3421 talált cikk az EKK kifejezésre

Kérdés: A kft. tulajdonosa a kft. tárgyi eszközei között kimutatott ingatlanára haszonélvezeti jogot kíván alapítani saját nevére. A továbbiakban ő kívánja hasznosítani. Kell-e értékbecslés az ingatlanra, lehet-e értékcsökkenést elszámolni a továbbiakban a kft.-nél? Milyen könyvelési tételek merülnek fel ennek kapcsán?

Kérdés: Az átalakulás során a kiváló társaság egy ingatlant átértékelési különbözettel vett nyilvántartásba. A kedvezményezett átalakulásra a Tao-tv. 16. §-a (2) bekezdésének d) pontja tartalmaz előírásokat. Az átértékelési különbözet növeli az adóalapot, vagy kedvezményes átalakulásnál nem kell adóalapot növelni? Az utóbbi esetén a kiváló társaság az átértékelési különbözettel növelt érték után számolhatja el a tárgyévi értékcsökkenés összegét, vagy a jogelődnél nyilvántartott beszerzési érték alapján? Az értékelési különbözet számviteli elszámolására is szeretnék választ kapni.

Kérdés: Szövetkezeti tagunk vagyoni hozzájárulással rendelkezik, a tagsági jogviszonyát meg akarja szüntetni. Kérheti-e a vele való elszámolást? Megilleti-e a tagsági jogviszony időtartama alatt keletkezett, a vagyoni hozzájárulásra jutó saját tőke a lekötött tartalékkal csökkentett összegben?

Kérdés: A 2017. január 1-jétől hatályosnak tekinthető Számlakerettükröt ez évben is a rendelkezésünkre bocsátják?

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?

Kérdés: Az új Ptk. a kft.-k esetében sajátos törzstőkefeltöltésről rendelkezik. Hogyan kell ezt a rendelkezést értelmezni? Hogyan kell számvitelileg elszámolni?

Kérdés: A társasház könyvelése – utólagos ellenőrzés során – feltárta, hogy a társasház könyvelése olyan szolgáltatás teljesítéséről szóló számlákat is befogadott, ahol a számlakibocsátó évekkel ezelőtt megszűnt, tehát nem adóalany. A társasház egyszeres könyvvitelt vezet, nem áfaalany, vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az említett vállalkozás által elvégzett munka és annak ellenértéke egymással minden esetben ár-érték arányos volt. A társasház jelezte az adóhatóságnak a jogosulatlan számlakibocsátást. A társasház könyvelésében szereplő számlák jogosan szerepeltethetők-e elszámolt költségként?

Kérdés: A kft.-nek 4 tulajdonosa van. A társasági szerződés alapján tulajdoni hányaduk szerint jár nekik az osztalék. 2015. második félévében 5. tag lépett be. Az üzletrész vásárlásakor, illetve a társasági szerződésben az általános szabályoktól való eltérést nem kötöttek ki. (Maradt a tulajdoni hányadoknak megfelelő osztalékkifizetés.) 2013-2014-2015. évekre a kft.-nél jóváhagytak osztalékot, amelyek kifizetése folyamatosan, részletekben történik. (A korábbi 4 tulajdonos részére a 2014. évi osztalék nagy részét még nem fizették ki.) Helyes-e, hogy az 5. tagnak csak a 2015. évi mérlegben jóváhagyott osztalékra van jogosultsága? A kifizetéseknél figyelemmel kell-e lenni a keletkezés sorrendjére? A tagok megállapodhatnak-e abban, hogy az egyes tagoknak juttatott kifizetések időpontja eltérő? Van-e korlátozó rendelkezés arra, hogy az 5. tag a 2015. évi osztalékból, a korábbi 4 tag pedig a korábbi osztalékból részesüljön? Felmerülhet-e a Ptk. 3:187. §-ában kikötött tilalom?

Kérdés: 2013-ban az egyik személygépjárművet ellopták. A tárgyi eszközök közül kivezettük. 2016-ban a rendőrség fellelte a személygépjárművet, amit szeretnénk értékesíteni. Milyen könyvelési tételek tartoznak ehhez az eseményhez? Érinti ez a társasági adót?

Kérdés: A munkáltató átvállalhatja-e a munkavállalótól a lakásvásárlásra felvett hitelét (korábbi devizahitelét)? Ez a magánszemély részére adómentes vagy adóköteles? A cégnél az átvállalt kötelezettség növeli az adóalapot?