Anyagköltség vagy elábé

Kérdés: Az anyagköltség és az elábé fogalmának meghatározása gondot jelent a vendéglátásnál és a bolti kiskereskedelemben. Például a vendéglátásban a felszolgált, kimért ital, a fagylalt áru vagy anyag, a kiskereskedelemben a 15-20 dkg-onként értékesített felvágott áru vagy anyag? Fontos ez a helyi adóbevallás miatt is, mert városunkban más mértékkel adózik a kereskedelmi tevékenység, mint a vendéglátás, mint szolgáltató.
Részlet az állásfoglalásából: […] A válaszhoz – elöljáróban – az Szt. 78. §-ának (2) és (5) bekezdését kell idéznünk, mely szerint: anyagköltségként az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési értékét kell kimutatni, eladott áruk beszerzési értéke az üzleti évben – általában –...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. június 12.
Kapcsolódó címkék:  

Áruminta elszámolása

Kérdés: Az évente többször megrendezett termékbemutatókon – amelyeket a vállalkozás a terméke (sör) népszerűsítése, megismertetése céljából rendez – a műanyag poharakban, kitöltve kínált ital milyen feltételekkel tekinthető termékmintának?
Részlet az állásfoglalásából: […] A termékminta az Szja-tv. és a Tao-tv. alkalmazásában a termék megismertetése, forgalmának növelése céljából magánszemélynek adott, nem tartós használatra rendelt dolog, ha mennyisége nem éri el a kereskedelemben forgalmazott/forgalmazható legkisebb mennyiséget. Tekintettel arra...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. június 12.
Kapcsolódó címke:

Osztalékfizetés év közben

Kérdés: A kft. tagjai az előző években képződött eredményből a 20%-os szja-val felvehető összeget szeretnének osztalékként felvenni. Megtehetik-e ezt év közben, vagy csak a 2002. évi beszámoló elfogadásakor?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...előírása alapján osztalékról csak a számviteli beszámoló elfogadásakor lehet dönteni, lehet a beszámoló elfogadását követő osztalékkifizetést jóváhagyni, ha egyébként az Szt.-ben előírt feltételek is teljesülnek.A Gt. 141. §-ának (3) bekezdése alapján:...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. június 12.
Kapcsolódó címke:

Közhasznú társaság támogatásainak elszámolása

Kérdés: Közhasznú társaságunknál a támogatást nyújtó minisztérium vizsgálta a 2001-2002. évi támogatások elszámolását. Az Áht. 119. §-a (3) bekezdésének h) pontjára hivatkozva elmarasztalta a társaságot, mert a "pénzmaradványt" nem fizette vissza, bár a lezárt évet követően elszámoltunk a támogatásról. A felhalmozási célú támogatási szerződés kiköti a felhasználás elkülönített nyilvántartását, de nem nevesíti a felhalmozási célokat. Mi konkrét tervekkel rendelkeztünk, amelyeket a minisztérium ismert, azokra kaptuk a támogatást. Hamisnak minősítették mérlegünket, mert 2001-ben a szerződéssel, kötelezettségvállalással le nem kötött összeget is kimutattunk az időbeli elhatárolások között. Hasonlóan ítélték meg a 2002. évi támogatást is, amelyet a szerződés véglegesen átadott támogatásnak minősít. A működési célra kapott támogatás felhasználását az ellenőrzés azért kifogásolta, mert a működési támogatás a közhasznú veszteség egyösszegű könyvelésével és nem tételesen került az időbeli elhatárolásokból elszámolásra. Valóban hamis a beszámolónk?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti, ráfordításkénti elszámolásakor kell a rendkívüli bevételekkel szemben megszüntetni.Nyilvánvaló, hogy a felhalmozási célú támogatási szerződéssel véglegesen adott támogatás fejlesztési...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. június 12.
Kapcsolódó címkék:  

Később kapott támogatás elszámolása

Kérdés: Társaságunk a Széchenyi-terv keretében gépbeszerzésre támogatást kapott. A támogatás 50 százalékát előlegként folyósították. Az elszámolás 2003-ban fejeződik be, a gépek beszerzése és használatbavétele már 2002-ben megtörtént. Mikor kell rendkívüli bevételként elszámolni a folyósításokat, és van-e társaságiadó-fizetési kötelezettség?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...használatba vették, és 2002-ben már értékcsökkenési leírást is elszámoltak, akkor a már folyósított támogatással (itt 50 százalékkal) arányosan az időbelileg elhatárolt összegből a rendkívüli bevételek közé vissza kell könyvelni. (Például ha a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. június 12.
Kapcsolódó címke:

Eredeménytartalék igénybevétele osztalékra

Kérdés: Az Szt. 37. §-a (2) bekezdésének d) pontja alapján az eredménytartalékot az adózott eredmény kiegészítésére – osztalék fizetése céljából – igénybe lehet venni. Az adózott eredmény azonban nyereség és veszteség is lehet. Negatív adózott eredmény mellett is fizethető osztalék?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...37. §-ának (6) bekezdése szerint az adózott eredmény kiegészítéséhez igénybe vehető (az igénybevétel után is a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege meghaladja a jegyzett tőke összegét), akkor az igénybe...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. június 12.
Kapcsolódó címkék:  

Euróban való számlázás

Kérdés: Belföldi jogi személyek egymás közötti euróban való számlázása miképpen befolyásolja az áfa összegét? Az árfolyam-különbözetnek milyen hatása van az áfára?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...– devizaárfolyamon kell forintra átszámítani, és árbevételként, fizetendő áfaként, követelésként, illetve bekerülési értékként, levonható áfaként, kötelezettségként kimutatni. Amennyiben az adott társaság nem az MNB által közzétett...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. június 12.
Kapcsolódó címkék:  

Bérbe adott gépkocsik javítási költségeinek közvetítése

Kérdés: A gépkocsik üzletszerű bérbeadásával foglalkozó kft. a bérleti időszak alatt a saját nevében a bérlő javára megrendeli a szükséges javítási, szervizelési munkákat. Ezen számlákat a bérbeadó a bérlő felé továbbszámlázza úgy, hogy januártól novemberig havonta egy várható, fix összeget, decemberben pedig a tényleges számla alapján a különbözetet. Tisztán közvetített szolgáltatásról van szó! A bérbeadó csökkentheti-e ezen költségekkel az iparűzésiadó-alapját? A decemberi számla lehet-e egy helyesbítő számla vagy 11 helyesbítő számla kell?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szóló – számlája megérkezik a bérbeadóhoz, akkor a bérbeadó azt tudja közvetíteni a szolgáltatást igénybe vevő bérlőnek, és ekkor helyesbíteni tudja az előlegként már megfizetett összeget – akár egyetlen, de az összes helyesbítendő tételt és...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. május 29.

Tenyészsertés bérbevételének elszámolása

Kérdés: Társaságunk tenyészsertésekre bérleti és értékesítési szerződést kötött, amelynek értelmében átvettük a tenyészsüldőket. Az állatokért hízóállattal fogunk fizetni. Az állatok a szállításkori állapotnak megfelelően, tenyészsüldőként most kerültek számlázásra. Könyvvizsgálónk javaslatára – szerinte olyan, mint a pénzügyi lízing – úgy könyveltük a készletek között, mintha vásárlás történt volna. Valóban így kellett könyvelni? És mi van akkor, ha át kell minősíteni tenyészállattá? Az így átminősített tenyészállatoknál igénybe vehető-e a kisvállalkozói beruházási kedvezmény?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...– a számlaosztály egyenleget nem mutathat); a tartási költségek a bérbevevőnél merülnek fel, a bérbevevőt terhelik; a tartási költségekkel szemben a megtermelt termék – tej, tojás, szaporulat, tömeg (súly) gyarapodás stb. – áll, ami a bérbevevő tulajdonát képezi;...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. május 29.
Kapcsolódó címke:

Átalakuláshoz kapcsolódó osztalékfizetés

Kérdés: A betéti társaság átalakul kft.-vé úgy, hogy az egyik tag készpénzbefizetésével ezen tag tulajdoni hányada 50 százalékról 90 százalékra nő. El kell-e számolni azzal a taggal, amelyiknek a tulajdoni hányada lecsökken 50-ről 10 százalékra? Mi legyen az eddig megszavazott, de még ki nem fizetett osztalék 50 százalékával, az eredménytartalék felével és a közbenső mérleg szerinti nyereség 50 százalékával?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...erre nincs utalás, úgy vesszük, hogy nem élnek ezzel a lehetőséggel); mi legyen a már megszavazott (jóváhagyott), de még ki nem vett osztalékkal, amelynek összegét – az Szt. előírásainak megfelelő könyvelés mellett – a tagokkal szembeni kötelezettségként mutatják...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. május 29.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
305
306
307
…
348