Tagi kölcsön visszafizetéskori kamata

Kérdés: Ha a kft. kölcsönt ad a tagjának, és úgy állapodnak meg, hogy a teljes összeg visszafizetésekor esedékes a kamat, akkor azt el kell határolni az adott évekre vagy sem? Forintban történő kölcsön adásakor a jegybanki alapkamat + 5% az elfogadott mérték. Devizában adott kölcsön esetében milyen mérték lehet elfogadott?
Részlet a válaszából: […]  Kölcsönszerződés esetében általános szabály, hogy a járó, demég nem esedékes kamatot a pénzügyi műveletek bevételei között el kell számolniaz aktív időbeli elhatárolásokkal szemben. Így kell eljárni a tagi kölcsönesetében is. Sőt!Az Szja-tv. 72. §-a alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 23.

Előadók részvétele szakmai kongresszuson

Kérdés: Rendezvényszervezéssel foglalkozó kft. az általa rendezett szakmai kongresszuson a meghívott külföldi, illetve belföldi előadók alábbi költségeit a kft. nevére szóló számlák alapján elszámolja: szállásköltség, utazási költség (repülőjegy, taxi), kongresszuson biztosított ellátás (étkezés, kulturális program). Az előadók felsorolt költségei után terheli-e, és milyen mértékű szja-, járulék- vagy egyéb adófizetési kötelezettség a rendezvényszervező kft.-t? A költségek a társasági adó szerint elszámolható költségnek minősülnek-e, milyen dokumentáció szükséges a költségek szabályos elszámolásához?
Részlet a válaszából: […]  A meghívott külföldi, illetve belföldi előadók részvétele akongresszuson minősíthető az Szja-tv. szerinti hivatali, üzleti utazásnak. Ahivatali, üzleti utazással összefüggésben bevételnek nem számító tételnekminősül a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó utazási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 23.

Tőkeemelés tőkeleszállítás miatti követeléssel

Kérdés: A bútorkereskedelmi kft. 2009-ben leszállította a 3000 E Ft jegyzett tőkéjét 500 E Ft-ra (két magánszemély tulajdonosa van 50-50%-ban). Ezzel együtt az eredménytartalékot is csökkenteni kellett, amit a tulajdonosokkal szembeni kötelezettségként mutatunk ki (kb. 7500 E Ft). Ha ezt kifizetnénk a tulajdonosoknak, akkor azt milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség terhelné? Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettséggel járna, ha ebből a ki nem fizetett kötelezettségből szeretnénk újra felemelni a jegyzett tőkét 3000 E Ft-ra?
Részlet a válaszából: […]  A válasz előtt egy megjegyzés: a kérdés szerint 7500 E Ft atulajdonosokkal szembeni kötelezettség összege. Úgy tűnik, mintha ez az összegcsak az eredménytartalék csökkenéséből származna, a jegyzett tőke csökkenésénekmegfelelő 2500 E Ft-ot pedig kifizették. Ha valóban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 23.

Végtörlesztés a cafeteria rendszerében

Kérdés: A takarékszövetkezet a 2012. évi cafeteria rendszerébe a végtörlesztéshez adható munkáltatói támogatást is beépítené a többi – szja szempontjából – cafeteriába tartozó elemmel együtt. A dolgozók választhatnak a végtörlesztés és az egyéb elemek között. Ebben az esetben is adómentes mind a kifizető, mind a munkavállaló szempontjából a végtörlesztés?
Részlet a válaszából: […]  A végtörlesztéshez adható munkáltatói támogatásokkal aSzámviteli Levelek 259. számában az 5292. kérdésre adott válaszban részletesenfoglalkoztunk.A végtörlesztéshez kamatmentesen nyújtható kölcsön. Az ígynyújtott kölcsön és a cafeteria rendszerébe tartozó elemek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 2.

Ügyvezető járuléka

Kérdés: Hivatkozással az 5144. számú válaszukra, azt kiegészítve kérdezem, milyen járulékfizetési kötelezettsége merül fel az ügyvezetőnek a B és C jelű vállalkozásban, ha a válasz utolsó bekezdésében foglaltak szerint ügyvezetői feladatát díjfizetés nélkül látja el, de év végén osztalékot vesz fel a B és C vállalkozásoktól?
Részlet a válaszából: […]  A kérdésben hivatkozott válasz (a Számviteli Levelek 251.számában) utolsó mondata szerint: ha a kérdésben szereplő ügyvezető a B és Cvállalkozásban az ügyvezetésért nem kap jövedelmet, úgy az nem esik biztosításikötelezettség alá, és nem merül fel járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.

Jegyzett tőke emelése ki nem fizetett osztalékból

Kérdés: A társaság 40 millió forint ki nem fizetett osztalékkötelezettséggel (a tulajdonos magánszemélyek követelésével) rendelkezik. A Gt. 13. §-a szerint a nem pénzbeli hozzájárulás lehet követelés is. A tagok osztalékkövetelésével lehet-e jegyzett tőkét emelni? Ha igen, akkor ennek milyen adóvonzata van? Az eddig megjelent válaszok az elő­leg-, illetve a kölcsönkövetelés apportjáról szóltak. Az osztalékapporttal kapcsolatos kérdésre az APEH-től azt a választ kaptam, hogy lehet, de előtte le kell adózni, vagy elengedett követelésként kell kezelni. Én a válaszokkal nem értek egyet. Mi az Önök véleménye?
Részlet a válaszából: […]  A rövid válasz az, hogy a jelenlegi jogszabályi környezetbennincs jó megoldás, legfeljebb az APEH által javasoltak.A Gt. 13. §-ának (2) bekezdése alapján nem pénzbelihozzájárulás lehet az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozatonalapuló követelés is.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.

Ajándék meghirdetett akció keretében

Kérdés: Ügyfelem kiskereskedelmi tevékenységet végez: megveszi az árut a nagykereskedőtől, majd értékesíti a vevőnek. Meghirdetett akción belül nagyobb megrendelés esetén pendrive-ot (1180 Ft áfával növelten) és egeret (876 Ft áfával növelten) ajándékozott vevőinek. Adókötelesnek minősül-e ez az ajándékozás? Amennyiben igen, milyen adó- és nyilvántartási kötelezettségei vannak?
Részlet a válaszából: […]  Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.16. pontja szerint anem pénzben kapott juttatások közül adómentes a kifizető által üzletpolitikai(reklám-) céllal magánszemélyek széles körében nyilvánosan meghirdetett kampánykeretében, a juttatás feltételének megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.

Magánszemély biztosításból származó jövedelme

Kérdés: Egy cég a tulajdonosaira (magánszemélyekre) kötött életbiztosítást. Az életbiztosítás díja évi 200 E Ft (évente egyszeri díjfizetéssel). Az életbiztosítási szerződésben az alábbiak szerepelnek: A díjfizető: a kft. A biztosított: a kft.-ben személyesen közreműködő tag. A kedvezményezett: a kft.-ben személyesen közreműködő tag. A biztosítási tartam kezdete: 2011. 09. 01. A biztosítási tartam lejárata: 2021. 09. 01. Kockázati fedezetek: kórházi napi térítés (45 000), műtéti térítésre szóló fedezet (150 000), baleseti napi térítésre szóló fedezet (5000). A megjegyzés a kötvényen: A szerződésünk nem tartalmaz megtakarítási életbiztosítási fedezetet, így nem rendelkezik visszavásárlási értékkel. A szerződés alapján visszajuttatandó többlethozam nem képződik. Kérdéseim:
1. A kft. évente egy összegben fizeti ki az életbiztosítás díját. A kft.-nek 2011. 09. hónapban kell a 200 E Ft után járulékokat fizetni, azaz a magánszemélynek a biztosítási számla kelte, teljesítése időpontjában keletkezik jövedelme, vagy ha tényleges műtéti térítést kap? [Például: ha 2011. 12. hónapban vakbélműtéten fog átesni, a biztosító fizet a személyesen közreműködő tagnak 150 E Ft-ot (szerződés szerint), akkor a magánszemélynek 2011. 12. hónapban lett jövedelme, azaz 2011. 12. havi 1108-as bevallásban kell ezt bevallani?]
2. Ha 2011. 09. hónapban kell bevallani a 200 E Ft-ot, akkor a kft.-nek milyen járulékokat kell fizetnie? A 200 E Ft nettó vagy bruttó jövedelem?
3. Ha 2011. 12. hónapban kell bevallani a 150 E Ft-ot, akkor a kft.-nek milyen járulékokat kell fizetnie? A 150 E Ft nettó vagy bruttó jövedelem?
Részlet a válaszából: […]  A kérdésben hivatkozott biztosítás a magánszemélynél – azSzja-tv. 3. §-ának 50. pontja alapján – adóköteles jövedelemnek minősül. AzSzja-tv. előírása szerint a magánszemélynél a jövedelem megszerzésénekidőpontja pénz esetében az a nap, amelyen azt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.

Nappali tagozatos hallgatók ösztöndíja, költségtérítése

Kérdés: Élelmiszer-ipari kft. tulajdonosának és egyben ügyvezetőjének a lánya, aki szeptembertől költségtérítéses nappali tagozatos egyetem gazdasági karán tanul, az iskola befejezése után a kft. számviteli, munkaügyi és pénzügyi részlegének irányításával lesz megbízva. A fia jelenleg nappali tagozatos egyetemi hallgatóként élelmiszer-tudományi karon végzi tanulmányait, a gyár termelésének irányítása lesz a feladata az iskola befejezése után. A kft. mindkettőnek havi ösztöndíjat, valamint költségtérítést fizet számla ellenében. Mivel nem állnak munkaviszonyban, csak tanulmányi szerződést kötnek mindkettővel, az ösztöndíj milyen bevétele, illetve jövedelme lesz a hallgatóknak? A számlás költségek megtérítése a Tao-tv. szerint elszámolható-e a társaság költségei között, valamint e számlával igazolt költségeket terheli-e szja és eho? A félévente befizetett költségtérítésnél figyelembe vehetem-e a minimálbér két- és félszereséig az 1,19-szeres összeg után fizetett 16%-ot és ezenfelül még a 27% ehót?
Részlet a válaszából: […]  Az ösztöndíj egyéb jövedelme lesz a hallgatónak, amellyelösszefüggésben a jövedelem 1,27-szerese mint adóalap után 16 százalék az adómértéke, amelyet a kifizetőnek a juttatás összegéből le kell vonnia, továbbá azilyen jövedelmet 27 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.

Kilépett ügyvéd osztalékelőlege

Kérdés: Az evás ügyvédi iroda két tagja év közben osztalékelőleget vett fel. Előzetesen mérleget készítettem, az alapján történt a kifizetés. Júniusban az egyik tag kilépett. Mi legyen a sorsa az előírt osztalékelőlegnek? Hogyan kell kezelni számvitelileg és adózási szempontból?
Részlet a válaszából: […]  Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény tartalmazza azügyvédi irodákra vonatkozó előírásokat. Ezen előírások között azonban semosztalékról, sem osztalékelőlegről nincs szó. Felmerül a kérdés, hogy azügyvédi irodánál értelmezhető-e az osztalék, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.
1
24
25
26
52