Elszámolás a feles földbérleti díjjal

Kérdés: Hogyan számoljuk el a feles földbérleti díjat?
Részlet a válaszából: […] A kérdező feltette ugyan a kérdést, de nem nyilatkozott arról, hogy ő társaság-e vagy magánszemély, továbbá bérbeadója-e vagy bérbevevője a földterületnek. A legvalószínűbb, hogy a bérbeadó magánszemély, a bérbevevő pedig társaság (az elszámolás kérdése a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 8.

Egyéni vállalkozó nyílt végű gépkocsilízingje

Kérdés: Egyéni vállalkozó nyílt végű lízing keretében személygépkocsit lízingel. Mivel elektromos a gépkocsi, a cégautóadót nem kell megfizetnie. Az üzemeltetéssel kapcsolatosan felmerült javítási, üzemanyag- stb. költségeket, a havonta fizetendő áfát és az értékcsökkenést hogyan számolhatja el?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki egyértelműen, de feltételezzük, hogy olyan nyílt végű lízingről van szó, amelynek keretében a futamidő alatt az eszköz jogilag a lízingbeadó tulajdonában marad, de a lízingbevevő egyéni vállalkozó könyveiben szerepel, és így amortizációt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 8.

Betéti társaság kültagjának számlázása

Kérdés: Egy betéti társaság kültagja munkaviszonyban dolgozik (heti 10 órában) a cégben. A kültag emellett főállású katás egyéni vállalkozó, aki ugyanazon tevékenységi körben több cégnek is számláz év közben. Az egyéni vállalkozó számlázhat a bt.-nek vállalkozási szerződés alapján, amelynek egyébként a kültagja is?
Részlet a válaszából: […] A katára vonatkozó szabályozásban nincs arra tiltás, hogy a katás egyéni vállalkozó nem számlázhat a bt.-nek vállalkozási szerződés alapján, amelynek egyébként a kültagja is. A katatörvényben munkaviszonytól való elhatárolódásra van szabály, amely szerint az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 27.

Ingatlan és személygépkocsi bérlése magánszemélytől

Kérdés: Társaságunk magánszemélytől ingatlant és személygépkocsit bérel. A magánszemély a bérbeadásokról számlát állít ki. A bérleti díj összegét társaságunknál bérleti díjként vagy személyi jellegű egyéb kifizetésként kell könyvelni? Van-e különbség az ingatlan és az ingóság díjának könyvelése között?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt feltételezzük, a társaság ingatlan címszó alatt nem lakást bérel lakhatás biztosítása céljából. Így a lakás bérletére vonatkozó sajátos szabályokról nem szólunk. Feltételezzük azt is, hogy a magánszemély nem egyéni vállalkozó, függetlenül attól,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Kis- és középvállalkozás besorolása

Kérdés: Az alábbi kkv-besoroláshoz kérem szíves segítségüket:
Nagy Kft.-ben az üzletrészek:
– D magánszemély 51%
– H magánszemély 25%
– Más Kft. 20%
– K magánszemély 4%
Ügyvezető: D, H, K magánszemélyek
Kis Kft.-ben az üzletrészek:
– D magánszemély 31,9%
– H magánszemély 26,9%
– N magánszemély 20,2%
– Nagy Kft. 19,2%
– H.-né magánszemély (H édesanyja) 2%
Ügyvezető: D, H, K magánszemélyek
A Tao-tv. 4. § (23) bekezdésének f) pontja alapján az ügyvezető-egyezőség miatt fennáll a kapcsolt vállalkozás a két cég között. A 2004. évi XXXIV. Kis- és középvállalkozásokról szóló tv. alapján a Nagy Kft. és Kis Kft. 3. § szerinti besorolását külön-külön vagy összevontan kell elvégezni? Kapcsolódó vagy partnervállalkozása-e (vagy egyik sem) a Kis Kft. a Nagy Kft.-nek, és ha igen, mely tulajdonlás alapján? Nincs konszolidált beszámoló. A magánszemély tulajdonosok nem egyéni vállalkozók.
Részlet a válaszából: […] A Kkv. tv. alapján az ügyvezetés egyezőségére tekintettel nem lesz a két vállalkozás sem kapcsolódó, sem partner vállalkozás.Kapcsolódó vállalkozási viszony akkor merülhet fel a Kkv. tv. 4. § (5) bekezdése alapján,– ha közösen fellépő természetes személyek egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Szakképzési hozzájárulás egészségügyi szolgáltatóknál

Kérdés: A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény 5. §-a b) pontja alapján az egészségügyi szolgáltató nem köteles szakképzési hozzájárulásra az egészségügyi közszolgáltatás ellátásával összefüggésben őt terhelő szociálishozzájárulásiadó-alap után, feltételekkel. Egészségügyi szolgáltató a háziorvosi, a gyógyszerész tevékenység, ha azt gazdasági társaság keretében végzik? Hogyan kell megállapítani az egészségügyi szolgáltatónál a szakképzési hozzájárulási kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (Szht.) 2. §-a (5) bekezdésének b) pontja alapján nem köteles szakképzési hozzájárulásra az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eü.-tv.) 3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 21.

Háziorvos iparűzésiadó-alapja

Kérdés: A kft.-ben a férj mint háziorvos (OEP által finanszírozott praxis), a feleség mint fogorvos (nem OEP által támogatott praxis) tevékenykedik. Az iparűzési adó megállapításánál a két tevékenységet össze kell-e vonni? A háziorvosi praxisnál (80%-nál több a támogatás) figyelembe vehető-e 20 M Ft összegig az adókedvezmény? A kft. iparűzésiadó-megállapításánál külön kezelhető-e?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 39/C. §-ának (4) bekezdése szerint a települési önkormányzat a háziorvos, védőnő vállalkozó számára akkor állapíthat meg adóelőnyt, ha annak adóalapja nem több, mint 20 millió forint. A háziorvos, védőnő vállalkozó fogalmát a Htv. 52. § 23. pontja adja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 22.

Egyéni vállalkozó feladata egyéni céggé alakulás esetén

Kérdés: Mi a feladata az egyéni vállalkozónak egyéni céggé alakulás esetén? Mi lesz az egyéni cég jegyzett tőkéje?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evtv.) II. Fejezete tartalmazza az egyéni cégre vonatkozó rendelkezéseket. Tekintettel azonban arra, hogy az egyéni cég az egyéni vállalkozó átalakulásával nem jöhet létre, továbbá arra is, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 25.

Felújított saját ingatlan értékesítése

Kérdés: Egyéni vállalkozó takarmányboltot üzemeltet, áfakörbe bejelentkezve. Az üzlethelyiséget 2010-ben vásárolta. Ennek vételárát nem vitte be a vállalkozásába, tehát nem aktiválta ingatlanként. 2012. évvel bezárólag felújítást végzett az ingatlanon, hogy a folytatott tevékenységének megfelelő legyen. A felújítás költségét a felmerülés évében aktiválta, és az utána következő években értékcsökkenésként számolta el. A felújítási számlák áfáját visszaigényelte. 2017-ben a vállalkozását be szeretné fejezni, az üzletet értékesíteni szeretné. Felmerült a az eladási árban külön kell-e meghatározni az ingatlan értékét és a felújítás nettó értékét? Az áfát csak a felújítás költségének megfelelő tárgyi eszközre kell-e számolni és megfizetni? Az ingatlannal együtt a zárókészletét is értékesíteni kívánja, aminek beszerzésekor az áfát visszaigényelte. A zárókészletre jutó áfát egyértelmű, hogy be kell fizetnie.
Részlet a válaszából: […] Személyi jövedelemadóAz Szja-tv. 10 számú melléklete rendelkezik a kizárólag és nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök értékesítésekor alkalmazandó szabályokról. Az itt leírtak alapján értelmezhető úgy, hogy a takarmánybolt értékesítéséből származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 30.

Katára átállt taxis iparűzésiadó-bevallása

Kérdés: Ügyfelem taxis egyéni vállalkozó, aki 2017. július 1-jével áll át a kata alkalmazására, előtte a személyi jövedelemadóban átalányadózó volt. Milyen bevallási kötelezettsége van az iparűzési adó tekintetében?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 39/B. §-ának (8) bekezdése alapján, ha az iparűzési adó alanya kataalanyként a tételes iparűzésiadóalap-megállapítást adóév közben választja, akkor az adóév első napjától a kataalanyisága kezdőnapját megelőző napig terjedő adóköteles időtartamról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 30.
1
13
14
15
63