Egyéni vállalkozó vállalkozói járuléka

Kérdés: Az egyéni vállalkozó vállalkozói járuléka a vállalkozói kivétből levonandó tétel vagy költség?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozó vállalkozói járuléka költségkéntelszámolható tétel, ezt azonban az Szja-tv. költségelszámolásra vonatkozó 11.számú melléklete külön nem nevesíti, hanem általánosságban arról rendelkezik,hogy költség – a nem megállapodás alapján befizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 8.

Ingatlanértékesítés használati jog kikötésével

Kérdés: Az ingatlantulajdonos eladó használati jog 10 évre történő fenntartása mellett értékesíti ingatlanát. Az adásvételi szerződésben a felek a tehermentes ingatlan piaci értékét 15 millió Ft-ban, a használati jog értékét 7,5 millió Ft-ban rögzítik, az eladási árat 7,5 millió Ft-ban határozzák meg. Az ügylet számlázása és számviteli elszámolása bruttó módon vagy nettó módon történjen?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem állapítható meg, hogy az ingatlan telek,épület, vagy telek + épület, esetleg egyéb építmény (út, garázs, térburkolatstb.). Ha az ingatlan telek + épület, esetleg egyéb építmény, akkor számviteliszempontból mindenképpen külön kell választani és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 8.

Üzemanyagköltség norma alapján

Kérdés: Egyéni vállalkozó üzemanyagnorma és az APEH által közzétett üzemanyagár alapján számolja el az üzemanyagköltséget. Az iparűzési adó ellenőrzése során a helyi önkormányzat ezt nem ismeri el! Az így elszámolt üzemanyag csökkenti-e az adó alapját?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 11. számú mellékletének III. része a járművekköltségelszámolását illetően arról rendelkezik, hogy ha az egyéni vállalkozó asaját tulajdonában vagy házastársa tulajdonában lévő járművét kizárólag üzleticélból használja, akkor a jármű használatával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 25.

Hangfelvételről készült kazetta ajándékba

Kérdés: Egy tisztítószereket forgalmazó nagykereskedelmi cég megalakulásának évfordulóját ünnepelte, aminek keretében nagyszabású rendezvényen megvendégelte üzleti partnereit. Az ünnepség főműsora volt egy zenés-táncos előadás, amelyet a cég munkatársai adtak elő. Erről hangfelvétel is készült, amelyet sokszorosítás után a cég munkatársainak és termékeinek fotójával a vevők – cégek és egyéni vállalkozók – között ingyenesen kíván a cég szétosztani. (Magánszemélyek a vevők között nem lehetnek.) A szerzői jogokkal a cég rendelkezik. Kérdés, hogy az eredeti felvétel része-e az üzleti vendéglátásnak (az áfa így levonható), vagy eszközként kell nyilvántartásba venni a szellemi termékek között? További kérdés, hogy a sokszorosított példány üzleti ajándéknak tekinthető, reklámköltség vagy ellenérték nélküli termékátadás? Van-e lehetőség áfalevonásra, illetve kell-e növelni a társaságiadó-alapot az elszámolt összeggel?
Részlet a válaszából: […] A reprezentáció fogalmát az Szja-tv. 69. §-ának (10)bekezdése a következőképpen határozza meg: "reprezentáció a juttatótevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéletirendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 2.

Igénybe vett szolgáltatás anyagfelhasználása

Kérdés: Szakszervizben javíttatjuk az autót. A számlában anyag, alkatrész és munkadíj is szerepel. Helyesen járunk-e el, ha az anyagot, alkatrészt anyagköltségként, a munkadíjat igénybe vett szolgáltatásként könyveljük, vagy az a helyes, ha az egészet együtt javítási költségként számoljuk el? Ugyanez a kérdés akkor is, ha a gumiszerelő műhelyben gumit vásárolunk, és ezt fel is szereltetjük, a kerekeket centíroztatjuk, szabályoztatjuk. Ebben az esetben is van anyagköltség és szolgáltatás-igénybevétel, vagy csak javítás van?
Részlet a válaszából: […] Az Szt.-nek a bizonylatokkal szembeni követelményei alapjána számlának, a számlán szereplő adatoknak alakilag és tartalmilag hitelesnek,megbízhatónak és helytállónak kell lennie. Ez követelmény a szolgáltatásnyújtásszámláival szemben is. A szolgáltatásnyújtás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 2.

Vállalkozói járulék (egyéni vállalkozó)

Kérdés: Egyéni vállalkozó a részére fizetett munkabér után a törvényben előírt adózási kötelességének eleget tesz. Az egyéni vállalkozóra ebben az esetben alkalmazni kell-e a 4 százalék vállalkozói járulék bevallását, illetve megfizetését?
Részlet a válaszából: […] A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliekellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény alapján az egyéni vállalkozó azegészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem után 4 százalékos mértékűvállalkozói járulékot fizet. Ez a rendelkezés nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.

Személyes vagyon értékesítése egyéni vállalkozásának

Kérdés: Egyéni vállalkozó és házastársa személyes tulajdonában van egy lakóingatlan (telek és lakóház). Az egyéni vállalkozó az ingatlanon kizárólag a vállalkozási tevékenységet szolgáló beruházást kíván megvalósítani (szolgáltatóházat építeni). Ehhez a lakóházat le kell bontani. Ha az ingatlan kívülálló személyé lenne, a vállalkozó megvásárolhatná. Az egyéni vállalkozó az Szja-tv. szerint külön adózik a vállalkozásból származó jövedelme és külön a magánszemélyként realizált jövedelme után. Megvásárolhatja-e az egyéni vállalkozó – piaci áron – a saját személyes tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban a nevükön szereplő ingatlant (ingatlanrészt)? Létrejöhet-e erre adásvételi szerződés [tulajdonosváltozás, rendeltetésváltozás (földhivatal]), az eladóknál illetékkötelezettség (illetékhivatal)]? Ha az adásvétel nem értelmezhető, akkor a vállalkozó a bontás és az építés költségeit idegen ingatlanon végzett saját beruházásként számolja el? Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozó esetében nem értelmezett a cégvagyon,így a saját személyes tulajdonában lévő ingatlant nem tudja az egyénivállalkozásának eladni. Ugyanakkor az egyéni vállalkozó a bontás és az építésköltségeit idegen ingatlanon végzett saját beruházásként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.

Iparűzésiadó-előleg elszámolása (egyéni vállalkozó)

Kérdés: Az egyszeres könyvvitelt vezető egyéni vállalkozó a befizetett iparűzésiadó-előleget költségként vagy ráfordításként számolhatja el?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. szerint az egyéni vállalkozó választása szerintpénztárkönyv vagy naplófőkönyv vezetésére kötelezett. A naplófőkönyv vezetéseesetén a számvitelről szóló törvénynek az egyszeres könyvvitelt vezetővállalkozókra irányadó rendelkezései szerint kell eljárni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.

Behajthatatlan követelés (egyéni vállalkozó)

Kérdés: Egyéni vállalkozó szolgáltatást végez egy bt. részére. A bt.-t felszámolták. A felszámoló kiadta a hivatalos igazolást, hogy a követelést "behajthatatlan követelésként kezeli". Az egyéni vállalkozó ezt a veszteségét hogyan számolhatja el?
Részlet a válaszából: […] A követelés behajthatatlanná minősítése önmagábanközvetlenül még nem jelent veszteséget. Az egyéni vállalkozónál az Szja-tv. 10.számú melléklete szerint bevétel – többek között – az értékesített termék, áru,szolgáltatás ellenértékeként vagy ezek előlegeként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.

Ügynöki tevékenység osztrák cég részére

Kérdés: Egyéni vállalkozó ügynöki tevékenységet folytat osztrák cég részére, a belföldön történő gépeladás után kapja a jutalékot. A külföldi cég a jutalékot átutalással egyenlíti ki. A pénz beérkezésekor az egyéni vállalkozó számlát állít ki, 25% áfával. Az EU-ba történt belépés után kell-e közösségi adószám, és hogyan kell a számlát kiállítani?
Részlet a válaszából: […] Az ügynöki tevékenységet folytató magyar adóalanyszolgáltatásának teljesítési helyét az Áfa-tv. 15/A §-ának (10)–(11) bekezdésealapján kell megítélni. Az Áfa-tv. 15/A §-ának (10) bekezdése alapján azügynöki szolgáltatás teljesítési helyének azt a helyet kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 19.
1
41
42
43
64