Felszámolás előtti bérek és járulékok könyvelése

Kérdés: Társaságunknál felszámolás kezdődött. A felszámolás kezdőnapja előtti hónap munkabéreit a cég már nem tudta kifizetni. Így az 1008-as bevalláson a jövedelmeket, valamint a céget terhelő és a levonandó járulékokat sem kell szerepeltetni. Kérdésem, hogy a felszámolás kezdőnapja előtti fordulónappal készülő beszámolóban sem kell könyvelni a béreket költségként, illetve a járulékokat kötelezettségként? Ha kell könyvelni, akkor a beszámoló nem fog megegyezni az APEH-folyószámlával?
Részlet a válaszából: […] ...felszámolás alattvan. Így a munkavállalók részére járó munkabért és annak a munkáltatót terhelőjárulékait (nem csak a társadalombiztosítási járulékot) az 5. Számlaosztálybanköltségként el kell számolni a munkavállalókkal és a társadalombiztosítással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 18.
Kapcsolódó címke:

Reprezentáció, üzleti vendéglátás közterhei

Kérdés: Melyek a reprezentáció, üzleti vendéglátás közterhei 2010-ben?
Részlet a válaszából: […] ...A Számviteli Levelek 232. számában a 4792. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódik. Eddig úgy tudtam, csak a társadalombiztosítási járulékot számítjuk az szja-val növelt összegre. A cikk szerint az egészségügyi hozzájárulást is.A szerző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 18.
Kapcsolódó címkék:  

Több biztosítási jogviszony

Kérdés: A magánszemélynek az alábbi munka- és jogviszonyai vannak: 1. "A" Kft.-ben főállású munkavállaló (minden adót és járulékot fizetnek utána). 2. "B" társaságban megbízási jogviszony alapján vezető tisztségviselő (legmagasabb adókulcs szerint adózik). 3. "C" – evás – Bt.-ben kültag, és személyesen közreműködik (a bt.-ből jövedelme nincs, adót, járulékot a bt. nem fizet utána, csak az evával csökkentett bevételben részesül). 4. "D" Kft. végelszámolója megbízási jogviszony alapján (legmagasabb adókulcs szerint) adózik. 5. "E" Bt.-ben beltag (a bt.-ből sem jövedelme nincs, sem osztalékban nem részesül. A bt. adót, járulékot nem fizet utána). "A" Kft.-ben a főállására tekintettel helyesen nem fizet a résztulajdonában lévő "C" és "E" társaság utána járulékot? (Jövedelmekben e két cégből nem részesül!) Ha megszűnik az "A" Kft.-ben a főállású jogviszonya, akkor a tulajdonában lévő bt.-kben – melyekben személyesen is közreműködik, de jövedelemben nem részesül – kell-e járulékot (ehót) fizetnie? A főállása megszűnése hogyan befolyásolja a többi jogviszonyát? Mindenképpen rendelkeznie kell heti 40 órás munkaviszonnyal? Teljes munkaviszonyban elláthatja-e a "B" társaság ügyvezetői pozícióját, ha idáig megbízási jogviszony alapján látta el?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. alapján általánosságban megállapítható, hogy többbiztosítási kötelezettséggel járó jogviszony (munkaviszony, társas vállalkozásszemélyesen közreműködő tagja, megbízási jogviszony) egy­idejű fennállásaesetén az adott jogviszonyra irányadó járulékalap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 18.
Kapcsolódó címkék:  

Személyes közreműködés beruházásnál

Kérdés: A kft. panziót fog üzemeltetni. A panzió egy év alatt épül fel. A beruházás irányítását a kft. tagja végzi, aki egyben ügyvezető is. A társasági szerződésben nincs kikötve személyes közreműködés. Személyes közreműködésnek tekintendő és járulékfizetési kötelezettséggel jár az, ha a kft. tagja a beruházás irányítását végzi, de a tényleges tevékenységet a beruházás befejezéséig nem tudják végezni? A tagnak máshol nincs biztosítási jogviszonya.
Részlet a válaszából: […] A Gt. 119. §-a alapján a tagok által – nem választotttisztségviselőként – végzett személyes munkavégzés is mellékszolgáltatásnakminősülhet, ha nem munkaviszonyon vagy polgári jogviszonyon alapul. Amellékszolgáltatásért a tagot külön díjazás illeti meg.A panzió...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.
Kapcsolódó címke:

Biztosítási díjhoz kapcsolódóan befektetés

Kérdés: Ügyfelem 20 éves lejáratra életbiztosítási szerződést kötött, amelyben biztosított az ügyvezető, a lejáratkori kedvezményezett a kft., haláleseti kedvezményezett a feleség. Az éves díj 6880 euró, amelyet átutalt. Az éves díjon felül azonban még átutalt 45 000 eurót is, befektetési céllal. A 6880 eurót költségként könyvelhetem? Milyen adót kell fizetni utána? A 45 000 eurót pedig befektetett eszközként tartom nyilván?
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy a 20 éves lejáratra kötöttéletbiztosítási szerződés lejárati kedvezményezettje a kft., az évesbiztosítási díj megfizetése nem jelent – jelenleg – végleges vagyonvesztést (haaz ügyvezető nem hal meg, azt a kft. visszakapja), így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.
Kapcsolódó címkék:  

Magánszemély által bérelt tehergépkocsi üzleti használata

Kérdés: Társaságunk alkalmazottja a bérelt tehergépkocsiját hivatali, üzleti célra is használja. Ezért a társaság havi 200 ezer Ft átalányt fizetne a dolgozónak. Adható-e ilyen formában költségtérítés? Milyen terhei lehetnek a társaságnál és a magánszemély dolgozónknál? Az átalány formájában adott költségtérítés elszámolható-e, milyen bizonylat alapján? A társasági adó szempontjából ez lehet-e a vállalkozás érdekében felmerült költség?
Részlet a válaszából: […] ...bevétele lesz, amelyet a társaságnál a tevékenységalapjául szolgáló jogviszony alapján (itt alkalmazott) 27 százaléktársadalombiztosítási járulék terheli, a magánszemély pedig az így megszerzettjövedelme 27 százalékkal növelt összege alapján 17, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.

Tartozás elengedése

Kérdés: Társaságunknál az egyik dolgozó 2007-ben jelentős kárt okozott azzal, hogy bizonyos szerszámokat eltulajdonított és eladott. Amikor lebukott, nem lett belőle rendőrségi ügy. Közjegyző előtt elismerte tettét, és vállalta, hogy havi 10 000 Ft-os részletekben törleszti az adósságát. Mivel a dolgozó és családja szűkös körülmények között él, a második gyermek megszületése után a társaságunk a fennálló 870 ezer Ft tartozást elengedi. Milyen járulék-, illetve egyéb fizetési kötelezettséggel jár ez a társaság, illetve a magánszemély részére?
Részlet a válaszából: […] ...illeték alól az olyanajándék megszerzése, amely után az ajándékozót vagy a megajándékozottatszemélyijövedelemadó-, társadalombiztosításijárulék- vagyegészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli.A dolgozóval szembeni, a kérdés szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.
Kapcsolódó címkék:  

Védőital a hőmérséklettől függően

Kérdés: A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 61. §-ának c) pontja szerint a munkavállaló jogosult megkövetelni a munkáltatójától a munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges felszerelések, munka- és védőeszközök, az elő­írt védőital, valamint tisztálkodószerek és tisztálkodási lehetőség biztosítását. A 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 7. §-ának (10) bekezdése szerint, ha a munkahelyi klíma zárttéri és szabadtéri munkahelyen a 24 oC (K) EH értékét meghaladja, a munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránként, védőitalt kell biztosítani. A fenti kötelezettségünknek eleget teszünk. Védőitalként szódavizet, illetve ásványvizet biztosítunk. A védőital-juttatást terheli-e valamilyen járulékfizetési kötelezettség? Elismert költség-e? Az előzetesen felszámított áfa levonható-e?
Részlet a válaszából: […] ...azt is, ha a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzésfeltételeinek a munkáltató felelősségi körébe tartozó annak biztosítása), akkorsem, ha a dolog, a szolgáltatás személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas.Így sem adó-, sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 9.
Kapcsolódó címke:

Melegétkezési utalvány 12 hónapra

Kérdés: Helyesen jár-e el a kft., ha év végén (eredményét látva) egyszerre vásárolja meg dolgozóinak a 12 havi melegétkezési utalványt, egyszerre adja át, és a decemberi járulékbevallásában vallja be és fizeti meg a 12 hónap melegétkezési utalvány kedvezményes adóját?
Részlet a válaszából: […] ...szerint – mint adóköteles természetbeni juttatás – 54 százalékkal, és azadóval növelt összeg után még 27 százalék társadalombiztosítási járulékkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 26.

Jelképes összegért ital

Kérdés: Élelmiszerüzlet beszállító partnerétől bizonyos összegű vásárlás esetén 1 üveg italt kap jelképes összegért, 1 Ft-tal számlázva, 25%-os áfával. Hogyan kell elszámolni abban az esetben, ha az italt értékesítjük, vagy ha azt az üzlet dolgozói elfogyasztják?
Részlet a válaszából: […] ...ital piaci értéke alapján 54% személyi jövedelemadó, továbbá a személyijövedelemadóval növelt piaci érték alapján 27% társadalombiztosítási járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 26.
1
36
37
38
79