Bérbe adott földterület és épület értékcsökkenése

Kérdés: A kft. termőföldet és egy gazdasági épületet vásárolt, amelyeket bérbe ad. Mennyi értékcsökkenés számolható el a bérbeadás időtartama alatt a földre és a gazdasági épületre?
Részlet a válaszából: […] ...mint egy új épület esetében), a hasznos élettartam végén várható maradványértéket. A hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési érték és az években számított hasznos élettartam hányadosa lineárisan megadja az évenként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.
Kapcsolódó címkék:    

Hulladékgazdálkodás árbevétele

Kérdés: Hulladékgazdálkodással foglalkozó szervezet árbevételét azért kapja, hogy a veszélyes és egyéb hulladékokat elhozza, azokat elégesse, ártalmatlanítsa. Ha az átvett hulladék feldolgozása még nem történt meg, hogyan történjen az árbevétel elszámolása, hiszen a kapcsolódó költségek még nem merültek fel? A környezetvédelmi feladatok elvégzésének később felmerülő költségei fedezetére céltartalékot képezzünk?
Részlet a válaszából: […] ...azok várható költsége, akkor az Szt. 41. §-ának (1)–(2) bekezdése alapján céltartalékot kell képezni. Ha ezen feladatok harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettséget jelentenek, akkor a 41. § (1) bekezdése alapján, ha ezen feladatok végrehajtása a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.
Kapcsolódó címke:

Szóróajándék elszámolása, adózása

Kérdés: Nagykereskedelmi cég vagyunk, édesség és vegyi áru forgalmazásával foglalkozunk. Az árut kartonos kiszerelésben hozzuk forgalomba. A termelőtől kapunk árut érték nélkül is, hogy a termék forgalmának növelése céljából osszuk szét mint szóróajándékot. Ez darabos kiszerelésben történik, de egyszerre egy vevőpartnernek nagyobb mennyiséget (többkartonnyit) adunk. Megtehetjük-e adófizetési kötelezettség nélkül? És milyen jogcímen könyveljük? A vevőpartnereknek vásárolt készleteinkből is adunk szóróajándékot. Ezt milyen adófizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...úgy kap árut, hogy azért nem kell fizetnie, azaz térítés nélkül kapja visszaadási kötelezettség nélkül (azért kapja, hogy szóróajándékként szétossza). Az Szt. előírásai szerint a térítés nélkül átvett eszközöket (árut) is nyilvántartásba kell venni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.
Kapcsolódó címke:

Bérelt ingatlanon végzett beruházás elszámolása bérlet felmondásakor

Kérdés: A kft. bérelt ingatlanon beruházást végzett. A bérbeadó nem járult hozzá, hogy a bérleti díjba beszámítsuk a beruházás összegét. Sőt a bérleti díjat felemelte. Két év után a bérleményt elhagytuk, a beruházás ottmaradt a magánszemély bérbeadónál. Az áfát visszaigényeltük, idegen ingatlanon végzett beruházásként tartjuk nyilván, az értékcsökkenést ennek megfelelően számoltuk el. Mi a teendő, hogy ne kövessünk el szabálytalanságot?
Részlet a válaszából: […] ...bérleményt vállalkozási tevékenysége során hasznosítja [ez esetben a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének n) pontja alapján a nettó értékkel az adózás előtti eredményt kell növelni]; természetbeni juttatásként kell elszámolni az áfa felszámításával, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.
Kapcsolódó címkék:  

Üdülési csekk adható-e személyenként?

Kérdés: A cég dolgozója és családtagjai részére (feleség, 3 gyermek) üdülési csekket szeretnénk adni, személyenként 20 ezer forint értékben. Ez alapján az igénybe vehető kedvezmény alatt személyenként értendő a 20 ezer forint? Vagy csak a dolgozónak adott 20 ezer forintra vonatkozik az adókedvezmény?
Részlet a válaszából: […] ...minősül a kifizető által a magánszemélynek a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott, névre szóló üdülési csekk (a továbbiakban: üdülési csekk) ellenértékéből adott engedmény az üdülési csekk értékének 50 százalékáig, de –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.
Kapcsolódó címke:

A közös tulajdonú ingatlan bérbeadása

Kérdés: Hogyan adhatja bérbe magánszemély egyéni vállalkozó házastársának a közös tulajdonukban lévő ingatlan egy részét iroda céljára?
Részlet a válaszából: […] ...díjból a költségek levonásával (tételes költségelszámolással), vagy a "90 százalékos" szabály alkalmazásával határozható meg. Ekkor a bérbeadásból származó jövedelem után az összevont adóalap részeként az adótábla szerint kell adózni, és a kifizetők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.
Kapcsolódó címke:

Értékhelyesbítés átalakulás után

Kérdés: A vállalkozó élt a piaci értékelés lehetőségével. Ezt követően részvénytársasággá alakult át. Az átalakuló társaság vagyonmérlegében az Szt. 136. §-ának (8) bekezdése szerint értékhelyesbítés, értékelési tartalék nem szerepelhet. A társaság az átalakuláskor nem élt az Szt. 137. §-a szerinti vagyonértékelés lehetőségével, a vagyonmérleg-tervezetben az érintett ingatlant könyv szerinti értéken mutatta ki. Az átalakulás cégbírósági bejegyzése (az rt. létrejötte) után élhet a társaság ismételten az értékhelyesbítés lehetőségével?
Részlet a válaszából: […] ...az eszközök értékhelyesbítéseként, a források között – az értékhelyesbítés összegével azonos összegben – értékelési tartalékként kell kimutatni. A piaci értéken történő értékelésnél az Szt. 58-59. §-aiban foglaltakat is figyelembe kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.
Kapcsolódó címkék:  

A törzstőke leszállításának könyvelése a tagnál

Kérdés: A kft. veszteségrendezés miatt a törzstőkét leszállította. Ezáltal a befektetőnél (a tagnál) csökken a részesedés értéke. Hogyan kell ezt a számvitelben rendezni? Van-e társaságiadóalap-korrekció?
Részlet a válaszából: […] ...a veszteség miatti tőkeleszállítás esetén a jegyzett tőkét – a cégjegyzékbe történt bejegyzés időpontjával – az eredménytartalékkal szemben kell csökkenteni (T 411 – K 413). Így a tőkeleszállítás miatt a saját tőke értéke nem változik. Ezért a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.
Kapcsolódó címke:

Fel nem vett osztalék

Kérdés: A kft. taggyűlése két évvel ezelőtt úgy döntött a mérleg elfogadásakor, hogy az adózott eredmény felét osztalékként kifizeti. A tagok az osztalékot nem vették fel. A kft. várhatóan veszteséges lesz. Ezért a tagok "szeretnék", ha ez a jóváhagyott osztalék visszakerülne az eredménytartalékba. Meg lehet ezt tenni?
Részlet a válaszából: […] A válasz az, hogy közvetlenül erre nincs lehetőség.A tagok megtehetik, hogy lemondanak az osztalékról. A kft. a jóváhagyott osztalékot a kötelezettségek között mutatja ki. Ha a tagok lemondanak az osztalékról, azt a társaságnál elengedett kötelezettségként kell elszámolni (T...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.
Kapcsolódó címke:

Üzletrészvásárlás névértéken vagy piaci értéken?

Kérdés: A "C" rt.-ben két tulajdonos van: "A" rt. és "B" kft. Tulajdonosi döntések alapján "A" rt. megvásárolja "B" kft. részesedését, és így 100 százalékban tulajdonosa lesz a "C" rt.-nek. A leírt részesedés vásárlásakor a névérték elfogadható-e vételárnak, vagy szükséges a piaci érték? Ez utóbbi esetben az hogyan határozható meg, ha nem kapcsolt vállalkozásról van szó? Ha piaci értéken történik a vásárlás, hogyan kell azt az "A" rt.-nél könyvelni? Mi a teendő, ha a vásárlást követően az "A" rt. tőkét emel a "C" rt.-ben?
Részlet a válaszából: […] ...és várható eredményének jövőbeni tendenciáit is figyelembe véve indokolt a saját tőke/jegyzett tőke arányt meghaladó mértékkel a névértékhez képest a vételárat módosítani. Ha viszont a "C" rt. veszteséges tevékenységének eredményeként a saját tőkéje...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
310
311
312
…
342