3421 talált cikk az EKK kifejezésre

Kérdés: "A" bt.-nek 75%-ban tulajdonosa egy magánszemély, aki a "B" bt.-ben kültagként 10%-os tulajdonrésszel rendelkezik (felesége 90%-kal). "A" bt.-nek többmilliós vesztesége és tagi kölcsöne van. "A" bt. beolvadhat úgy "B" bt.-be, hogy felhasználhassa annak előző évi veszteségeit? Mi a leg­optimálisabb módja "A" bt. megszüntetésének?

Kérdés: Év közben osztalékelőleghez készített mérlegben a részesedéseket kell-e értékelni, és el kell-e számolni a leányvállalatban lévő részesedés értékvesztését? Nem mindegy az osztalékelőleg kifizetése szempontjából!

Kérdés: Kapcsolt vállalkozások közötti áruszállításból származó lejárt követelés és a késedelmesen kiegyenlített számlák összege után kell-e kamatot számolni?

Kérdés: Cégünk kulturális intézmény, ahol a különféle művészeti előadások alkalmával bizonyos mennyiségű tiszteletjegyet is kibocsátanak az egyébként nem ingyenes rendezvényre. Ezen tiszteletjegyek áfatartalma kérdéses számomra. Milyen számítási mód alapján kellene meghatározni a tiszteletjegyekre fordított kiadásokat? (Nem csak a fellépő költsége a tényleges költség!) A tényleges költséget kell a személyi jellegű egyéb kifizetések közé könyvelni, melyik költségszámláról mennyit?

Kérdés: Az új Ptk. szerint a kft. tagja nem vehet fel semmit, csak ha lesz nyeresége? Hogyan kell ezt értelmezni, a tag javára történő kifizetésekre, az osztalékra vonatkozó törvényi előírás alapján? Az egyszemélyes kft. tulajdonosa a lejárulékozott összeget fel szokta venni, mint tagi jövedelmet, továbbá a székhelyen található ingatlan utáni bérleti díjat.

Kérdés: Társaságunk ún. könyöklőket (nagyméretű lapok, amelyeket az íróasztalra tesznek, rendszerint naptárt tartalmazó letéphető lapok formájában, és a szélén körben a cégek reklámjai helyezkednek el) rendelt egy hirdetési felületeket értékesítő cégtől. A könyöklőkön – más cégeké mellett – társaságunk reklámja is szerepel. A könyöklők egy részét társaságunk az üzletfelei részére adja ajándékba, más részét a saját munkatársainak adja oda, hogy azzal "védjék" az íróasztalukat, és szükség esetén arra jegyzetelhetnek. Hogyan történik a könyöklők számviteli elszámolása és adózása? Bekerülési értékük: 25 000 Ft+áfa.

Kérdés: Cégünk USA-beli anyavállalata új szoftvert fog alkalmazni valamennyi vállalatnál. Az ehhez szükséges országonkénti adaptálások, a helyi törvényeknek való megfelelés miatt költségek merülnek fel, amelyet a programnak kezelnie kell. Ezeket a költségeket az anyavállalat továbbterheli az érintett vállalatokra. Arról nincs információnk, hogy az anyavállalat a szoftver tulajdonjogát vagy használati jogát szerezte-e meg, esetleg csak bérli a szoftvert, ezért mindegyik lehetőségre kérnénk a helyes könyvelési tételeket megadni a felmerülő költségek elszámolására.

Kérdés: A Vevő 1. (1000 E Ft) esetében a felszámoló 2014. február 3-i levelünkre hivatkozással tájékoztatott, hogy az egyszerűsített felszámolási zárómérleget 2013. 10. 24-én benyújtotta a Fővárosi Törvényszékre, melyre tekintettel a felszámolási eljárásban követelésünket nem tudjuk érvényesíteni. A Vevő 2. (2000 E Ft) felszámolója tájékoztat, hogy a követelés bejelentésére nyitva álló 180 napos határidő lejárt, ezért a hitelezői igényünket nem tudja nyilvántartásba venni. Vevő 3. (3000 E Ft) kényszertörlési eljárás alatt áll, 2013. 08. 03. óta. A Vevő 4. (4000 E Ft) végrehajtónak 2013. 11. 12-én érkezett levele szerint a végrehajtás szünetel, mert az adósnak nincs lefoglalható vagyona. A mérlegfordulónap 2013. 12. 31., a mérlegkészítés időpontja 2014. 03. 31. Mely követelések vezethetők ki a könyvekből behajthatatlanság miatt, melyre kell értékvesztést elszámolni? A társaságiadó-alapot mekkora összeggel csökkenthetjük?

Kérdés: A kiválással létrejött egyszemélyes kft. áfamentesen értékesítette a kiválás során tulajdonába került lakóingatlanokat, amelyeket a jogelőd társaság eredetileg a fejlesztési tartaléka felhasználásával vásárolt meg. A vevő a vételárat 150 hónap alatt részletekben fizeti meg. Néhány hónappal később az eladó elhatározta a végelszámolását. A kft. egyszemélyi tulajdonosa magánszemély. A kft. végelszámolása során, illetve a végelszámolás befejezését követő vagyonfelosztás során milyen szja-kötelezettsége keletkezik a kft. egyszemélyes tulajdonosának a még fennálló vételár-követelés mint kiadott cégvagyon után? Milyen számviteli bizonylatok alapján állapítható meg az szja alapja és összege? Mi lesz az adóköteles bevétel megszerzésének az időpontja?

Kérdés: 2010 decemberében 100% előleget kaptunk egy bolgár cégtől címkegyártásra. A terméket legyártottuk, amit a bolgár fél nem vett át, mert időközben az üzlet meghiúsult, amihez felhasználta volna. A bolgár cégnél senkit sem lehet utolérni. Mikor dobhatjuk ki a terméket, ami lassan felhasználhatatlan? Hogyan és mikor vezessük ki a könyvekből az előleget?