Üzletrészvásárlás névértéken vagy piaci értéken?

Kérdés: A "C" rt.-ben két tulajdonos van: "A" rt. és "B" kft. Tulajdonosi döntések alapján "A" rt. megvásárolja "B" kft. részesedését, és így 100 százalékban tulajdonosa lesz a "C" rt.-nek. A leírt részesedés vásárlásakor a névérték elfogadható-e vételárnak, vagy szükséges a piaci érték? Ez utóbbi esetben az hogyan határozható meg, ha nem kapcsolt vállalkozásról van szó? Ha piaci értéken történik a vásárlás, hogyan kell azt az "A" rt.-nél könyvelni? Mi a teendő, ha a vásárlást követően az "A" rt. tőkét emel a "C" rt.-ben?
Részlet a válaszából: […] ...és várható eredményének jövőbeni tendenciáit is figyelembe véve indokolt a saját tőke/jegyzett tőke arányt meghaladó mértékkel a névértékhez képest a vételárat módosítani. Ha viszont a "C" rt. veszteséges tevékenységének eredményeként a saját tőkéje...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.
Kapcsolódó címkék:  

Dolgozóirészvény-kibocsátás elszámolása

Kérdés: Részvénytársaságunk az alaptőkét dolgozóirészvény-kibocsátás céljából felemelte. A részvényjegyzésre jogosultak a kibocsátási árfolyam 30 százalékának befizetése ellenében jegyezhették a részvényeket. A kibocsátott részvényeket a társaság visszavásárolja. A cégbírósági bejegyzés még nem történt meg. Hogyan kell könyvelni? Mennyiben érinti a lekötött tartalékot?
Részlet a válaszából: […] ...(7) bekezdése alapján jegyzett tőkén (alaptőkén, törzstőkén) felüli vagyon fedezete alatt a jegyzett tőkével, a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összegét kell érteni. Másként fogalmazva ez azt jelenti, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.
Kapcsolódó címkék:  

Gázfűtésre áttérés elszámolása

Kérdés: Társaságunk a tulajdonában álló két épületben átállt a gőzfűtésről a gázfűtésre. Meg kell-e bontani a bekerülési értéket a kazán, a gázóra, a radiátorok bekerülési értékére, illetve a tervezés, a csövek, a szerelvényezés – mint az épületen végzett felújítás – bekerülési értékére? Milyen mutatók alapján kell elkülöníteni azon tételeket, amelyek egy összegben merültek fel? (Az építési szerződés mellékletét képező költségvetés alapján lehetőség van az egyes tételek számszerűsítésére.)
Részlet a válaszából: […] ...induljunk ki az épület fogalmából. Az épület olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó, időszakos vagy idényjellegű tartózkodás, az üzemi termelés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.
Kapcsolódó címkék:  

Áruvásárláshoz kapcsolódó kötelezettségátvállalás

Kérdés: Társaságunk olyan mobiltelefonokat vásárol az anyavállalattól, amelyekhez kapcsolódóan az anyavállalatnak még részletfizetési kötelezettsége áll fenn. A vásárláskor ezt a kötelezettséget átvállaljuk. A készülékek eladási árának meghatározásakor figyelembe vehető-e az eszközökhöz kapcsolódóan fennálló kötelezettség? Az átvállalt kötelezettséget hogyan kell elszámolni az eladónál, illetve a vevőnél?
Részlet a válaszából: […] ...értéken kell elszámolni az eladónál árbevételként és kimutatni követelésként a leányvállalatokkal szemben, a vevőnél beszerzési értékként és tárgyi eszközök között az anyavállalattal szembeni kötelezettségként kell kimutatni.A piaci, forgalmi érték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.
Kapcsolódó címke:

Közvetített szolgáltatás: nyomdaipari terméknél

Kérdés: A közvetített szolgáltatás számlában történő megjelenítése hogyan oldható meg nyomdaipari termékeknél (például névjegykártyánál)? A nyomdaipari vállalkozás vállal teljes körű tervezést, előkészítést, kivitelezést. Mivel a kivitelezéshez nem rendelkezik gépekkel, azt más vállalkozóval végezteti el.
Részlet a válaszából: […] A közvetített szolgáltatás tartalmi előírásait az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 1. pontja tartalmazza. Ebből következik, közvetített szolgáltatásnál a vállalkozó vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak. A nyomdaipari termék értékesítése nem szolgáltatásnyújtás....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.
Kapcsolódó címke:

Importszámla aláírása

Kérdés: A kft. importáruk forgalmazását végzi. A beérkezett árukról kiállított számla nincs aláírva. Rögzíthetjük-e azt a könyvviteli nyilvántartásban?
Részlet a válaszából: […] ...kell. Így az importáru számlájával szemben is követelmény, hogy rendelkezzen az Szt.-ben meghatározott általános alaki és tartalmi kellékekkel. A számla alaki és tartalmi hitelességét, megbízhatóságát viszont a számla aláírása igazolja.Mivel a külföldi szállító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.
Kapcsolódó címke:

A munkaruha-juttatás közterhei

Kérdés: A munkaruha-juttatást milyen közteher terheli (szja, tb)? Egy bt. beltagja – aki saját maga teherautót is vezet, de egyszemélyben a bt. képviseletében is eljár – milyen munkaruhát vehet magának, s mi után kell szja-t és tb-t fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...utóbbi szerint munkaruházati termék: a törvényben vagy törvényi felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban előírt módon és feltételekkel rendszeresített egyenruha, formaruha, védőruha, munkaruha, valamint tartozékai, elsősorban a közúti, a vízi, a légi közlekedés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.
Kapcsolódó címke:

Tagi kölcsön

Kérdés: Meghatározó többséggel rendelkező magánszemély tulajdonos adhat-e tagi kölcsönt vállalkozásának kamat nélkül? Ha nem adhat, de mégis ad, hogyan kell azt elszámolni? Van-e szja-kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...kölcsön után fizetendő kamat mértékét is. A Ptk. nem zárja ki, hogy a felek (a vállalkozás és a tag) a kamat mértékét nulla százalékkal állapítsák meg. (A Ptk. közvetetten csak felülről korlátoz.)Amennyiben a társaság a tagnak a tagi kölcsön után nem fizet kamatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.
Kapcsolódó címke:

Munkaerő-kölcsönzés bérének és bérjárulékainak könyvelése

Kérdés: Hogyan kell helyesen könyvelni a munkaerő-kölcsönzést gyakorlónál a bért és járulékait? Helyes-e, ha a kölcsönadott munkaerő bérköltségét a 8. számlaosztályon belül számoljuk el?
Részlet a válaszából: […] ...az elszámolt munkabért és annak összes járulékát elsődlegesen az 5. számlaosztályban kell kimutatni bérköltségként és bérjárulékként (T 541 – K 4711, illetve T 56 – K 473, 463, 469, valamint T 55 – K 4713, 381), majd onnan kell a 8. számlaosztályba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.
Kapcsolódó címke:

Tőkeemelés az eredménytartalék terhére

Kérdés: A Gt. által kötelezően előírt tőkeemelés az eredménytartalék terhére történt. A részesedések között (a befektetőnél) milyen módon és jogcímen kell a megemelt részesedést nyilvántartásba venni? Osztaléknak minősül-e ez?
Részlet a válaszából: […] ...(megkapott) részesedések nyilvántarthatók egyedileg (beszerzésenként) és csoportosan. A mérleg-fordulónapi értékeléskor, a piaci értékkel történő összehasonlítás során a részesedések nyilvántartásának módja (az, hogy egyedi vagy csoportos) kihatással lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
315
316
317
…
346