Lakásépítési támogatás

Kérdés: A munkáltató vissza nem térítendő lakásépítési támogatást szeretne adni munkavállalójának. A tervezett támogatás összege 1 M Ft, melyet pénzintézet útján fog kifizetni. A munkavállaló az új építésű házba két gyermekével és édesanyjával költözik majd. Jelenleg a munkavállaló nevén, tulajdonában ingatlan nincsen, de vele költöző nagykorú gyermeke és édesanyja 50-50%-ban tulajdonosai annak a lakásnak, ahol laknak. Jogosult-e a munkavállaló fenti feltételek mellett a támogatásra? Ha nem, akkor a társasági adó alapját meg kell-e növelnie a munkáltatónak a támogatás összegével? Milyen egyéb adójogi konzekvenciái vannak, ha a támogatást mégis folyósítják?
Részlet a válaszából: […] Adómentes vissza nem térítendő munkáltatói támogatás akövetkező feltételekkel adható:– hitelintézet útján kell folyósítani;– lakáscélú felhasználásra;– több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négyévben ilyenként folyósított összegekkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.

Vállalkozói tevékenység megszüntetése vagy jogutódlása

Kérdés: Egy házaspár mindkét tagja, mint egyéni vállalkozó vezet egy-egy vállalkozást. A feleség vállalkozását a férj átveszi, és a kettőt összevonva ő üzemelteti tovább, a feleség a vállalkozói igazolványát visszaadja. Ebben az esetben a vállalkozás jogutódlásnak, vagy megszüntetésnek számít-e? Mi a teendő az egyik, illetve a másik esetben a feleség, illetve férj részéről?
Részlet a válaszából: […] Ha az egyéni vállalkozó vállalkozói igazolványát visszaadja,akkor ezzel a tevékenységét megszünteti, és a megszűnésre vonatkozó szabályokszerint kell az adókötelezettséget teljesíteni. Az Szja-tv. nem kezeli ajogutódlás esetét. A megszűnéskor meglévő tárgyi eszközöket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.

Devizabevétel, -kiadás elszámolása (egyéni vállalkozó)

Kérdés: Belföldi fuvarozást végző egyéni vállalkozó – szerződés alapján – a fuvardíjat euróban kapja meg devizaszámlájára. Milyen árfolyamon kell a bevételt elszámolni? Milyen árfolyamon kell az ezen devizából kiegyenlített költségeit, ráfordításait kimutatni? Forintra történő átváltáskor az árfolyam-különbözetet bevételként, ráfordításként el kell-e számolni? A kérdésekre az Szja-tv.-ben nem találtam választ.
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. valóban nem ad a feltett kérdésekre egyértelműválaszt. Így az Szja-tv. hatályos előírásait figyelembe véve válaszolunk atételesen nem szabályozott kérdésekre.Az Szja-tv. 5.§-ának (2) bekezdése alapján a külföldi pénznemben keletkezett bevételt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.

Vállalkozói kivét hiányában elektronikus bevallás

Kérdés: Az Art. 31. §-ának (2) bekezdése szerinti bevallás benyújtására 2007. évtől kötelezettek körével kapcsolatban szeretném segítségüket kérni. Heti 36 órás munkaviszony melletti egyéni vállalkozónak, aki alkalmazottat nem foglalkoztat, és akinek egész évben nincs vállalkozói kivétje (év végén osztalékként veszi ki jövedelmét), 2007. évtől elektronikus úton havonta nullás bevallást fog küldeni?
Részlet a válaszából: […] Az Art. 2007.évre vonatkozó változása alapján az a biztosított egyéni vállalkozó, akiegyidejűleg munkaviszonyban is áll, és foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, ahavi bevallás és adatszolgáltatás benyújtására – saját maga vonatkozásában -nem kötelezett azon időszakra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.

Ügynöki tevékenység elszámolása

Kérdés: Nagykereskedelmi tevékenység végzésére jogosult társaság (a megbízó) a termékeit megbízott útján értékesíti. Az értékesítésről kiállított számlán eladóként a megbízó neve szerepel, így az árbevétel e megbízónál kerül elszámolásra. A megbízottat ügynöki jutalék illeti meg. A megbízónál felmerült összes költség szerződés alapján átszámlázásra kerül a megbízottra. A megbízott az ügynöki tevékenységet alvállalkozók bevonásával látja el. A megbízott az alvállalkozók részére ügynöki jutalékot fizet. Az értékesítési tevékenység ellátásához szükséges eszközöket a megbízó biztosítja. A felmerülő költségekről az alvállalkozók a megbízó nevére szóló számlát kérnek. Szabályos-e a megbízó részéről a költségek teljes összegének az áthárítása? Az ügynöki jutalék tartalmazza az áthárított költségek összegét is. Helyes ez így? Ha igen, akkor a megbízott továbbszámlázhatja azt az alvállalkozókra?
Részlet a válaszából: […] A hosszabban idézett kérdésben leírtak ellentmondásosak, ésúgy tűnik, jogszabályellenes gyakorlatra utalnak. Nem egyértelmű, hogy ki mitcsinál, melyik szervezetnek mi a tevékenysége? A válaszban néhány esetben -éppen ezért – nem lehet egyértelműen választ adni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 25.

Kulturális járulék

Kérdés: Egyéni vállalkozó riportokat, műsorokat készít műsorszolgáltató cégeknek, amelyről számlát állít ki. Kell-e kulturális járulékot fizetnie tevékenysége után?
Részlet a válaszából: […] A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény5. §-ának (1) bekezdése szerint a mellékletben felsorolt termékek és szolgáltatásokáltalános forgalmi adót nem tartalmazó árbevétele (jegybevétele) után – a (2)és (3) bekezdésben foglaltak kivételével –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 11.

Teljesített, de nem számlázott szolgáltatások

Kérdés: Elismert, szerződés szerint járó teljesített, de nem december 31-ei teljesítéssel számlázott teljesítési segédeknek – egyéni vállalkozóknak – járó összegeket hogyan kell év végén a mérlegben szerepeltetni, ha a vevő a szerződés szerinti összegeket a megkötött szerződésekből pontosan meg tudja határozni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés – önmagában – ellentmondásosnak tűnik. Ugyanis, haa teljesítési segédek (egyéni vállalkozók) valóban a szerződés szerintteljesítettek, és ezt a teljesítést december 31-ével vagy azt megelőzőenelismerik, akkor miért nem számlázzák december 31-ével. A Ptk., az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 11.

Vállalkozói járulék alapja

Kérdés: 2006. szeptember 1-jétől, ha az egyéni vállalkozó megfizeti a minimum-járulékalapot, de ténylegesen a minimálbért veszi fel, mi után kell megfizetnie a vállalkozói járulékot?
Részlet a válaszából: […] A Flt-tv. 46/B. §-ának (1) bekezdése szerint az egyénivállalkozó az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem után 4százalékos mértékű vállalkozói járulékot fizet. A kérdésben szereplő esetben azegészségbiztosítási járulékot a mimimum-járulékalap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 14.

Magánszemélytől visszavásárolt festékpatronok

Kérdés: Cégünk nyomtatókba tonerek és festékpatronok utántöltésével is foglalkozik. Az üres, kifogyott festékpatronokat, tonereket magánszemélyektől is vissza szeretnénk vásárolni. Ez esetben elegendő-e 1 db kiadási pénztárbizonylatot kiállítani a visszavásárlási értékről? A kiadási pénztárbizonylathoz mellékletet készítenénk, amely tartalmazná, hogy milyen patronból hány darabot, milyen áron vásároltunk vissza. A visszavásárlási ár bruttó ár, az áfát nem lehet visszaigényelni, de az újratöltés után az áfát befizetjük. Helyes-e az elgondolásunk? Figyelnünk kell-e az egy magánszemélynek egyazon adóévben kifizetett összeget, hogy az eléri-e az 50 ezer forintot?
Részlet a válaszából: […] Elgondolásukalapvetően helyes, ha az megfelelő belső szabályzattal alátámasztott, és azegyéb feltételek is teljesülnek.Az üres,kifogyott festékpatronok, tonerek (vissza)vásárlása esetén a magánszemély – haezen eszközök eladását nem üzletszerűen végzi – nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 23.

Szja-tv. módosításai az evás társaságoknál

Kérdés: Az Szja-tv. szeptember 1-jétől életbe lépő módosításai közül a 69. § (1) bekezdésének m) pontja, (4) és (12) bekezdése vonatkozik-e az evás társaságokra, amelyek kettős könyvvitelt vezetnek, így költséget számolnak el?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, nem az dönti el a hivatkozottakalkalmazásának kötelezettségét, hogy a számviteli törvény hatálya alátartoznak-e (kettős könyvvitelt vezetnek) vagy sem.Az Szja-tv. módosított előírása szerint: az úthasználatrajogosító bérlet, jegyjuttatás, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 26.
1
40
41
42
65