1331 talált állásfoglalás az EFO kifejezésre

Kérdés: Cégünk vásárolt egy számítógépet és hozzá OEM szoftvereket. A számlán a számítógép és a szoftverek megbontva szerepelnek. Kérdés: a szoftvereket a számítógéppel együtt a 161. főkönyvi számlára, majd aktiválás után a 143. főkönyvi számlára kell könyvelni, vagy megbontva a számítógépet a 161. számlára, majd a 143. számlára, a szoftvereket pedig a 113. főkönyvi számlára kell könyvelni?

Kérdés: A kft.-hez különböző zálogtárgyakat visznek be, amelyekre a kft. záloghitelt folyósít. Később az ügyfél a zálogtárgyat egy kiváltási értéken váltja ki. Közben a kft.-nél különböző költségek merülnek fel, mint például kezelési költség, kamat, késedelmi díj, tárolási díj, nyomtatványköltség stb. Hogyan kell ezeket könyvelni? A kiadások és a bevételek csak pénztárbizonylatra kerülnek? Hogyan válik áfássá a bevétel? A különbözetről milyen bizonylatot kell kiállítani?

Kérdés: Társaságunk telephelyén 2001-2002-ben jelentős értékű felújítás volt, amelyet aktiváltunk. A felújítás 2 éve alatt az ügyvezetőnél közel 7 millió forint elszámolásra felvett előleg halmozódott fel (ami a könyvelésben követelésként szerepelt), amellyel végül az ügyvezető akként számolt el, hogy 2003 márciusában felújításról szóló, az elszámolási előleggel közel megegyező összegű készpénzes számlákat fogadott be. A társaság egyik tulajdonosa sikkasztás gyanúja miatt feljelentést tett. A számlákat a nyomozás során a rendőrség lefoglalta, annak könyvelése, áfatartamának levonásba helyezése akkor nem történt meg. A bírósági eljárás 2007 áprilisában lezárult. A bíróság nem találta bizonyítottnak, hogy az ügyvezető a rábízott pénzeszközöket jogtalanul eltulajdonította vagy sajátjaként rendelkezett volna vele. Ezért az ügyvezetőt jogerősen felmentette. A gazdasági esemény teljesítettnek minősül-e? 2007-ben megtörténhet-e a számlák befogadása, áfatartamának levonása? Milyen időponttal történjen az aktiválás? A bírósági iratokban lévő eredeti számlákról kért hiteles másolat megfelelő-e?

Kérdés: Az "A" Bt. a szülők tulajdona, a "B" Bt. a gyermekeik tulajdona. A 2007-es szabályok szerint kapcsolt vállalkozási viszony van-e "A" Bt. és "B" Bt. között?

Kérdés: A külföldi tulajdonos alapított egy kft.-t, továbbá megszerezte egy tőzsdei rt. részvényeinek több mint 90 százalékát. A tulajdonába nem került részvények tekintetében élt a tőkepiaci törvényben biztosított vételi jogával. A kisrészvényesek által be nem nyújtott részvényeket az rt. érvénytelenné nyilvánította, helyettük új részvények kerültek kibocsátásra, amelyeket az rt. értékesített a kft. részére alacsonyabb áron, mint a kiszorítási eljárásban alkalmazott ár. Az értékesítésből befolyt vételárat az rt. átutalta az érvénytelenített részvények utolsó tulajdonosai részére. A kisrészvényesek kérték a kft.-től a kiszorítási és az értékesítési vételár különbözetének megfizetését, amelyet a kft. megtagadott. A kisrészvényesek bírósághoz fordultak. A bíróság a különbözetet megítélte. Időközben a kft. beolvadt az rt.-be. Hogyan kell elszámolni a részvényár-különbözetet és a késedelmi kamatot? A Tao-tv. alapján elismert ráfordításnak minősül-e a részvényár-különbözet és a késedelmi kamat?

Kérdés: A kft.-nél nincs munkaviszonyban egyetlen "dolgozó" sem, az ügyvezető megbízási jogviszonyban, továbbá a tagok tagi jogviszonyban végzik el a munkát. A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült (ez dokumentumokkal bizonyítható), elismert költségnek tekinthetők-e a következő jogcímek: napidíj és utazási költség, képzési költség, újság (napilap)? A megbízási szerződéssel foglalkoztatott ügyvezető és/vagy tag(ok) részére a (vállalkozási tevékenységgel összefüggő) képzési költség – adó- és járulékmentesen – elszámolható-e?

Kérdés: Egy franciaországi cég 100 százalékban tulajdonosa egy angol és egy magyar leányvállalatnak. A két leányvállalat szerződéses üzleti kapcsolatban áll egymással. A társaságiadó-törvény értelmében a két leányvállalat kapcsolt viszonyban van-e?

Kérdés: A 2006 júliusában kiállított szolgáltatási számlánkat a vevő átvette. A problémánk az, hogy a vevő telefonos felszólításunkra szóban közölte, nem ismeri el a teljesítést, sőt azt állítja, hogy meg sem rendelte. Valóban, a megrendelés szóban, telefonon történt, aláírt szerződésünk nincs. Az év végi egyenlegközlő tértivevényt a posta nem küldte vissza. A fizetési felszólítást elküldtük. Mi a teendőnk?

Kérdés: Harmadik országból terméket importálunk, amelynek egy része promóciós célra kerül felhasználásra. Ezt a külföldi számláján érték nélkül tünteti fel, amely a vámhatározatba valamilyen értéken bekerül, de sem áfa, sem vám kivetésére nem kerül sor. Van, amikor előre nem tudjuk, hogy a terméket promóciós célra fogjuk felhasználni, és érték nélkül szétosztjuk. Ebben az esetben a vámköltséget és az áfát megfizetjük. A marketingcélú termék szétosztása általában nyilvános kiállításokon és egyéb rendezvényeken történik, ahol a termék átvevője nem ismert, illetve kiskereskedelmi partnereinknél kerül szétosztásra. A termékminta szétosztása áfa szempontjából hogyan kerül elszámolásra? Milyen bizonylatot kell kiállítani, ha az átvevő ismert, illetve nem ismert? Hogyan kell könyvelni? Miként befolyásolja a cég eredményét társasági adó szempontjából? Kell-e a szétosztott termékek után személyi jövedelemadót, tb-járulékot, egészségügyi hozzájárulást fizetni?

Kérdés: A kft. tagjai természetes személyek. Az egyik tag a társaságból kivált, a társaság az üzletrészt visszavásárolta, jóval a névérték felett, de kevesebbért, mint a tagra jutó sajáttőke-rész, mert várhatóan a társaság veszteséges lesz. A kilépő tag ezt tudomásul vette, az üzletrész a visszavásárlási áron a társaság tulajdonába került. A társaság a saját üzletrészt térítés nélkül kívánja a meglévő tulajdonosoknak átadni. Az átadáskor keletkezik-e adó- és járulékfizetési kötelezettség? A Számviteli Levelekben a 2986. kérdésre adott választ ismerem. A személyi jövedelemadó megállapításánál a piaci érték meghatározásakor hogyan és milyen módon lehet figyelembe venni a várható veszteséget?