Követeléskötelezettség beszámítása

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásban lévő bt. egyik követelését átadja a kapcsolt vállalkozásban lévő kft.-nek. A bt.-nek szállítói tartozása van a kft. felé. A kft.-nek adótartozása van, az adóhatóság a bt.-től átvett követelést szeretné behajtani és jóváírni a tartozás összegében. Milyen könyvelési tételekkel kell a fentieket elszámolni a bt.-nél, illetve a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt néhány Ptk.-előírást nem árt feleleveníteni.A Ptk. 328-331. §-ai tartalmazzák az engedményezésre vonatkozó jogi előírásokat. Ezek szerint a jogosult (a bt.) követelését szerződéssel másra (a kft.-re) átruházhatja. A kötelezettet az engedményezőnek kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.

Személygépkocsi cseréje új személygépkocsira

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető bt. 1998 novemberében részletre vásárolt személygépkocsit, amelyet csak üzleti célra használnak. Az utolsó részlet 2002-ben jár le. A bt. az Szt. előírásai szerint elszámolta az értékcsökkenési leírást (20 százalékot). 2002 októberében visszaadja a kereskedőnek a személygépkocsit és újat vásárol. Az új gépkocsi vételáráról számlát kap, de fizetni csak a különbözetet kell, azt is részletre. A visszaadott gépjármű értékét az új értékébe beszámítják. Kell-e a régi személygépkocsiról a társaságnak számlát kiállítania? Milyen teendői vannak a társaságnak? Alkalmazható-e az Szt. 77. §-ának (3) bekezdése az egyszeres könyvvitelt vezető bt. esetében?
Részlet a válaszából: […] ...helyesbítő számla alapján az egyszeres könyvvitelt vezető bt. kivezeti a személygépkocsit a nyilvántartásból, és a visszavételi értékkel a kereskedő céggel szemben negatív kötelezettséget ír elő; a kereskedő az új személygépkocsi teljes, áfával növelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.

Egyéni cég átalakulása kft.-vé

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalóan tájékoztatást adni az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé történő átalakulása során elvégzendő számviteli feladatokról, adózási kérdésekről, bevallási határidőkről és nyomtatványokról.
Részlet a válaszából: […] ...számított különbözetét mint vállalkozásból kivont jövedelmet akkor, ha azt nem viszi be a társaságba, és utána 20 százalék mértékkel kell a személyi jövedelemadót megállapítani. Keletkezhet még személyijövedelemadó-kötelezettsége magánszemélyként az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Betéti társaságból kilépő tag részére fizetett összeg könyvelése

Kérdés: A bt. egyik beltagja kilépett a társaságból. A tagi betét összege: 2 beltag együtt 20 ezer forint, 2 kültag együtt 20 ezer forint. A mérleg szerinti saját tőke 33 558 ezer forint, a mérleg szerinti tartalék összege: -3821 ezer forint, a naplófőkönyv szerinti pénzügyi eredmény 30 495 ezer forint. A taggyűlés úgy határozott, hogy a kilépő tagnak visszafizeti a tagi betétjét és az üzletrészét közös megegyezés alapján összesen 40 millió forint összegben. Hogyan könyveljük a kilépő tagnak kifizetett összeget?
Részlet a válaszából: […] ...viseléséből kizár.A bt. esetében a tagi betétek együttes összegét meghaladó saját tőke valójában adózott eredmény, amelyet osztalékként (és nyilvánvalóan a kilépő tagot megillető összegként) csak akkor lehet kifizetni az Szt. 114. §-ának (2) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Forgalommal arányosan adott engedmény

Kérdés: Kizárólag nagykereskedelmi tevékenységet végző társaság partnereinek szerződésen alapuló forgalommal arányos engedményt (bónuszt) számol el. Az időszakonként megállapított engedményt a pénzügyi teljesítéskor ráfordításként számolja el. Az üzleti év végén pénzügyileg nem rendezett engedményre lehet-e, kell-e – mint jövőbeni kötelezettség – céltartalékot képezni, vagy ilyenkor is a pénzügyi teljesítés a meghatározó?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdése szerint céltartalékot azokra a múltbeli, illetve folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni kötelezettségekre kell képezni, amelyek várhatóan vagy bizonyosan felmerülnek, de összegük vagy esedékességük időpontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Adóalapot csökkentő értékcsökkenési leírás

Kérdés: Az Szt. szerint az értékcsökkenési leírás évenként elszámolandó összege: a maradványértékkel csökkentett bekerülési értéknek a várható használat időtartama alapján meghatározott érték. A Tao-tv. az eszköz beszerzési értékére vetíthető leírási kulcsokat határoz meg az adóalap csökkentésénél figyelembe vehető ráfordítás számításához. Abban az esetben is csökkenthető az adóalap az adórendelet szerint számítható leírási költséggel, ha az Szt.-nek megfelelően elszámolt érték kisebb annál?
Részlet a válaszából: […]

Igen, 2001-től az Szt. alapján elszámolt értékcsökkenés mindig növeli az adózás előtti eredményt, és egyidejűleg csökkenteni kell az adóalapot a Tao-tv. 1. és 2. számú melléklete alapján választott leírással meghatározott összeggel.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Bérleményen végzett átalakítási munkák elszámolása a bérlemény megvásárlása után

Kérdés: A kft. 1996-ban frekventált helyen határozatlan idejű bérleti jogot szerzett egy üzlethelyiségre, amelyet még ez évben üzletházzá alakított át, költségeit idegen ingatlanon végzett beruházásként számolta el. Két év múlva újabb átalakításra került sor, amelyet a már meglévő beruházásra aktivált. 2001-ben a kft. az üzletházat megvásárolta, üzembe helyezte, majd bérbe adta. A bérlő a használatbavétel előtt átalakítást hajtott végre, és ennek során a kft. által korábban végzett beruházás egy részét lebontották, átalakították. A kérdés az, a kft. milyen módszerrel, mekkora értéket vezessen ki a könyveiből, ha nincsenek tételes számlák? Az ezután fennmaradó idegen ingatlanon végzett beruházást az üzletházra ráaktiválhatja-e?
Részlet a válaszából: […] ...megvásárolta 2001-ben. A hatályos Szt. 48. §-ának (4) bekezdése szerint: az eszköz értékét növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni ingatlan beszerzése esetén az ingatlan értékébe – szerződés alapján – beszámított, korábban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Téves túlszámlázás rendezése

Kérdés: Társaságunk téves túlszámlázás miatt 2002. május havi teljesítéssel nagy összegű mínusz számlát kapott az ELMŰ-től, amely 1998-2000. év elektromosáram-költséget érintette, 1998-ban nem jelentős, 1999-2000-ben jelentős összegben. Kell-e önellenőrzést végrehajtani a számvitelben, illetve a társasági adóban?
Részlet a válaszából: […] ...eredményben jelennek meg. Ezért és a kétszeres adóztatás vagy éppen a nem adóztatás elkerülése érdekében az (1998-at) érintő tételekkel az adózás előtti eredményt növelni [Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének p) pontja], illetve csökkenteni [Tao-tv. 7. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Osztalékfizetés elhalasztása

Kérdés: Társaságunk taggyűlése a 2000. évi beszámoló elfogadásakor osztalékfizetést szavazott meg és állított be az eredménykimutatásba. Ha a társaság pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé a kifizetést a jóváhagyás évében, akkor mi a teendő? Át lehet-e vinni a kifizetést a következő évre? Lehet-e az osztalékot részletekben fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...társaság közgyűlése, taggyűlése dönt, az Szt. pedig – a Gt. vonatkozó előírásait figyelembe véve – meghatározza az osztalékkifizetés számviteli feltételeit.Sem az Szt., sem a Gt. előírásai az osztalékfizetés pénzügyi teljesítését nem kötik határidőhöz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Természetbeni juttatás és reprezentáció

Kérdés: Mi a különbség a reprezentáció és a természetbeni juttatás között? Mikor esik egy esemény a több adót, járulékot fizetendő kategóriába? Mi egy kis cég vagyunk, nálunk kávé-, cukor-, innivalóvásárlás történik alkalmanként, melyet 44+11 százalékkal növelten számoltunk el személyi jellegű költségként. A törvény módosulása után az árbevétel fél százalékát el nem érő mértékben nem számoltunk a 44+11 százalékkal.
Részlet a válaszából: […] Természetbeni juttatásnak minősül a reprezentáció és az üzleti ajándékozás is, de adózási szempontból annyiban különbözik a természetbeni juttatásra vonatkozó általános szabályoktól, hogy a reprezentációnak és az üzleti ajándékozásnak van egy adó alól mentesített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.
1
298
299
300
328