Áfahiány könyvelése

Kérdés: Az adózó terhére, illetve javára az áfabevallásban szereplő összeghez képest eltérést, adótöbbletet-adóhiányt állapított meg az APEH. Helyesen könyveltünk-e, ha az adóhiányt költségként, az adótöbbletet egyéb bevételként számoltuk el?
Részlet a válaszából: […] ...számlája megérkezik, és azt a társaság elfogadta, a helyesbítő számla alapján a könyvelési tételek: az eredetileg számlázott áfaértékkel: T 454, 455 – K 466, a helyes áfaértékkel: T 466 – K 454, 455, a különbözettel: T 466 – K 8671.A c) pontban leírt esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.
Kapcsolódó címkék:    

Szállítási költség mint bekerülési érték

Kérdés: Kereskedelmi cég az árubeszerzést év közben költségként elszámolja, év végén meglévő készletét leltár alapján készletre veszi. Az áru egy részét a szállítócégek szállítják, más részét saját szállítóeszközzel szállítja a cég. A cégnek több gépkocsija is van, amelyekkel beszállítást, kiszállítást – raktárból a boltba – és visszaszállítást is végez. Hogyan lehet ilyen esetben a szállítási költséget az egyes termékekhez hozzárendelni?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. előírásai szerint az értékelési szabályzatban kell meghatározni a vásárolt készletek bekerülési értékét, a beszerzési ár tartalmi követelményeit, meghatározásának, nyilvántartásának módját, módszerét, bizonylatait, felelőseit. Ez igaz akkor is, ha a vásárolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Értékpapír-elidegenítés

Kérdés: Az rt. 1999-ben részleges átalakulással jött létre. Az rt.-ben beindult a részvényértékesítés. Hogyan számolja el a magánszemély a részvényértékesítésből származó szja-t? Ha lehet, példa bemutatásával válaszoljanak! Van-e az rt.-nek jelentéstételi kötelezettsége a részvényértékesítéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...által fizetett ellenérték különbözete természetbeni juttatásnak minősül, ami után a kifizetőnek (az rt.-nek) kell 44 százalék mértékkel személyi jövedelemadót, illetve ha a magánszemély biztosítottnak minősül, akkor 2002-ben 29 százalék társadalombiztosítási és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.
Kapcsolódó címke:

Kft. betéti társasággá alakulásakor az apport értelmezése

Kérdés: Ha kft. betéti társasággá alakul át, lehet-e a vagyoni betét teljes összege apport? Mégpedig a kft. tárgyi eszközeinek egy része? Ha igen, akkor a megmaradt tárgyi eszközökkel mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...eredménytartalék összege. Ezek figyelembevétele mellett lehet meghatározni, hogy a vagyonmérleg-tervezetben és a végleges vagyonmérlegben mekkora lehet a saját tőkén belül a jegyzett tőke összege (a betéti társaságnál a vagyoni betét értéke). (A jegyzett tőke összege...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.
Kapcsolódó címkék:  

Kezességvállalás és következményei

Kérdés: Egy társaság készfizető kezességet vállalt egy – vele kapcsolt vállalkozásban lévő – privatizációs lízingközösség tartozásaiért. A lízingközösség tartozását – mivel az nem fizetett – a jogosult a társaságtól még 1996-ben beszedte. A társaság a fizetett összeget követelésként tartja nyilván, de a beszedés érdekében nem tett lépéseket. A lízingközösség azóta megszűnt. Az 1996. évet az adóhatóság a társaságnál már ellenőrizte. Mi a követendő eljárás, és annak milyen adóvonzata van?
Részlet a válaszából: […] ...ténye) viszont a régi Szt. 27.§-ának (1) bekezdése szerint 2000. december 31-ig céltartalékot kellett képezni (a céltartalékként képzett összeg – az adott esetben – akár a követelés teljes összege is lehetett), 2001-ben pedig – hasonló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.
Kapcsolódó címke:

Tulajdonjog vagy haszonélvezeti jog

Kérdés: A tulajdonjog vagy a haszonélvezeti jog az erősebb az ingatlan bérbeadásánál? Az ingatlan haszonélvezője bérbe adhatja-e az ingatlant a tulajdonos beleegyezése nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...igényt.A hivatkozott előírások szerint tehát az ingatlant a haszonélvező bérbe adhatja, ha a tulajdonos azt nem kívánja azonos feltételekkel bérbe venni. Ebből következően ugyan sorrend a tulajdonjog és a haszonélvezeti jog között nem állapítható meg, de tény,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.
Kapcsolódó címkék:  

Bérmunkadíj naptár-előállításnál

Kérdés: Naptárt előállító ügyfelünk a naptár 52 hetének lapjait saját nyomdájában állítja elő. A naptárlapok spirálozását, a naptár speciális kemény kartontartóra történő rögzítését, díszítő betűkkel történő feliratozását és a kész naptár védőborító dobozba helyezését külső vállalkozókkal bérmunkában készítteti el úgy, hogy a spirált, a különféle kartonanyagokat és a díszfestés anyagát is a bérmunkát végző külső cég adja. A bérmunkadíj anyagköltségnek vagy elábénak minősül, esetleg közvetített szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] ...ahogyan feltették. A kérdésben lévő, Szt.-re történő hivatkozásokat a válasz tartalmazza, az adott esetben a szükséges kiegészítésekkel.Az Szt. 48. §-ának (3) bekezdése szerint valóban az eszköz értékét növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.
Kapcsolódó címke:

Nem létező kft. üzletrészeinek kivezetése

Kérdés: 1998-ban kft.-üzletrészt vásároltunk. Azóta a cég már nem működik, eltűnt. Hogyan lehet kivezetni a könyvekből, ha végelszámolás, felszámolás nem történt? Az ügy már két éve húzódik.
Részlet a válaszából: […] ...zárja ki azt, hogy értékvesztés elszámolásával a könyvekben kimutatott értéket ne csökkentsék le akár nullára is (a bekerülési értékkel azonos az értékvesztésként elszámolt összeg). Sőt, az adott esetben, az Szt.-ből egyértelműen következik, hogy a második...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.
Kapcsolódó címke:

Barterügyletek elszámolása

Kérdés: Barterügylet esetén a bekerülési érték meghatározásánál alkalmazandó árfolyam az első teljesítéskori választott árfolyam. Ha több egymást követő importot több egymást követő exporttal egyenlítünk ki, akkor az összes importnál és az összes exportnál azt az egy árfolyamot kell-e végig alkalmazni, amelyik az első ügylet teljesítésének időpontjában volt? Mi van akkor, ha egy importot több exporttal ellentételezünk, vagy a következő exportot félig egy másik importba számítjuk be? Ekkor milyen árfolyamot kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...szerződéshez kapcsolódik). Nem minősül számviteli elszámolás szempontjából barterügyletnek az sem, amikor az exportot később importtermékkel egyenlítik ki vagy fordítva, azaz a külföldi követelésbe, kötelezettségbe történő beszámítás, a kompenzáció nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.
Kapcsolódó címke:

Üzembe helyezett épület felújítása

Kérdés: Társaságunk meghatározó jelentőségű ingatlant helyezett üzembe 2000 decemberében. A bekerülési érték után 2 százalékos leírási kulcsú értékcsökkenést számolt el maradványérték megállapítása nélkül. 2001-ben további felújítások történtek, illetve ráaktiváltuk a kiszabott illetéket is. Társaságunk a felújítás következtében megváltoztatta az értékcsökkenés leírási módját oly módon, hogy az ingatlannak a felújítással növelt eredeti értékére maradványértéket állapított meg. A leírt gyakorlat megfelel-e hatályos Szt.-nek?
Részlet a válaszából: […] ...összegben) a bekerülési értékben már 2000-ben figyelembe kellett volna venni. Ha jogos a 2000. évi aktiválás, akkor a vagyonszerzési illetékkel – önellenőrzés keretében – a 2000-ben aktivált értéket helyesbíteni kell.A terv szerinti értékcsökkenés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.
Kapcsolódó címkék:  
1
317
318
319
342