Idegen ingatlanon végzett beruházás

Kérdés: Egyszemélyes kft. tulajdonosának autójavító szervizcége a tulajdonos ingatlanában végzi a tevékenységét bérleti díj nélkül. Idegen ingatlanon végzett beruházás és értékcsökkenés elszámolható-e? Az egyéb javítási, karbantartási munkák költségei elszámolhatók-e a kft.-nél, és milyen feltételekkel?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a kft. az idegen (a magánszemély tulajdonos) ingatlanon beruházási, felújítási munkákat végezzen el, azok ráfordításait bekerülési értékként elszámolja, majd aktiválás után a bekerülési érték alapján terv szerinti értékcsökkenést számoljon el.A bérelt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. november 21.

Devizás követelések mérleg-fordulónapi értékelése

Kérdés: Helyesen jár-e el a társaság, ha a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérleg-fordulónapi értékelésekor a jelentős hatás értékét a számviteli politikában a mérlegfőösszeg 2 százalékában határozta meg? Csak külföldi pénzértékre szóló követelése van.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...rögzítsék külön-külön a jelentős hatás mértékét, természetesen a mérlegfőösszeg rögzített mértékénél magasabb mértékkel (például 10 százalékban).Ha minden minősítő ismérvnél teljesül, hogy az árfolyamváltozás hatására a különbözet...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. november 21.
Kapcsolódó címkék:  

Devizaalapon számlázott összeg helyesbítése

Kérdés: Társaságunk egy hazai szállítóval kötött szerződésben a termék ellenértékét euróban határozta meg. Mivel akkor nem volt arra lehetőség, hogy a szállító euróban számlázzon, a szállító az általa meghatározott – egy évre vonatkozó – fix árfolyamon állapította meg a számlázandó összeget. Ebben az évben megállapodás született arról, hogy a szállítóval – 3 évre visszamenőleg – sor kerül a tényleges, illetve a számlázásnál alkalmazott árfolyam közötti különbözet rendezésére. Helyesen járunk-e el, ha a különbözetet a külföldi pénzértékre szóló követelések-kötelezettségek árfolyam-különbözeteként számoljuk el?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...forintban. Az így számlázott összeget számolta el a szállító árbevételként és fizetendő áfaként, a vevő pedig bekerülési értékként és előzetesen felszámított áfaként. Ha később ettől eltérnek, mert a tényleges árfolyam szerinti összeget...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. november 21.
Kapcsolódó címkék:  

Fel nem vett osztalék

Kérdés: A bt. a 97-98-99. évi adózott eredményt osztalékként állította be a mérlegébe, amely azonban nem került kifizetésre. Van-e lehetőség arra, hogy az eredménytartalékba visszakerüljön? A bt. ebben az évben veszteséges lesz.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...társaság közgyűlése, taggyűlése dönt, az Szt. pedig – a Gt. vonatkozó előírásai figyelembevételével – meghatározza az osztalékkifizetés feltételeit. Ha a feltételek teljesültek, és az adott esetben a taggyűlés döntött az osztalékfizetésről, akkor azt az Szt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. november 7.
Kapcsolódó címke:

Kapcsolt vállalkozások követelés-kötelezettség beszámításai

Kérdés: A társaság leányvállalatai, kapcsolt vállalkozásai milyen feltételek esetén élhetnek a beszámítás, kompenzálás lehetőségével, ezen eseményeknek milyen adóvonzata van? Hogyan működik ez esetben a bruttó elszámolás elve? Milyen dokumentumok szolgálnak ezen ügyletek végrehajtásához?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...nem lehet a követelés és a kötelezettség számlát összevezetni, azokat a rendkívüli ráfordításokkal, illetve a rendkívüli bevételekkel szemben kell...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. november 7.
Kapcsolódó címkék:  

Természetbeni juttatás szűkebb körnek

Kérdés: Adóköteles-e az Szja-tv. 69. § (6) bekezdésének értelmében az olyan természetbeni juttatás, amely csak egy szűkebb körnek (lakótelep) nyújt ingyenes használati lehetőséget, kedvezményt? (Nem bárkinek azonos feltételekkel és módon, nyilvános körülmények között adott kedvezmény.)
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Szja-tv. 1. számú melléklet 8.14. pontja alapján adómentes a kifizető által üzletpolitikai célból bárkinek azonos feltételekkel és módon, nyilvános körülmények között adott kedvezmény. Az adómentesség szempontjából elfogadható a "bárkinek" fogalom...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. november 7.
Kapcsolódó címke:

Kacsaszülőpár (tenyészállat) amortizációja

Kérdés: A kft. kacsaszülőpár nevelésével, tartásával és erre épülő naposkacsa-keltetéssel foglalkozik. Az első év 7. hónapjában szülőpár naposkacsát vásárolt a kft., amelyet felnevelt. Az első tojástermelési ciklus az első év 12. hónapjától a második év 9. hónapjáig tart. Ezt követi a vedletési időszak a 10. hónaptól a 12. hónapig, majd a második tojástermelési ciklus a harmadik év 1. hónapjától a 8. hónapig, majd kivágják az állományt. A vedletési időszakban a kacsának hozama nincs. Mikor kell az értékcsökkenés elszámolását megkezdeni? Hogyan kell elszámolni a vedletési időszak költségeit? Miként kell könyvelni a megengedett mértékű elhullást?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...hiszen anélkül nincs második tojástermelési időszak. Ha viszont "felújítási" időszak, akkor a vedletési időszakban felmerült költségekkel (tápköltség, gyógyszer, energia, személyi jellegű ráfordítások stb.) növelni kell a tenyésztésbe állításkor...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. november 7.
Kapcsolódó címke:

Bérbe adott földterület és épület értékcsökkenése

Kérdés: A kft. termőföldet és egy gazdasági épületet vásárolt, amelyeket bérbe ad. Mennyi értékcsökkenés számolható el a bérbeadás időtartama alatt a földre és a gazdasági épületre?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...mint egy új épület esetében), a hasznos élettartam végén várható maradványértéket. A hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési érték és az években számított hasznos élettartam hányadosa lineárisan megadja az évenként...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. november 7.
Kapcsolódó címkék:    

Hulladékgazdálkodás árbevétele

Kérdés: Hulladékgazdálkodással foglalkozó szervezet árbevételét azért kapja, hogy a veszélyes és egyéb hulladékokat elhozza, azokat elégesse, ártalmatlanítsa. Ha az átvett hulladék feldolgozása még nem történt meg, hogyan történjen az árbevétel elszámolása, hiszen a kapcsolódó költségek még nem merültek fel? A környezetvédelmi feladatok elvégzésének később felmerülő költségei fedezetére céltartalékot képezzünk?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...azok várható költsége, akkor az Szt. 41. §-ának (1)–(2) bekezdése alapján céltartalékot kell képezni. Ha ezen feladatok harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettséget jelentenek, akkor a 41. § (1) bekezdése alapján, ha ezen feladatok végrehajtása a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. november 7.
Kapcsolódó címke:

Szóróajándék elszámolása, adózása

Kérdés: Nagykereskedelmi cég vagyunk, édesség és vegyi áru forgalmazásával foglalkozunk. Az árut kartonos kiszerelésben hozzuk forgalomba. A termelőtől kapunk árut érték nélkül is, hogy a termék forgalmának növelése céljából osszuk szét mint szóróajándékot. Ez darabos kiszerelésben történik, de egyszerre egy vevőpartnernek nagyobb mennyiséget (többkartonnyit) adunk. Megtehetjük-e adófizetési kötelezettség nélkül? És milyen jogcímen könyveljük? A vevőpartnereknek vásárolt készleteinkből is adunk szóróajándékot. Ezt milyen adófizetési kötelezettség terheli?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...úgy kap árut, hogy azért nem kell fizetnie, azaz térítés nélkül kapja visszaadási kötelezettség nélkül (azért kapja, hogy szóróajándékként szétossza). Az Szt. előírásai szerint a térítés nélkül átvett eszközöket (árut) is nyilvántartásba kell venni,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. október 24.
Kapcsolódó címke:
1
…
315
316
317
…
348