5439 talált állásfoglalás a bevétel kifejezésre

Kérdés: 2005. januártól újból meghatározásra került az Szt.-ben a belföldi és az exportértékesítés fogalma. Valóban exportértékesítésként kell kimutatni, ha a saját kereskedelmi, vendéglátóegységükben külföldi illetőségű személynek értékesítünk, illetve nyújtunk szolgáltatást? Hány pénztárgépet kell üzemeltetni a helyes nyilvántartáshoz? Mi indokolta a változtatást?

Kérdés: Társaságunk üzemanyag-értékesítéssel foglalkozik. A szállítóval 2001 novemberétől kizárólagos kiskereskedelmi szállítási szerződést kötöttünk. A társaság az együttműködés keretében nagyobb összegű előleget kapott, amelyet az eladott üzemanyag mennyisége alapján fizetünk vissza. A szállító a kutat saját képére alakította, számítógépes rendszerrel és különböző eszközökkel látta el. A szerződés lejártakor a még fennmaradó előleget elengedik, az eszközöket pedig 1 Ft/db áron számlázzák társaságunk felé. Nyilván kell-e tartani ezeket az eszközöket? Ha igen, akkor hol és milyen értéken?

Kérdés: Társaságunk beruházásfejlesztésre 1997-ben vissza nem térítendő támogatást vett igénybe. A támogatás ellenében vállalt kötelezettségek egyike: meghatározott létszám alkalmazása 5 éven át. A piaci helyzet változása miatt az utolsó évben nem tettünk eleget a létszámmal kapcsolatos kötelezettségünknek. Határozat alapján visszafizettük az igénybe vett támogatás egy bizonyos részét és annak késedelmi kamatát. Hogyan könyveljünk? A visszafizetendő öszszeggel korrigálandó-e a még elhatárolt összeg? Hogyan kell az értékcsökkenési leíráshoz kapcsolódó elhatárolásmegszüntetést meghatározni?

Kérdés: A kft. nem saját tulajdont képező alkatrészek megmunkálásával foglalkozik. A megmunkálás során keletkezett hulladékot (fémforgácsot) eddig csak belföldön értékesítettük, és egyéb bevételként számoltuk el. Ebben az évben külföldre is értékesítünk fémforgácsot. Elszámolhatjuk-e a külföldre szállított fémforgácsot is egyéb bevételként?

Kérdés: Társaságunk távvezetékek kizárólagos üzemeltetője. A vezetékek nyomvonala fölött végzett beruházási munkák miatt szükséges a földben lévő vezetékek nyomvonalának a megváltoztatása, áthelyezése. Ezeket a beruházó finanszírozza. Eddig a beruházó a megvalósult objektumokat térítés nélkül átadta, társaságunk üzembe helyezte, a kiváltott vezetékszakaszt leselejtezte. 2004-től a vezetékkiváltásokat a beruházó – a közbeszerzési törvény tilalmára hivatkozva – nem adja át térítésmentesen, mint akadálymentesítési költséget számolja el és aktiválja saját beruházása értékében. A megvalósított új objektumot társaságunk műszakilag átveszi, a dokumentációkon a változást keresztülvezeti, a régi vezetékeket viszont nem selejtezi. Elfogadható-e ez a gyakorlat?

Kérdés: Egy bt. 2005. január 1-jétől evaalany. Bevételi nyilvántartást választott, így nem alanya a Szt.-nek. 2003-ban fejlesztési tartalék címen lekötött 1500 ezer forintot. El kell-e számolni a fejlesztési tartalékkal, vagy van hasonló rendelkezés, mint a kis- és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezményénél?

Kérdés: 2005. január 1-jétől a kisvállalkozásoknak nem kell innovációs járulékot fizetni. Melyik év beszámolójának adatai alapján kell besorolni a vállalkozásokat annak megítéléséhez, hogy hova tartoznak?

Kérdés: Évek alatt felgyülemlett tagi hitel elengedésére van-e lehetőség? A tagi kölcsönről a beltag lemond a bt. javára. Hogyan kell ezt számvitelileg kezelni? Kapcsolódik-e hozzá adófizetési kötelezettség?

Kérdés: Az adóhatóság 2004-ben áfaellenőrzést végzett. Értékesítéseink egy részét nem ismerte el exportnak, azokat 25%-os értékesítésnek minősítette. A megállapított összeget lehet-e egyetlen könyvelési tételben export helyett belföldi értékesítésként könyvelni? A felszámítandó áfát nincs kire áthárítani? Azt az egyéb ráfordításokkal szemben könyvelhetjük? A határozat 2004-ben nem született meg, mert a jegyzőkönyvre észrevételt tettünk.

Kérdés: Cégünk esetenként devizáját nem váltja át forintra, hanem közvetlenül a devizaszámláról euróban utalja át a forintban kiállított szállítói számlákat, illetve felveszi azt készpénzben, és euróban egyenlíti ki a forintban kiállított számlát. A devizát a beérkezéskori választott devizaárfolyamon tartjuk nyilván. A beérkezés sorrendjében használjuk fel. Hó végén a felhasználásra jutó árfolyam-különbözetet elszámoljuk. A szállítók kérésére alkalmazzuk a leírt elszámolást. Helyes ez így?