1331 talált állásfoglalás az EFO kifejezésre

Kérdés: "A" cég megállapodást kötött "B" céggel, környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos tanácsadásra. A megállapodás szerint "B" cég folyamatos tanácsadást biztosít. A tanácsadás keretében elkészíti a negyedéves bevallásokat a kapott adatok alapján, helyszíni és telefonos konzultációt biztosít adott óra erejéig. A szerződés időtartama alatt az esetleges törvényi változásokról tájékoztatja a megrendelőt. Megállapodás szerint a termékdíj bevallásával összefüggő tanácsadás negyedévente történik. A bevallásokat a tárgynegyedévet követő hónap 20-ig készíti el a vállalkozó. A fizetési feltételek szerint a negyedéves bevallást követően, a megrendelő által igazolt teljesítés után (bevallás elkészülte, negyedévet követő 20. nap), a számla kézhezvételét követő harminc munkanapon belül teljesíthető a fizetési kötelezettség. A megállapodás alapján "B" vállalkozó a megállapodás dátumától folyamatosan teljesít. A megállapodás határozatlan időre jött létre. Kérdésem arra irányul, hogy az Áfa-tv. 58. §-a szerinti teljesítésnek megfelelően, és a számviteli törvény előírásait figyelembe véve milyen dátumokkal kell kiállítani a számlát (konkrét példa: 2016. I. negyedéves bevallás elkészítése)? Mi lesz a számviteli teljesítés időpontja a megrendelőnél és a szolgáltatást nyújtónál?

Kérdés: Az evás kft.-nél 2016. 01. 01-jével végelszámolás indult. A 2015. évben keletkezett jövedelmekből, amelyek után az evát megfizette, az osztalékot nem vette ki. Mivel 2016. 01. 01-től a Tao-tv. adóalanya lett, kell-e fizetnie személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást, ha ezt a pénzt ténylegesen kifizeti 2016-ban a 2015. évi tevékenységet lezáró beszámolót elfogadó határozat alapján?

Kérdés: A zrt. értékesítette a jelenleg bérbeadás alatt álló ingatlanát a társaság két tulajdonosának, akik magánszemélyek (az egyik 50%-ot meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkezik). Mindkét vevő munkaviszonyban áll a társaságnál. A létrejött adásvételi szerződés alapján a tulajdonjog átszáll a vevőkre, de a zrt. az ingatlant albirtokosként 2017. december 31-ig továbbra is birtokában tartja, és addig a bérleti díj is őt illeti meg. Erre való tekintettel a vételárat lényegesen a piaci ár alatt határozták meg. (A kivetett illeték alapja az eladási ár négyszerese!) A zrt.-nél keletkezik-e társaságiadóalap-növelő kötelezettség a piaci ár alatt történő értékesítés miatt? A két magánszemélynek keletkezik-e az adásvétel időpontjában jövedelme a piaci ár alatt történő vásárlás miatt? Ha a magánszemélyeknek keletkezik jövedelme, akkor a szerzéskori értékbe valamilyen módon beleszámít-e az, hogy az ingatlan haszna (bérleti díja) két évig az eladó zrt.-t illeti meg? Ezt a jövedelmet munkaviszonyból származó jövedelemnek vagy egyéb jövedelemnek kell tekinteni? A zrt.-nél vagyoni értékű jognak kell-e számítani azt, hogy a bérleti díjat jogosult beszedni?

Kérdés: A betéti társaság jelentős összeggel tartozik a NAV-nak. A társaság jelenleg nem végez tevékenységet, a beltagnak is máshol van főállása. Az adóhatóság végrehajtást kért a beltag jövedelmére. A tulajdonos keresetéből behajtott összeg megjelenik a cég adófolyószámláján, csökkentve a vállalkozás tartozását. Minősíthetjük-e a tulajdonossal szembeni kötelezettségnek a behajtott összeget, vagy végleges pénzeszközátadásnak minősül? A társaságnak jelentős – az adótartozás összegét meghaladó – követelése van egy másik céggel szemben, és a tulajdonos mindenképpen vissza szeretné kapni a jövedelméből letiltott tartozást.

Kérdés: Az egyedi értékelés számviteli alapelv szerint az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. Hogyan valósítható ez meg tárgyi eszközök esetében? Mi tekinthető egyedi tárgyi eszköznek? Az egyedi tárgyi eszközzé minősítésnek milyen szempontjai lehetnek?

Kérdés: Társaságunk személygépkocsit bérel tartós bérleti konstrukcióban. A szerződés szerint a havi díj: bérleti díj, karbantartási díj, gumikopási díj, kötelező felelősségbiztosítás, casco, gépjárműadó, cégautóadó. Ezekhez tételesen felsorolt havi díj kapcsolódik. A havi számlákon azonban egyösszegű bérleti díj szerepel, ami ezen részdíjak összessége. Hogyan kezelendő ez számvitelileg és az áfalevonás szempontjából?

Kérdés: Szociális szövetkezet nyereséggel lezárt adóéve után osztalékot szeretne fizetni a tagjainak. Milyen osztalékfizetési szabályokkal lehet ezt megtenni, és milyen közterheket kell megfizetnie ezzel kapcsolatosan?

Kérdés: Egy magánszemély 100%-os tulajdonosa A Kft.-nek. A Kft. 30%-os hányaddal rendelkezik B Kft.-ben. B Kft. másik tulajdonosa 70%-os tulajdoni hányaddal a magánszemély testvére. A és B Kft. kapcsolt vállalkozás a Tao-tv. szerint?

Kérdés: A mezőgazdasági szövetkezet, amelynek árbevétele 300 millió forint alatt van évente, 94%-ban tulajdonosa egy kft.-nek, amelynek éves árbevétele 5 millió forint alatt van. A kft. a szövetkezetnek gépet ad bérbe. A szövetkezet készíthet-e egyszerűsített éves beszámolót, és az új számviteli elő­írások szerint kapcsolt vagy társult vállalkozásnak minősül-e?

Kérdés: A kft.-ben három ügyvezető van, akik önállóan jegyzik a céget. Közülük az egyiknek egyéni vállalkozása is van, aki szerződéses és számlázási kapcsolatban áll a kft.-vel. Tulajdoni hányada a cégben 16%. Az ő egyéni vállalkozása a kft.-vel kapcsolt vállalkozásnak minősül-e, és a kft.-nél a kiva 500 milliós bevételi határánál kell-e számolni az ő egyéni vállalkozási bevételével?