3458 talált cikk az EKK kifejezésre

Kérdés: A kft. kacsaszülőpár nevelésével, tartásával és erre épülő naposkacsa-keltetéssel foglalkozik. Az első év 7. hónapjában szülőpár naposkacsát vásárolt a kft., amelyet felnevelt. Az első tojástermelési ciklus az első év 12. hónapjától a második év 9. hónapjáig tart. Ezt követi a vedletési időszak a 10. hónaptól a 12. hónapig, majd a második tojástermelési ciklus a harmadik év 1. hónapjától a 8. hónapig, majd kivágják az állományt. A vedletési időszakban a kacsának hozama nincs. Mikor kell az értékcsökkenés elszámolását megkezdeni? Hogyan kell elszámolni a vedletési időszak költségeit? Miként kell könyvelni a megengedett mértékű elhullást?

Kérdés: A kft. termőföldet és egy gazdasági épületet vásárolt, amelyeket bérbe ad. Mennyi értékcsökkenés számolható el a bérbeadás időtartama alatt a földre és a gazdasági épületre?

Kérdés: Hulladékgazdálkodással foglalkozó szervezet árbevételét azért kapja, hogy a veszélyes és egyéb hulladékokat elhozza, azokat elégesse, ártalmatlanítsa. Ha az átvett hulladék feldolgozása még nem történt meg, hogyan történjen az árbevétel elszámolása, hiszen a kapcsolódó költségek még nem merültek fel? A környezetvédelmi feladatok elvégzésének később felmerülő költségei fedezetére céltartalékot képezzünk?

Kérdés: Nagykereskedelmi cég vagyunk, édesség és vegyi áru forgalmazásával foglalkozunk. Az árut kartonos kiszerelésben hozzuk forgalomba. A termelőtől kapunk árut érték nélkül is, hogy a termék forgalmának növelése céljából osszuk szét mint szóróajándékot. Ez darabos kiszerelésben történik, de egyszerre egy vevőpartnernek nagyobb mennyiséget (többkartonnyit) adunk. Megtehetjük-e adófizetési kötelezettség nélkül? És milyen jogcímen könyveljük? A vevőpartnereknek vásárolt készleteinkből is adunk szóróajándékot. Ezt milyen adófizetési kötelezettség terheli?

Kérdés: A kft. bérelt ingatlanon beruházást végzett. A bérbeadó nem járult hozzá, hogy a bérleti díjba beszámítsuk a beruházás összegét. Sőt a bérleti díjat felemelte. Két év után a bérleményt elhagytuk, a beruházás ottmaradt a magánszemély bérbeadónál. Az áfát visszaigényeltük, idegen ingatlanon végzett beruházásként tartjuk nyilván, az értékcsökkenést ennek megfelelően számoltuk el. Mi a teendő, hogy ne kövessünk el szabálytalanságot?

Kérdés: A cég dolgozója és családtagjai részére (feleség, 3 gyermek) üdülési csekket szeretnénk adni, személyenként 20 ezer forint értékben. Ez alapján az igénybe vehető kedvezmény alatt személyenként értendő a 20 ezer forint? Vagy csak a dolgozónak adott 20 ezer forintra vonatkozik az adókedvezmény?

Kérdés: Hogyan adhatja bérbe magánszemély egyéni vállalkozó házastársának a közös tulajdonukban lévő ingatlan egy részét iroda céljára?

Kérdés: A vállalkozó élt a piaci értékelés lehetőségével. Ezt követően részvénytársasággá alakult át. Az átalakuló társaság vagyonmérlegében az Szt. 136. §-ának (8) bekezdése szerint értékhelyesbítés, értékelési tartalék nem szerepelhet. A társaság az átalakuláskor nem élt az Szt. 137. §-a szerinti vagyonértékelés lehetőségével, a vagyonmérleg-tervezetben az érintett ingatlant könyv szerinti értéken mutatta ki. Az átalakulás cégbírósági bejegyzése (az rt. létrejötte) után élhet a társaság ismételten az értékhelyesbítés lehetőségével?

Kérdés: A kft. veszteségrendezés miatt a törzstőkét leszállította. Ezáltal a befektetőnél (a tagnál) csökken a részesedés értéke. Hogyan kell ezt a számvitelben rendezni? Van-e társaságiadóalap-korrekció?

Kérdés: A kft. taggyűlése két évvel ezelőtt úgy döntött a mérleg elfogadásakor, hogy az adózott eredmény felét osztalékként kifizeti. A tagok az osztalékot nem vették fel. A kft. várhatóan veszteséges lesz. Ezért a tagok "szeretnék", ha ez a jóváhagyott osztalék visszakerülne az eredménytartalékba. Meg lehet ezt tenni?