5308 talált cikk a bevétel kifejezésre

Kérdés: Társaságunk megvásárolt egy ingatlant nyilvános árverésen 2020 februárjában. 2021 februárjában került a tulajdonjog bejegyzésre, azonban a birtokba adás a mai napig nem történt meg, bíróság elé is került az ügy a napokban. Gyakorlatilag van egy ingatlanunk, amihez nincsen kulcsunk. Ez esetben hogyan szerepelhet a társaság eszközei között? Aktiválhatom és elszámolhatom az értékcsökkenést? Beruházások között mutathatom ki? Esetleg a készletek között kell kimutatnom? Még nem dőlt el az ingatlan sorsa. Lehetséges, hogy továbbértékesítésre kerül. Nem ez társaság fő tevékenysége. Saját célú felhasználásra vásároltuk volna, de mivel majd 1,5 év után sem került a birtokunkba, lehet, hogy megválnánk tőle, ha sikerül birtokba venni.

Kérdés: A régi Art. 24/A. §-a adószám-felfüggesztés szankcióját módosították a 2018. január 1-től hatályos új 2017. évi CL. törvény átmeneti rendelkezései a következők szerint: "271. § (10) E törvény hatálybalépése időpontjában fennálló adószám-felfüggesztést és fokozott adóhatósági felügyeletet az állami adó- és vámhatóság határozat kiadása nélkül, e törvény hatálybalépésének időpontjában hivatalból megszünteti. Ebben az esetben az adószám felfüggesztésének, illetve a fokozott adóhatósági felügyelet időtartama a felfüggesztés, illetve a fokozott adóhatósági felügyelet megszüntetésének időpontjáig tart". Tehát az új Art. szerint 2018. január 1-től már nincs érvényben az adószám-felfüggesztés szankciója. Az adószám-felfüggesztés szankciója visszamenőleges hatállyal került-e törlésre? Olvasatom szerint 2018. január 1-től került kivezetésre ennek a szankciónak az alkalmazása. Áfaönellenőrzéssel lehet-e levonással élni a 2018. január 1-jét megelőző adószám-felfüggesztés időszakára?

Kérdés: Munkavállalónk hazautazás jogcímén költségtérítést vesz igénybe. A menetjegyek havi együttes összege előreláthatóan meg fogja haladni a hazautazással kapcsolatos munkáltatói költségtérítés havi felső korlátját, ami 2021. évben 39 730 forint. Ha a munkáltató a fenti összeg feletti részt is téríteni kívánja, abban az esetben a különbözet adó- (és járulék-) kötelessé válik? Bérként kell kezelni, és a közterheket megfizetni? Vagy a jegyek 100%-os összegéig -- ha ez meg is haladja a 39 730 forintot – adómentesen téríthető?

Kérdés: Belföldi vállalkozás másik magyar társaságnak szerződés szerint terméket értékesít. Az ellenértéket forintban határozták meg, a számla is forintban készül. A két társaság megállapodott, hogy a vevő a forintban készült számla ellenértékét minden esetben euróban fogja kifizetni. A forint euróárfolyamát azonban az év végéig 360 forintban határoznák meg. A forintban készült számlára minden esetben feltüntetik a rögzített árfolyam alapján kiszámított euró értékét is, mint fizetendő összeget. Megfelel-e az így készített számla a jogszabályoknak, az áfatörvény előírásainak?

Kérdés: Mikrogazdálkodói beszámolót készítő kft. gépi földmunkavégzés közben a megrendelő építési területén kárt okozott. A megrendelő a javítás munkadíját és anyagköltségét számlázta (káresemény, károkozás megnevezéssel) 27%-os áfával. Akft. kizárólag adóköteles tevékenységet végez. Azáthárított áfa levonásba helyezhető? Mi a helyes kontírozási tétel a kft.-nél?

Kérdés: Az Szt. 169. §-ának (6) bekezdése alapján az eredetileg nem elektronikus formában kiállított bizonylatról készített elektronikus másolattal is teljesíthető a bizonylat megőrzésének kötelezettsége, amennyiben a másolatkészítés során alkalmazott módszer biztosítja az eredeti bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét. Az Art. alapján adóigazgatási eljárásban nem kérhető az irat eredeti példánya, amennyiben rendelkezésre áll az elektronikus úton előállított hiteles másolat. A fentiek alapján a hatályos jogszabályi környezet lehetővé teszi azt, hogy egy társaság az összes befogadott papíralapú számlájáról elektronikus másolatot készítsen, és azok archiválásával teljesítse megőrzési kötelezettségét? Tehát archiválás után a papíralapú számlák kidobhatók, ha archiválva őrizzük meg 8 évig? Hogyan kell helyesen archiválni a számlákat, hogy cégünk megfeleljen a megőrzési kötelezettségnek?

Kérdés: Ügyfelem vendéglátóegységet üzemeltet. Apandémiából való visszatérés elősegítése miatt kitalálta, hogy ismerős művészeket segít azzal, hogy ott felléphetnek. Nem szedne belépőt, hanem kitenne egy gyűjtőládát, amibe minden vendég saját döntése szerinti összeget tenne. Hogyan lehetne ezt végrehajtani úgy, hogy az szabályos legyen? Milyen számviteli és adózási feladatokat vonna maga után?

Kérdés: A cég támogatni kívánja egy óvoda felújítását. (Az óvoda egyházi fenntartású.) A támogatás összértékét a következők adják: a cég saját termékeinek ingyenes átadása, más vállalkozástól beszerzett termékek ingyenes átadása, más vállalkozástól igénybe vett építési-szerelési szolgáltatás ingyenes nyújtása. A nyújtott támogatás lehet-e közcélú adomány, vagy egyéb támogatásként kell kezelni? Kell-e szerződést, megállapodást kötni az óvodával a támogatásról? Hogyan kell számvitelileg helyesen elszámolni a vállalkozásoktól befogadott számlákat, valamint a termékek, szolgáltatások ingyenes átadását, nyújtását? A befogadott számlák áfáját vissza lehet-e igényelni? Kell-e számlát kiállítania a támogatást nyújtó cégnek az óvoda részére az ingyen átadott/nyújtott termékekről, szolgáltatásokról? Ha igen, milyen értékkel?

Kérdés: Lakásszövetkezet vagyunk, hőszigetelni szeretnénk a 15 lakásos házat. Hitelre van szükségünk, mert ennyi tartalékunk nincs. A lakók fele szeretné kifizetni a felújításból rá jutó részt, annak érdekében, hogy ne kelljen 10 évig kamatot fizetnie. Hogyan kivitelezhető ez technikailag, valamint a könyvelésben és az elszámolásban?

Kérdés: Szerszám Kft.-ben Emília 30%-os tulajdoni részesedéssel tag (többségi irányítást biztosító befolyással nem rendelkezik), és heti 40 órában alkalmazott. Szerszám Kft.-ben Dóra heti 40 órában alkalmazott. Admin Kft.-ben Emília heti 10 órában alkalmazott. Admin Kft.-ben Dóra 90%-os tulajdoni részedéssel tag (többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik). Dóra Emília lánya. Az Admin Kft. és a Szerszám Kft. megbízási szerződést kötött tanácsadási és számviteli szolgáltatásra, amely alapján az Admin Kft. havonta számláz a Szerszám Kft. felé. A kérdésünk az, hogy a fentiek figyelembevételével fennáll-e a kapcsolt vállalkozás esete?