544 talált cikk a deviza kifejezésre

Kérdés: A vevő 142 000 euróért rendelt meg egy gépet. A megállapodás alapján a 71 000 euró megérkezése napján 254,15 Ft/euró árfolyamon a szállító előlegszámlát állított ki. A gép átadásakor a szállító számlázta a 142 000 eurót napi árfolyamon (252,24 Ft/euró). Számlázóprogramjának hiányossága miatt "előlegszámla rendezése" megjegyzéssel tudta az előleget mínuszelőjellel a teljesítéskori árfolyamon levonni. Így lehetett megoldani, hogy az előlegfizetésből ne keletkezzen árfolyam-különbözet. A vevő visszaküldte a számlát azzal, hogy a gép átadásakor csak 71 000 eurót lehet számlázni a teljesítéskori árfolyamon, a kiállított számlát, az előleg levonását visszaküldte. A szállító, vagy a vevő álláspontja a helyes?

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető vállalkozás vagyunk. Minden hónapban főkönyvi zárást, illetve mérleget készítünk. A banki deviza-, illetve a pénztári valutakészletet kell-e havonta értékelni, vagy elegendő csak az év végén?

Kérdés: A devizakövetelés és -kötelezettség pénzügyi teljesítésekor az árfolyam-különbözetet év közben előjelének megfelelően számoljuk el a 8762., illetve 9762. számlán. Év végén összevezethetjük a két számlát?

Kérdés: Cégünk devizamegtakarítási számlát nyitott 2006-ban. MNB-árfolyamon kell-e a forintról devizára átváltott összeget nyilvántartásba venni, a havonta kapott kamatot és az év végi értékelést könyvelni?

Kérdés: Devizában történő könyvvezetés esetén hogyan kell az egyes adóbevallásokhoz szükséges átváltást megoldani? Minden egyes számlát az analitikában forintra kell az adott adójogszabály alapján átszámítani? Vagy elégséges az időszak utolsó napján érvényes árfolyammal forintosítani főkönyvi számlaszámonként?

Kérdés: Cégcsoportba tartozó vállalkozás esetén melyek az innovációs járulék számításának elvei? A vállalkozás leányvállalat, kapcsolódó vállalkozással rendelkezik, a foglalkoztatottak létszáma 50 főnél kevesebb, árbevétele, illetve a mérlegfőösszeg nem éri el a 10 millió eurót. Anyavállalatának foglalkoztatotti létszáma 62 fő, árbevétele 13 millió euró. A leányvállalatnál a besorolásnál egyedi adatait elegendő figyelembe venni? Az anyavállalat besorolását hogyan befolyásolják leányvállalatának az adatai?

Kérdés: A kft. a könyveit forintban vezeti. A taggyűlés a 2006. évi osztalékelőleget forintban határozta meg, az osztalékadót és az eho-t forintban állapította meg. Ki lehet-e fizetni devizában az osztalékelőleget a tagoknak (társaságok és magánszemélyek)? A társaság rendelkezik devizával. Milyen árfolyammal kell a forintot devizára átszámítani? Változik-e az átszámítás forintról devizára, ha az osztalékelőleget a taggyűlés 2007-ben osztalékká minősíti?

Kérdés: A társaság apartmanokat épít értékesítési céllal. A felmerült ráfordításokat az árukészletszámlán gyűjtik. A társaság számviteli politikájában rögzítették, hogy a közvetlenül felmerült ráfordítások között szerepel a realizált és a nem realizált árfolyam-különbözet. Az építkezést a társaság hitelből valósítja meg, és az még nem fejeződött be. Nem sérti-e ez a gyakorlat a számviteli törvény előírásait?

Kérdés: Belföldi fuvarozást végző egyéni vállalkozó – szerződés alapján – a fuvardíjat euróban kapja meg devizaszámlájára. Milyen árfolyamon kell a bevételt elszámolni? Milyen árfolyamon kell az ezen devizából kiegyenlített költségeit, ráfordításait kimutatni? Forintra történő átváltáskor az árfolyam-különbözetet bevételként, ráfordításként el kell-e számolni? A kérdésekre az Szja-tv.-ben nem találtam választ.

Kérdés: Társaságunk tulajdonosai 2006. évben közbenső mérleg alapján osztalékelőleg kifizetését határozták el. Mivel a tulajdonosok külföldi illetőségű cégek, ezért az előleget euróban fizették ki. Az osztalékelőleg devizás összegének meghatározásakor a közbenső mérleg fordulónapján érvényes MNB-árfolyamot használtuk. Év végén kell-e értékelni a devizában kifizetett osztalékelőleget? Szabad-e, illetve össze kell-e vezetni a beszámolóban jóváhagyott osztalékot az év közben kifizetett osztalékelőleggel? Ha igen, akkor az összevezetéskor keletkezik-e árfolyam-különbözet?