezetben van, tehát lakásépítés céljára értékesíthető. A társaság lehet-e tulajdonosa a közműveknek azért, mert a vezetője engedélyezte a telekre a jelzálog bejegyzését a jelzáloghitel fedezeteként? Elválasztható-e a tulajdonjog szempontjából a közmű a telektől?

Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft. rendelkezik az USA-ban egy itthon is bejelentett telephellyel, ahol kutatás-fejlesztési tevékenységet végeztet egy kapcsolt vállalkozással. Az amerikai cég számláz ide a magyar cégnek "táplálékkiegészítők analitikus vizsgálatai" címén, illetve különféle vásárolt anyagok költségeit, bérleti díjakat, mint kutatási tevékenység közvetlen költségeit. Ezeket a Ft-ra átszámított számlákat, és az amerikai tulajdonos Magyarországon kifizetett jövedelmének, járulékainak 10%-át "K+F" tevékenység címén társasági és kiegészítő adó számításakor csökkentő tételként kezelik. Kérdésem, hogy jogosan teszik-e, illetve milyen egyéb feltételeknek kell megfelelniük a kedvezmény igénybevételéhez?

Kérdés: A mikrovállalkozás (bt.) csak néhány tízezer forint pénzeszközzel rendelkezik. Egy új projekt miatt nagyobb összeget kell beruháznia. Az egyik tag kölcsönözne a bt.-nek. Adhat-e a bt. tagja kamatmentes kölcsönt a bt.-nek? Kamat felszámítása esetén mi a minimális, illetve a maximális kamatmérték? Igaz-e, hogy egy éven belül vissza kell fizetnie a kölcsönt a tagnak? A magánszemély tagnak a kapott kamat után milyen adó-, illetve járulékfizetési kötelezettsége van?