K+F társaságiadóalap-kedvezménye

Kérdés: Szeretnék segítséget kérni a K+F társaságiadóalap-kedvezménye értelmezésében. A cég 3 különböző K+F-fejlesztést végez (3 különböző forrásból támogatás kapcsolódik hozzá). Az egyik fejlesztést felsőoktatási intézménnyel közösen végzi konzorciumban, a cég a konzorciumvezető, ennek a közvetlen költsége 70 millió forint, és a másik kettőnél nincs kutatóhely, ott együtt 26 millió forint a figyelembe vehető K+F-költség. A taokedvezmény mértékének meghatározásánál a felsőoktatási intézménnyel közösen végzett K+F-fejlesztésre jutó adóalap-kedvezménynél az 50 milliós korlátot figyelembe kell venni, és a másik kettőre jutó 26 millió forint is elszámolható, így összesen 76 millió, vagy az összes K+F-fejlesztés együttes adóalap-kedvezménye nem lehet több, mint 50 millió forint?
Részlet a válaszából: […] A támogatással csökkentett – a Tao-tv. 7. § (1) bekezdés t) pontjának megfelelő – K+F közvetlen költség vonható le az adóalapból, ha nem a Tao-tv. 7. § (17) bekezdése alapján érvényesít kedvezményt az adózó. Ha a kutatás megfelel a Tao-tv. 7. § (17)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 10.

Katás ügyvédi iroda ingatlaneladása

Kérdés: A 2012. évi CXLVII. törvény 2. § 12. g) pontja értelmében a kisadózó egyéni vállalkozónak a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköze értékesítésekor az ebből származó jövedelmének adózására az 1995. évi CXVII. Szja-tv. XI. fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmaznia. Tehát a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköze értékesítésének ellenértéke nem számít a kisadózó vállalkozás bevételének. Ingatlan esetén, ha több mint öt év eltelt a vásárlás óta, adómentessé válik az értékesítéssel megszerzett jövedelme.
1. Hasonló helyzetben lévő kataadóalany ügyvédi iroda esetén hogyan kell leadózni az ingatlaneladásból származó jövedelmet, ha az nem kizárólag üzemi célt szolgált?
2. A jelenleg kataadóalany ügyvédi iroda 20 éve vásárolt ingatlanának értékesítését milyen adózási forma választása esetén tudja optimalizálni?
3. Esetleg érdemes értékhelyesbítéssel a piaci értékre módosítani az ingatlan értékét még az értékesítést megelőzően, hogy ezáltal az értékesítés ellenértékével szemben magasabb legyen a beszerzési érték?
Részlet a válaszából: […] A Katv. 2. § 12/g) pont szerinti adózás kizárólag az egyéni vállalkozóra vonatkozik. Az ügyvédi iroda tulajdonát képező ingatlan értékesítéskor az ellenérték minősül a kisadózó vállalkozás bevételének. Ha ezzel túllépi a 12 millió forint bevételi határt, akkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 10.

Üzleti ajándék wellnessutalvány formájában

Kérdés: Franchise-rendszerben működő nagykereskedés üzleti ajándékot kíván adni 20 éves partnereinek (kb. 150 E Ft wellnessutalvány formájában). A partnerek gazdálkodási formája: bt., kft., egyéni vállalkozó. Hogyan kell adózni és járulékot fizetni a juttatott utalvány után? Mennyiben változik az adózási és járulékfizetési kötelezettség, ha az utalványt a cég vezetője kapja?
Részlet a válaszából: […] A választ a kérdés második részével kezdjük, ami arra irányul, mennyiben változik az adózási és járulékfizetési kötelezettség, ha az utalványt a cég vezetője kapja. Ha a franchise-rendszerben működő nagykereskedés üzleti ajándékot kíván adni a 20 éves partnercégek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 26.

Katás egyéni vállalkozó – kapcsolt vállalkozás

Kérdés: Egy katás egyéni vállalkozó marketingtevékenységet végez egy kft. számára. A kft. 80%-os magánszemély tulajdonosának a felesége a katás egyéni vállalkozó. Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e az egyéni vállalkozó? 2021-től fennáll-e a katásnál a 40%-os kata kapcsolt vállalkozási viszony miatt?
Részlet a válaszából: […] A Katv. 8. § (6a) bekezdése szerint a 40 százalékos adót – többek között – annak az Art. szerinti kifizetőnek kell fizetnie (a kft. annak minősül), amely kapcsolt vállalkozása részére fizet ellenértéket. Kapcsolt vállalkozásnak a Katv. 2. § 9. pontja szerint a Tao-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 26.

Bankszámlanyitásra nem kötelezett egyéni vállalkozó

Kérdés: Egyéni vállalkozó bankszámlanyitásra nem lenne kötelezett, de vállalkozói bankszámlát nyit, van főállása, vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmaz. A vállalkozói számlájáról teljesíthet-e olyan utalásokat, melyek nem az egyéni vállalkozásával kapcsolatban merülnek fel? Vállalkozói kivétje nincs. A negyedéves adóelőleg-fizetési kötelezettséget befolyásolja-e, ha a vállalkozói bankszámlájának az egyenlege a negyedév végén kevesebb lenne, mint a vállalkozásból származó jövedelme?
Részlet a válaszából: […] A bankszámlanyitási kötelezettséget az Art. 114. §-a szabályozza. A belföldi jogi személynek és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személynek – ideértve az egyéni vállalkozót is – legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 29.

Adóelőleg-fizetési kötelezettség

Kérdés: Vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, bankszámlanyitásra nem kötelezett. Az utalásos számláinak ellenértéke és a munkaviszonyból származó jövedelme is lakossági folyószámlájára érkezik. Vállalkozói kivétje nincs. Az adóelőleg-fizetési kötelezettséget befolyásolja-e, ha a magánbankszámlájának az egyenlege a negyedév végén kevesebb lenne, mint a vállalkozásból származó jövedelme?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozó által negyedévenként fizetendő adóelőleg, ha nincs vállalkozói kivét, a vállalkozói adóelőleg-alap után számított vállalkozói személyi jövedelemadónak az a része, amely meghaladja a vállalkozói bevétel alapján az egyéni vállalkozó által az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 15.

Kiskereskedelmi adó fizetése

Kérdés: Gépjárműalkatrész-kereskedelmi tevékenységet végző társaságként a boltunkban magánszemély vevőket, gépjárműjavító vállalkozóként működő cégeket, egyéni vállalkozókat és más kiskereskedőket is kiszolgálunk. A nagykereskedelmi tevékenység árbevételét és a vállalkozóknak való értékesítés árbevételét a nyilvántartásokban el tudjuk különíteni. Ezért úgy gondoljuk, a kiskereskedelmi adó kapcsán csak a magánszemély vevőknek eladott alkatrészek árbevételével kell számolni. Helyes-e az a meglátás?
Részlet a válaszából: […] A kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény (Kiskeradó-tv.) 2. §-a szerint a kiskereskedelmi tevékenységet terheli adókötelezettség. A kiskereskedelmi tevékenység fogalmát pedig a kiskereskedelmi adó vonatkozásában a Kiskeradó-tv. 1. §-ának 1. pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 27.

Magánszemély számlázása – online adatszolgáltatás

Kérdés: Katás egyéni vállalkozó vagyok. Egy ideje magánszemélyként kiadom egy ingatlanomat. Idáig két számlatömböt használtam. Az egyik az egyéni vállalkozás szolgáltatásainak számlázására szolgált, a másikban – adószámosan – magánszemélyként számláztam. Most elkezdtem az online számlázást. Mi legyen a magánszemély bevételeivel? Tudtommal, a július 1-jével indult rendszer csak vállalkozásokra vonatkozik mindkét irányból. Itt magánszemély számláz vállalkozónak. Jól gondolom, hogy továbbra is az eddigi módszerrel kell számláznom?
Részlet a válaszából: […] Az online számlaadat-szolgáltatást az Áfa-tv. 10. számú melléklete szerint a belföldi adóalanyok közti ügyletek kapcsán kiállított számlákról kell teljesíteni. A kötelezettség tehát akkor áll fenn, ha mind a szolgáltatást nyújtó, mind a szolgáltatást igénybe vevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 6.

Online számlázás

Kérdés: Olvastam a digitális sajtóban, hogy júliustól bevezetik az online számlázást. Természetgyógyász vagyok, katás egyéni vállalkozó. Én nyugtával rendezem "számlaadási kötelezettségemet". Havi 1-2 számlát igénylő ügyfelem van. Asztali gépet használok otthon. Kérdéseim:
– Továbbra is adhatok-e nyugtát?
– Okostelefonról is működik-e majd az online számlaadási kötelezettség?
– Ha nem, én azonos idejű számlát nem tudok adni, mert az asztali gépem a lakásomon van.
Mi a megoldás? Előre/utólag kitölthettem a számlát az online rendszerben? Azt nyilván nem várhatják el, hogy laptopot vegyek mobilinternet-hozzáférési lehetőséggel havi 1-2 számla miatt!? Gondolom, sokan járnak még ebben a cipőben!
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban fontos eloszlatni egy, a sajtóban is gyakran felmerülő tévhitet. A 2018. július 1-től bevezetett, majd 2020. július 1-től kiterjesztett rendszer nem az online számlázást tette kötelezővé, hanem a kiállított számlák adatairól a NAV felé történő online...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 9.

Egyéni vállalkozó háziorvos finanszírozási bevétele

Kérdés: Egyéni vállalkozóként dolgozó háziorvos rendelkezik a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEAK) kötött finanszírozási szerződéssel. A finanszírozás havonta érkezik a vállalkozó bankszámlájára.
1. A beérkezett finanszírozás összege az 1995. évi CXVII. törvény 10. számú mellékletében meghatározott bevételek közül melyikbe tartozik?
2. Az 1990. évi C. törvény 39. § (1) pontjának összegét növeli a megkapott finanszírozás összege?
3. Az 1995. évi CXVII törvény nem definiálja a nettó árbevétel fogalmát.
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozó a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény alapján köteles megállapítani a nettó árbevételét. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. § 22. pont g) alpontban határozza meg egyéni vállalkozó esetében a nettó árbevétel fogalmát:"g) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 9.
1
12
13
14
64