143 cikk rendezése:
101. cikk / 143 Végelszámolás szabályai
Kérdés: Változtak-e a kft.-k végelszámolásának szabályai 2006. július 1-jétől? Melyek a kiemelt kérdések, határidők?
102. cikk / 143 Bérbeadáshoz kapcsolódó költségek számlázása
Kérdés: A társaság üzlethelyiséget bérel. Az üzlethelyiség egy részét mi is bérbeadjuk, illetve az ott felmerült egyéb költségeket (telefondíj, írószer, tisztítószer, bér+járulékai stb.) továbbszámlázzuk. A számlán a bérleti díj egy soron, a továbbszámlázott egyéb költségek – mint üzemeltetési költség – szintén egy soron szerepel. Mi a helyes könyvelés ez esetben? Helyesen számlázunk-e? Az áfát hogyan kell felszámítani? Közvetített szolgáltatás lehet-e?
103. cikk / 143 Zálogházi tevékenység könyvelése
Kérdés: A kft. zálogházi tevékenységet végez úgy, hogy nem minősül pénzügyi intézménynek. A hitelintézet a zálogkölcsönnyújtás pénzügyi fedezetét a kft. elkülönített bankszámlájára utalja át, a zálogkölcsön kifizetése az ezen bankszámláról felvett pénzeszközökből a házipénztáron keresztül történik. A zálogtárgyakat a kft. őrzi. A zálogkölcsön törlesztésekor, illetve annak visszafizetésekor az ügyfél a törlesztőrészletet, a kölcsön összegét, illetve a kamatot, a kezelési és egyéb költségeket a kft. pénztárába fizeti be. A ki nem váltott zálogtárgyakat a hitelintézet értékesíti a kft.-nek, a kft. pedig harmadik személyeknek. A zálogházi tevékenységgel kapcsolatos gazdasági eseményeket hogyan kell a kft.-nél elszámolni?
104. cikk / 143 Euróban lehívott forinthitel árfolyama
Kérdés: A társaság forintban meghatározott összegű hitelszerződést kötött a bankkal. A szerződésben rögzítésre került, hogy ez az összeg euróban is lehívható, de a szerződés euróban nem tartalmazta a hitelösszeget. A hitelt a társaság euróban hívta le a forintban vezetett bankszámlájára, amelyet forintban írtak jóvá. A társaság a megkapott hitel euróban számolt összegét külön átszámította a számviteli politikában rögzített árfolyamon, és ezzel a forintösszeggel könyvelte a kötelezettségek közé a hitel összegét. Helyesen járt-e el a társaság, hogy nem a banki árfolyamon átváltott forintösszegen tartja ezt a hitelt a kötelezettségek között?
105. cikk / 143 Hulladékfelvásárlás, fordított adózás
Kérdés: Belföldi adóalany belföldi felvásárlótól vásárol hulladékot, és azt továbbértékesíti. Az áfabevallásban a kapott számla alapján befizetendő adója lesz, amely le is vonható? Ugyanakkor a működésével kapcsolatos egyéb költségeinek az áfája is levonható. Így állandó visszaigénylési pozícióba kerülhet?
106. cikk / 143 Közszolgáltatási körbe tartozó díjak behajtása
Kérdés: Társaságunk önkormányzati hatáskörbe utalt, kötelező közszolgáltatási körbe tartozó hulladékgazdálkodási szolgáltatást végez. A vonatkozó törvény szerint a közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék 2001. évtől adók módjára behajtandó köztartozás. Társaságunk a törvényi előírásoknak maradéktalanul eleget tesz, de az adók módjára történő behajtás során meg nem térülő díjak rendezése nem rá tartozik. A 2000. évi XLIII. törvény 26. §-a szerint: "Ha a köztartozás behajthatatlan, a települési önkormányzat – a feladathoz kötött állami támogatás terhére – a behajthatatlanság tényének megállapítását követő nyolc napon belül megtéríti a díjhátralékot a közszolgáltató részére." Mi az eljárás akkor, ha a közszolgáltató céget alapító önkormányzat esetében a törvény idézett előírása nem valósul meg? Az önkormányzat melyik közigazgatási szervének a feladata a behajthatatlanság tényének dokumentálása? Elzárkózhat-e az érintett önkormányzat a meg nem térült díjhátralék megtérítésének igényétől azzal, hogy nem rendelkezik a törvényben előírt feladathoz kötött állami támogatással? Helyesen értelmezzük-e, ha a meg nem térült díjhátralékok önkormányzattal szembeni érvényesíthetősége fennáll, nem a "tartozásátvállalás", hanem a "követelésengedményezés" szabályait kell alkalmazni?
107. cikk / 143 Iparűzésiadó-előleg elszámolása (egyéni vállalkozó)
Kérdés: Az egyszeres könyvvitelt vezető egyéni vállalkozó a befizetett iparűzésiadó-előleget költségként vagy ráfordításként számolhatja el?
108. cikk / 143 Beruházás később levonható áfája
Kérdés: A kft. 2004-ben támogatást kapott a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő munkahelyteremtő beruházáshoz. A társaság bérelt ingatlanon egy üzemcsarnokot alakított ki. Az aktivált értéket növelte a le nem vonható áfa összegével. A kapott támogatást halasztott bevételként tartja nyilván, amelyet az elszámolt értékcsökkenés alapján a beruházás értékének és a támogatás összegének arányában vezet vissza a rendkívüli bevételek közé. A 2005. évi XXVI. törvény alapján a korábban le nem vonható áfát a 2005. évi bevallásban rendezte. Hogyan kell könyvelni a levonásba helyezett áfaösszeget?
109. cikk / 143 Külföldi kiküldetés
Kérdés: A valutapénztárba a devizaszámláról vettünk fel eurót. A pénztáros kiadta a külföldi kiküldetésre a munkavállalónak, akinek utólag nem kell elszámolni a valutával, a bérében szerepel, adózik utána. Kérdés, hogyan kell ezt a gazdasági eseményt könyvelni?
110. cikk / 143 Közösen végzett kutatás-fejlesztés támogatásának elszámolása
Kérdés: Cégünk – konzorciumi tagként – a műegyetemmel közösen kutatás-fejlesztéssel foglalkozik. A kutatás költségeit saját erőből és költségvetési támogatásból fedezzük. A támogatást előleg formájában kapjuk. Ezt az előleget a számlák alapján a költségvetésből a tényleges támogatási összegre kiegészítik. A támogatást anyagbeszerzésre, bérre, szolgáltatásra, valamint tárgyi eszköz beszerzésére bontják meg. A kutatás-fejlesztés során adóköteles árbevétel nem keletkezik, a kutatás-fejlesztés költségeit a felmerüléskor elszámoljuk költségként? A fentiekből az áfaarányosításnál mit kell figyelembe venni? A támogatásként kapott előleget hogyan kell figyelembe venni?
