1495 talált cikk a bizonylat kifejezésre

Kérdés: Cégünk Magyarországon bejegyzett társaság. A kft. rendelkezik közösségi adószámmal. Közösségi adószámmal nem rendelkező osztrák vevőinknek is adunk el terméket. Cégünk kért és kapott osztrák közösségi adószámot, azért, hogy ne kelljen áfával számlázni a közösségi adószámmal nem rendelkező osztrák vevőknek. Szabályos-e, ha két számlát állítunk ki egy termékértékesítésről: az egyiken cégünk az eladó magyar közösségi adószámmal és a vevő is osztrák közösségi adószámmal, az Áfa-tv. 29/A §-a alapján adómentesen, a másikon az eladó cégünk osztrák közösségi adószámmal, a vevő az osztrák vevő osztrák áfával. Hogyan kell a két számlát könyvelni? A második számlán mi a teljesítés időpontja?

Kérdés: Mi a teendő a bíróság által évekkel ezelőtt megítélt, de azóta sem rendezett követelésekkel? Visszamenőlegesen is hatályos a rendelkezés? Amikor azt a bíróság megítélte, akkor a peresített követelést a pénzügyi rendezéshez kapcsolódóan kellett kimutatni.

Kérdés: Társaságunkat az angol partner marketing- és értékesítési tevékenység szervezésével, igazgatásával bízta meg. Az angol partner minden magyarországi ügyfelével külön-külön köt szerződést és számol el. A pénzmozgások egyszerűsítése végett az angol cég csak társaságunkkal kívánja a pénzforgalmat lebonyolítani: az Angliából érkező áru ellenértékét a magyar vásárló – háromoldalú megállapodás keretében, forintban – társaságunknak utalná át, minden Magyarországon felmerülő költséget – ideértve a marketinges és egyéb promóciós partnerek számláit és a saját ügynöki jutalékot is – társaságunk egyenlítene ki, és az áru ellenértékéből megmaradó összeget továbbítanánk az angol partner részére. Helyes-e az elképzelésünk? A felmerült költségek továbbszámlázásakor kell-e áfát felszámítanunk az angol partner felé? A behozott áru százalékában meghatározott ügynöki jutalékot terheli-e áfa? Az angol partnernek átutalt összeget az elszámolólevélen kívül más bizonylat is kísérje?

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a cégautó magáncélú használatát? Ismereteink szerint számlázni kell. A számlának tartalmaznia kell a megtett km-ek utáni 9 Ft (áfa nélküli) összeget, továbbá olyan bérleti díj arányosított költségét is, amely után áfát kell fizetni. A bérleti díj piaci értékének meghatározásakor egy ezzel foglalkozó cégtől ajánlatot kell kérni? Mi szerepel az áfabevallásban az áfa alapjaként?

Kérdés: Egy kft. szerszámgépeket gyárt. A termékek egy részét uniós országokban értékesíti. A készárut a kft. saját tehergépkocsijával szállítja az uniós vevő telephelyére. Az országból történő kiszállításnál milyen igazolás (bizonylat) kell ahhoz, hogy az uniós országba történő szerszámgép-értékesítésről áfa nélküli számlát állíthasson ki (a kiszállítás tényét tudja igazolni) a kft.?

Kérdés: Ha a szolgáltatást igénybe vevő nem kap egy szolgáltatásról számlát, ki követ el mulasztást, illetve ki sérti a számlaadással kapcsolatos előírásokat: a szolgáltatást igénybe vevő vagy a szolgáltató?

Kérdés: Magyarországi cég közösségi adószám birtokában Ausztriában értékesít terméket, vevői között vannak, akik nem rendelkeznek közösségi azonosítóval. Azért, hogy az ilyen értékesítés után ne kelljen 15 százalék áfát fizetni, a cég Ausztriában is kért és kapott osztrák közösségi adószámot. Szabályos-e, hogy egy termékértékesítésről két számlát állítunk ki úgy, hogy az első számlát az eladó magyarországi cég közösségi adószámmal számlázza az ausztriai cégének 29/A szerinti adómentességgel, majd az ausztriai cég osztrák közösségi számmal értékesít az osztrák vevők felé 10 százalék áfával? A CMR és a szállítólevél kiállítása az első számlához kapcsolódik. Kiállíthatjuk-e mindkét számlát olyan bizonylattal, amelyet magyar nyomtatványboltban vettünk? A második számlára milyen teljesítési időpontot kell feltüntetni?

Kérdés: Egyéni vállalkozónál bevallások utólagos ellenőrzésére vonatkozó vizsgálatot rendelt el az APEH 2003. és 2004. évekre. A határozat szerint adóhiányt állapított meg azért, mert a leltár szerinti nyitókészlet és a beszerzés csökkentve az értékesítéssel, valamint a zárókészlet nem egyezett egyik évben sem. A revízió az értékesítéseket korrigálta oly módon, hogy a 12, illetve 15%-os áfatartalommal könyvelt tételeket és a 25%-os tételeket átrendezte, azaz a fizetendő áfát növelte, emiatt áfahiányt és szja-hiányt állapított meg. Kérdésem, hogy helyesen járt-e el az APEH, illetve miként lehet elkerülni a hasonló helyzeteket?

Kérdés: Magánszemélytől bérelt üzlethelyiség esetén a magánszemély számláján feltünteti a bérleti díj összegét, valamint a levonandó szja-t. A számla végösszege az szja-val csökkentett összeg. Helyes-e ez az eljárás?

Kérdés: Cégünk a követeléseit visszterhes faktoringügylet során faktorálja. Egy adott időpontban faktorkövetelésként mutatjuk ki annak a számlának a végösszegét, amelyet benyújtottunk a faktorcéghez, és kötelezettségként mutatjuk ki a faktorcég által átutalt előleget. Az összevezetésre csak akkor kerül sor, amikor a faktorcég sikeresen hozzájutott az eredeti vevőnktől a pénzhez. Az elszámolás során a követelésértékesítést nem számoljuk el egyéb bevételként, illetve egyéb ráfordításként, hanem azt folyószámlán könyveljük, mint ahogyan azt egy szakmai folyóirat javasolta. Év végén a faktorcéggel kapcsolatosan kimutatott követelést és kötelezettséget nem vonjuk össze, azt külön-külön mutatjuk ki. Helyes ez így? Helyes az egyéb bevétel, egyéb ráfordítás számlák mellőzése?