Bérelt ingatlanon végzett beruházás elszámolása bérlet felmondásakor

Kérdés: A kft. bérelt ingatlanon beruházást végzett. A bérbeadó nem járult hozzá, hogy a bérleti díjba beszámítsuk a beruházás összegét. Sőt a bérleti díjat felemelte. Két év után a bérleményt elhagytuk, a beruházás ottmaradt a magánszemély bérbeadónál. Az áfát visszaigényeltük, idegen ingatlanon végzett beruházásként tartjuk nyilván, az értékcsökkenést ennek megfelelően számoltuk el. Mi a teendő, hogy ne kövessünk el szabálytalanságot?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...bérleményt vállalkozási tevékenysége során hasznosítja [ez esetben a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének n) pontja alapján a nettó értékkel az adózás előtti eredményt kell növelni]; természetbeni juttatásként kell elszámolni az áfa felszámításával, ha a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. október 24.
Kapcsolódó címkék:  

Üdülési csekk adható-e személyenként?

Kérdés: A cég dolgozója és családtagjai részére (feleség, 3 gyermek) üdülési csekket szeretnénk adni, személyenként 20 ezer forint értékben. Ez alapján az igénybe vehető kedvezmény alatt személyenként értendő a 20 ezer forint? Vagy csak a dolgozónak adott 20 ezer forintra vonatkozik az adókedvezmény?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...minősül a kifizető által a magánszemélynek a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott, névre szóló üdülési csekk (a továbbiakban: üdülési csekk) ellenértékéből adott engedmény az üdülési csekk értékének 50 százalékáig, de –...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. október 24.
Kapcsolódó címke:

A közös tulajdonú ingatlan bérbeadása

Kérdés: Hogyan adhatja bérbe magánszemély egyéni vállalkozó házastársának a közös tulajdonukban lévő ingatlan egy részét iroda céljára?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...díjból a költségek levonásával (tételes költségelszámolással), vagy a "90 százalékos" szabály alkalmazásával határozható meg. Ekkor a bérbeadásból származó jövedelem után az összevont adóalap részeként az adótábla szerint kell adózni, és a kifizetők...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. október 24.
Kapcsolódó címke:

Értékhelyesbítés átalakulás után

Kérdés: A vállalkozó élt a piaci értékelés lehetőségével. Ezt követően részvénytársasággá alakult át. Az átalakuló társaság vagyonmérlegében az Szt. 136. §-ának (8) bekezdése szerint értékhelyesbítés, értékelési tartalék nem szerepelhet. A társaság az átalakuláskor nem élt az Szt. 137. §-a szerinti vagyonértékelés lehetőségével, a vagyonmérleg-tervezetben az érintett ingatlant könyv szerinti értéken mutatta ki. Az átalakulás cégbírósági bejegyzése (az rt. létrejötte) után élhet a társaság ismételten az értékhelyesbítés lehetőségével?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az eszközök értékhelyesbítéseként, a források között – az értékhelyesbítés összegével azonos összegben – értékelési tartalékként kell kimutatni. A piaci értéken történő értékelésnél az Szt. 58-59. §-aiban foglaltakat is figyelembe kell...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. október 24.
Kapcsolódó címkék:  

A törzstőke leszállításának könyvelése a tagnál

Kérdés: A kft. veszteségrendezés miatt a törzstőkét leszállította. Ezáltal a befektetőnél (a tagnál) csökken a részesedés értéke. Hogyan kell ezt a számvitelben rendezni? Van-e társaságiadóalap-korrekció?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a veszteség miatti tőkeleszállítás esetén a jegyzett tőkét – a cégjegyzékbe történt bejegyzés időpontjával – az eredménytartalékkal szemben kell csökkenteni (T 411 – K 413). Így a tőkeleszállítás miatt a saját tőke értéke nem változik. Ezért a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. október 24.
Kapcsolódó címke:

Fel nem vett osztalék

Kérdés: A kft. taggyűlése két évvel ezelőtt úgy döntött a mérleg elfogadásakor, hogy az adózott eredmény felét osztalékként kifizeti. A tagok az osztalékot nem vették fel. A kft. várhatóan veszteséges lesz. Ezért a tagok "szeretnék", ha ez a jóváhagyott osztalék visszakerülne az eredménytartalékba. Meg lehet ezt tenni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasz az, hogy közvetlenül erre nincs lehetőség.A tagok megtehetik, hogy lemondanak az osztalékról. A kft. a jóváhagyott osztalékot a kötelezettségek között mutatja ki. Ha a tagok lemondanak az osztalékról, azt a társaságnál elengedett kötelezettségként kell elszámolni (T...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. október 3.
Kapcsolódó címke:

Üzletrészvásárlás névértéken vagy piaci értéken?

Kérdés: A "C" rt.-ben két tulajdonos van: "A" rt. és "B" kft. Tulajdonosi döntések alapján "A" rt. megvásárolja "B" kft. részesedését, és így 100 százalékban tulajdonosa lesz a "C" rt.-nek. A leírt részesedés vásárlásakor a névérték elfogadható-e vételárnak, vagy szükséges a piaci érték? Ez utóbbi esetben az hogyan határozható meg, ha nem kapcsolt vállalkozásról van szó? Ha piaci értéken történik a vásárlás, hogyan kell azt az "A" rt.-nél könyvelni? Mi a teendő, ha a vásárlást követően az "A" rt. tőkét emel a "C" rt.-ben?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...és várható eredményének jövőbeni tendenciáit is figyelembe véve indokolt a saját tőke/jegyzett tőke arányt meghaladó mértékkel a névértékhez képest a vételárat módosítani. Ha viszont a "C" rt. veszteséges tevékenységének eredményeként a saját tőkéje...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. október 3.

Dolgozóirészvény-kibocsátás elszámolása

Kérdés: Részvénytársaságunk az alaptőkét dolgozóirészvény-kibocsátás céljából felemelte. A részvényjegyzésre jogosultak a kibocsátási árfolyam 30 százalékának befizetése ellenében jegyezhették a részvényeket. A kibocsátott részvényeket a társaság visszavásárolja. A cégbírósági bejegyzés még nem történt meg. Hogyan kell könyvelni? Mennyiben érinti a lekötött tartalékot?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...(7) bekezdése alapján jegyzett tőkén (alaptőkén, törzstőkén) felüli vagyon fedezete alatt a jegyzett tőkével, a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összegét kell érteni. Másként fogalmazva ez azt jelenti, hogy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. október 3.
Kapcsolódó címkék:  

Gázfűtésre áttérés elszámolása

Kérdés: Társaságunk a tulajdonában álló két épületben átállt a gőzfűtésről a gázfűtésre. Meg kell-e bontani a bekerülési értéket a kazán, a gázóra, a radiátorok bekerülési értékére, illetve a tervezés, a csövek, a szerelvényezés – mint az épületen végzett felújítás – bekerülési értékére? Milyen mutatók alapján kell elkülöníteni azon tételeket, amelyek egy összegben merültek fel? (Az építési szerződés mellékletét képező költségvetés alapján lehetőség van az egyes tételek számszerűsítésére.)
Részlet az állásfoglalásából: […] ...induljunk ki az épület fogalmából. Az épület olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó, időszakos vagy idényjellegű tartózkodás, az üzemi termelés...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. október 3.
Kapcsolódó címkék:  

Áruvásárláshoz kapcsolódó kötelezettségátvállalás

Kérdés: Társaságunk olyan mobiltelefonokat vásárol az anyavállalattól, amelyekhez kapcsolódóan az anyavállalatnak még részletfizetési kötelezettsége áll fenn. A vásárláskor ezt a kötelezettséget átvállaljuk. A készülékek eladási árának meghatározásakor figyelembe vehető-e az eszközökhöz kapcsolódóan fennálló kötelezettség? Az átvállalt kötelezettséget hogyan kell elszámolni az eladónál, illetve a vevőnél?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...értéken kell elszámolni az eladónál árbevételként és kimutatni követelésként a leányvállalatokkal szemben, a vevőnél beszerzési értékként és tárgyi eszközök között az anyavállalattal szembeni kötelezettségként kell kimutatni.A piaci, forgalmi érték...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. október 3.
Kapcsolódó címke:
1
…
316
317
318
…
348