Működésiköltség-hozzájárulás

Kérdés: A kft.-ként működő szójababtermelői csoport tagjai a társaságon keresztül forgalmazott termék értéke után működésiköltség-hozzájárulást fizetnek. Ezt a tényt a társasági szerződésben rögzítették. Ki kell-e számlázni a költség-hozzájárulást, illetve terheli-e áfafizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A termelői csoportként elismert szervezetnek a létesítő okiratában szabályoznia kell a működésiköltség-hozzájárulás fizetésének módját és mértékét, a nemfizetés következményeit [2015. szeptember 17-ig a 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet szabályozta.] A tagok által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.

Számla e-mailben, pdf formátumban

Kérdés: A 6009-es számú kérdéshez kapcsolódóan érdeklődöm: 2013 óta történt-e változás az elektronikusan továbbított (e-mail-csatolmányként), de az elektronikus számla követelményeinek (elektronikus aláírás és időbélyegző) nem megfelelő pdf formátumban lévő számla adóhatóság általi elfogadását illetően? Elfogadható-e az a gyakorlat, ha az elektronikus úton előállított (számlázóprogrammal) számlákat e-mail-csatolmányként juttatjuk el a vevőhöz?
Részlet a válaszából: […] ...szögeznünk, hogy a számlázóprogrammal előállított és e-mail csatolmányaként, pdf állományban továbbított számla 2013-tól igenis e-számlának minősül. Erre a hivatkozott 6009. számú válaszunkban is utaltunk. A jogszabályi hátteret az Áfa-tv. 259. § 5....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 17.

Kölcsönadott anyagkészlet

Kérdés: Két gazdasági társaság szerződést kötött egymással anyagkészlet kölcsönadása tárgyában. Az átvevő társaság a kölcsönadott anyagot a tevékenysége során felhasználja, terméket állít elő, az elkészült terméket értékesíti. A kölcsönkapott anyagot a szerződésben rögzített időpontban (egy éven belül) a társaság a kölcsönadó társaságnak ugyanolyan minőségben és mennyiségben visszaadja. A használatáért használati díjat fizet a kölcsön­adó társaságnak. Erre a "használati díjra" – mivel nem pénz a kölcsön alapja – vonatkozik-e az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti adómentesség? Kell-e számlázni a használati díjat? Hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre adandó válasz előtt nézzük meg az új Ptk.-nak a kérdés szerinti ügyletre vonatkozó előírásait.Az új Ptk. 6:389. §-ának (1) bekezdése alapján a kölcsönszerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a hitelező nem pénzt fizet, hanem más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.

Termeltető és termelő kapcsolatának számlázása

Kérdés: Integrátori tevékenységet végző szövetkezet termeltetői szerződést kötött egy konzervgyárral, amely vetőmagot biztosít a szövetkezet részére. A vetőmag-biztosítás szabályozása a termeltetői szerződésben: "A vetőmag értéke, a vetőmaghoz kapcsolódó logisztikai költségek és a teljes pénzbeli előleg az első szállítmányok értékéből kerül levonásra." A konzervgyár a vetőmag átadásakor számlát bocsát ki. Kérdés, hogy köteles-e a termelő a konzervgyár részére előlegszámlát kiállítani? A szövetkezet ugyanilyen szerződést köt a tagjaival is. A tagok is kötelesek előlegszámlát kibocsátani? Más konzervgyár esetén: "Szerződő felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a vevő saját költségén az eladónak vetőmagot biztosít, a vetőmag ellenértékét az első beszállítások (számlák) értékéből vonja le." E szerződés alapján a termelő köteles-e a konzervgyár részére előlegszámlát kiállítani a vetőmag átvételével egyidejűleg? Egy termeltetői szerződés esetén, ahol különböző inputanyagokkal, illetve szolgáltatásokkal látják el a termelőt, amely kötelezettséget vállal arra, hogy a betakarítást követően a terményt a termeltető részére adja el, és ekkor történik meg az inputanyagok ellenértékének beszámítással történő rendezése, mindenképpen az Áfa-tv. 59. §-a alá tartozó ügylet-e, tehát "cserének, barternek" kell-e minősíteni, és az in­putanyagok, illetve szolgáltatások igénybevételének időpontjában a termelő köteles-e előlegszámlát kiállítani? Abban az esetben, ha a szerződésben az inputanyagok ellenértékének kifizetési módjára vonatkozóan nincs a beszámításról – kompenzálásról – megállapodás, kizárólag az inputanyagok átadásáról, illetve végzett szolgáltatásokról készült számlák fizetési határidejét állapítják meg a termeltetési ciklus végéhez igazodva – értelmezésünk szerint –, nem beszélhetünk az Áfa-tv. 59. §-ában részletezett beszámítható vagyoni előnyről. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, bár a válasz akár néhány szó is lehetne: egyik esetben sem! A kérdés – véleményünk szerint – alapvetően a különböző jogszabályokban alkalmazott fogalmak összekeverésére vezethető vissza!Az Áfa-tv. 59. §-ának (1) bekezdése szerint:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 30.

Egészségügyi szolgáltatás díja

Kérdés: Egy orvosi kft.-nek az OEP-től kapott egészségügyi szolgáltatás díjáról havonta kell-e számlát kibocsátania?
Részlet a válaszából: […] A háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi tevékenységet végző gazdasági társaságoknak az általuk elvégzett egészségügyi szolgáltatásnak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által megállapított, visszaigazolt díját, mint az egészségügyi szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 4.

Internetes weboldallal kapcsolatos bevétel

Kérdés: Egy egyéni vállalkozó internetes weboldalt szeretne létrehozni, ahol videókat lehetne megnézni, díjfizetés ellenében. A fizetés bankkártyával és mobilvásárláson keresztül történne, ebből lenne a vállalkozónak bevétele, amiből a további videók elkészítését finanszírozná. Az így megszerzett bevételről milyen bizonylatot állítson ki a vállalkozó (számla, nyugta, esetleg e-számla)? Az megoldható, hogy a weboldalon kötelező regisztráció legyen, így hozzáférne a vállalkozó a vevő nevéhez és címéhez. Vagy esetleg elég a bankkártyás fizetés esetén a bankkivonat mint bizonylat, és arról történik a bevétel könyvelése? Hogyan kell bizonylatolni és könyvelni az ilyenfajta weboldalakon keresztül megszerzett bevételeket? Gondolok itt például a társkereső oldalakra, ahol szintén ilyen módon fizetnek a felhasználók.
Részlet a válaszából: […] A bankkártyás fizetés esetén a bankkivonat önmagában mint bizonylat nem elégséges a nyilvántartások vezetéshez, mivel azon nincs meg minden olyan adat, amit az Szja-tv. előír. Ez azt jelenti, hogy a bankkivonat mellé kell egy, az egyéni vállalkozó által készített bizonylat. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 27.

Viszonylati jegy elszámolása

Kérdés: Az e-útdíj rendszer (HU-GO) regisztrált felhasználói vagyunk. A rendszerbe rögzítettek olyan járművet is, mely nem a társaság (kft.) tulajdona, erre a járműre viszonylati jegyet vásároltak. Ebben az esetben lehetséges-e a megvásárolt tétel költség­elszámolása, célszerű-e továbbszámlázni azt?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a kérdéses esetben valójában ingyenes juttatásról van szó – azaz a kft. nem vár ellenszolgáltatást attól az adózótól, akinek az érdekében a kérdéses viszonylati jegyet vásárolták –, úgy a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékét a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.

Kirendelés

Kérdés: A korábbi Munka Törvénykönyve fogalom­használata szerint az új Mt.-ben a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás címen jelenik meg. Ma is csak kapcsolt vállalkozások élhetnek a kirendelés gyakorlatával? A kirendeléssel kapcsolatos költségeket kell-e, lehet-e számlázni, átterhelni a fogadó cégre? Melyek lehetnek ezek a költségek?
Részlet a válaszából: […] Az új Mt. 53. §-ának (1) bekezdése szerint a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. A törvény indokolása szerint a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás szabályait...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.

Beszerzés belföldi partnertől termékdíj-átvállalással

Kérdés: Keletkezik-e, illetve mikor keletkezik termékdíj-fizetési kötelezettség abban az esetben, ha az újrahasználható új csomagolószert belföldi partnertől szerezzük be, nem regisztráltuk, sem újrahasználható nyilvántartásba, sem betétdíjas rendszerbe, de a Ktdt. 14. §-ának (5) bekezdése ea) alpontja alapján szerződéssel a termékdíjat átvállaltuk, és ezen csomagolóeszközt belföldön hozzuk forgalomba oly módon, hogy a tulajdonjog nem száll át, hanem a vevőtől elszámolás mellett visszaszállításra, majd újból kiszállításra kerül? Ezen átvállalás mellett lehetséges-e számlán a göngyölegnek az árutól elkülönített módon külön soron történő megjelenítése, számlázása?
Részlet a válaszából: […] A Ktdt. 14. §-ának (2) bekezdése alapján a termékdíj-kötelezettséget átvállalóra a kötelezettre vonatkozó szabályok alkalmazandók. A végrehajtási kormányrendelet 8. §-ának (4) bekezdése alapján a termékdíj-kötelezettség a szerződés érvényességi időszaka alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.

E-útdíjra előre fizetett összeg

Kérdés: Az e-útdíjat előre "fel kell tölteni", kifizetni. Utána még nem látjuk, hogyan történik az elszámolás. Lehet, hogy elég rá, de lehet, hogy marad belőle, főleg év végén. Számlát ugyan készítenek, de ki kell nyomtatni, nem küldik meg. Akkor az e-számlának minősül? Nem teljesen világos az elszámolás módja, ezek alapján a költség megfelelő időben, összegben való könyvelése sem.
Részlet a válaszából: […] Természetesen az e-útdíj számlázására, elszámolására is érvényesek az Áfa-tv. és az Szt. vonatkozó előírásai. Az előre kifizetett e-útdíjat az Áfa-tv. 59. §-a alapján elő­legnek kell tekinteni. A fizetett előleg részét képező előzetesen felszámított áfa az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.
1
4
5
6
11