1495 talált cikk a bizonylat kifejezésre

Kérdés: Közösségen belülre adott előleg áfája milyen feltételek esetén helyezhető levonásba? Kell-e az EU-s partnertől számlát kérni az előlegről? Köteles-e a partner számlát adni vagy elegendő a pro forma számla is? Ha az adott előleg teljesítésbe megy, kell-e a teljesítésről kiállított számlán az előleget levonásba helyezni vagy sztornírozni?

Kérdés: Szövetkezetünk közforgalmi üzemanyagtöltő állomással rendelkezik. A nagykereskedő az üzemanyag mennyiségét ún. 15 fokon mért fajsúlyliterben számlázza. Ez a mennyiség a ténylegesen átadott mennyiségnél télen több, nyáron pedig kevesebb. Helyes-e, ha a tényleges mennyiség helyett a számlán szereplő mennyiséget vételezzük be? (Eladáskor a készlet a tényleges mennyiséggel csökken!) A vámhivatal a készletellenőrzés során a szállítást végző tartálykocsi által kiadott bizonylaton szereplő, 15 fokon mért fajsúlyliter-mennyiséget veszi figyelembe, ami eltér a számlázott menynyiségtől. A vámhivatal által megállapított készleteltérést leltárnak kell-e tekinteni és könyvelni kell-e? Az elszámoltatás alapja nem azonos a számvitelünkben rögzített adatokkal.

Kérdés: Szakszervizben javíttatjuk az autót. A számlában anyag, alkatrész és munkadíj is szerepel. Helyesen járunk-e el, ha az anyagot, alkatrészt anyagköltségként, a munkadíjat igénybe vett szolgáltatásként könyveljük, vagy az a helyes, ha az egészet együtt javítási költségként számoljuk el? Ugyanez a kérdés akkor is, ha a gumiszerelő műhelyben gumit vásárolunk, és ezt fel is szereltetjük, a kerekeket centíroztatjuk, szabályoztatjuk. Ebben az esetben is van anyagköltség és szolgáltatás-igénybevétel, vagy csak javítás van?

Kérdés: Az Szt. 74. §-ának (2) bekezdése meghatározza azt, hogy mit kell az exportértékesítés árbevételeként elszámolni. Kérdésünk az, ha a szállodai szolgáltatást külföldi vevő veszi igénybe Magyarországon, akkor ez a szolgáltatás exportszolgáltatásnak minősül-e?

Kérdés: Egy dolgozó (akit üzletkötőként alkalmaz a cég) vásárol egy mobiltelefont 12 hónapos részletre. A készülékre az előleget a dolgozó fizette meg. A munkáltató viszont a mobiltelefon-szolgáltatóval egy adott díjcsomagra előfizetői szerződést köt arra az előfizetői számra, melyet a dolgozó által megvásárolt készülékhez adott ki a szolgáltató. Így a szolgáltató a törlesztőrészletet is a munkáltatónak számlázza ki, melyet az megfizet, majd a dolgozóval befizetteti a pénztárba. Megfelel-e ez a megoldás az adózási, számviteli szempontoknak? A cég az előfizetési díj összegét elszámolhatja-e költségként? Esetleg ez az összeg természetbeni juttatás? Mi lesz a sorsa a készüléknek, az előfizetői díjnak, ha a dolgozó kilép? Hogy lehet ezt az egészet bizonylatolni, és melyek a helyes könyvelési lépések?

Kérdés: A gabonafélék intervenciós elfogadásáról az MVH (a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal) határozatot hoz, ami tartalmazza: az áru intervenciós egységáron számított értékét + áfát; szállításiköltség-korrekciót (ami lehet növelő és csökkentő tétel is); egyszeri kitárolási díjat (negatív előjellel) és az átutalandó összeget. A bruttó vételárról a termelő számlát készít, a szállításiköltség-korrekció és az egyszeri kitárolási díj bizonylata a határozat. Kérdés, hogyan kell a határozat alapján könyvelni? Az árbevételt kell azokkal korrigálni? Vagy egyéb bevételként, illetve egyéb ráfordításként vagy költségként kell elszámolni?

Kérdés: Három vállalkozás közösen vesz meg egy gépet (közösen tudják előteremteni a saját erőt, a kapacitást is csak együtt tudják kihasználni), amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. A gépet nyilvánvaló, hogy csak az egyik társaság (legyen ez az "A") aktiválhatja és számolhatja el annak költségeit, de a másik két társaság ("B" és "C") is használja majd. Milyen könyvviteli megoldás lehetséges a leírtak elszámolásához? Alkalmazható-e ez esetben az Szt. közös üzemeltetésre vonatkozó előírása? Ha igen, milyen feltételekkel, hogyan kell azt dokumentálni?

Kérdés: Cégünk építőipari kivitelezéssel foglalkozik. A vállalkozási szerződés szerint az első számla kiállítása a szerződés aláírásakor történik, ami az indulási költségek fedezetét jelenti. A számlát 1. részszámlaként vagy előlegszámlaként kell kiállítani? A szerződéskötéskor a megrendelő már a számlát is kéri. Helyes ez a megoldás?

Kérdés: Hogyan történik a vagyonkezelőnél a vagyonkezelési szerződés alapján kezelésbe vett, a kincstári vagyon részét képező tárgyi eszközök főkönyvi könyvelése, analitikus nyilvántartása, értékcsökkenése, üzembe helyezés utáni felújításának elszámolása? A Kincstár részére történő adatszolgáltatásnak mi a tartalma?

Kérdés: "A" társaság folyamatos gazdasági kapcsolatban van "B" társasággal mint vevőjével, és "C" társasággal mint szállítójával. A három társaság kölcsönösen megállapodott, hogy a "B" társaság az "A" társaság számláit nem az "A" társaságnak fizeti, hanem a "C"-nek. A "B" társaság minden egyes átutaláskor készít egy elszámolást, amit megküld az "A" és a "C" társaságnak is, hogy az átutalt összeggel "A" társaság mely számláit fizette ki. Az "A" és "C" társaság időszakonként egyeztet és rendezi az esetleges eltérést. Helyes ez így? Ha nem, akkor milyen jogszabályi előírásokba ütközik?